Semjén Zsolt emlékeztetett: a manipulált trófeák ügyében – amelyet a múlt évi FeHoVán hozott szóba – jelentős előrelépés történt Pintér Sándor belügyminiszter hathatós támogatásával, ugyanis 2012-ben ismeretei szerint nem, vagy csak jelentéktelen számban fordultak elő a korábbi évekhez hasonló esetek. Jelezte: ez ügyben a nyomozás is a vége felé közeledik.

Az elnök eredményként értékelte az új fegyvertörvény életbe lépését, amely szerinte a bürokrácia csökkentésével rendszerváltást eredményezett a fegyvertartás terén. Szintén jelentős változásnak mondta, hogy a büntető törvénykönyvbe önálló jogi tényállásként, azaz bűncselekményként került be az orvvadászat, amely így már nem szabálysértés, hanem börtönbüntetés is kiszabható érte.

Semjén Zsolt úgy vélte, a vadászok egészségügyi alkalmassági vizsgálatát is ésszerűsíteni kell, mivel szerinte elég lenne egyetlen egészségügyi alkalmassági vizsgálat ahhoz, hogy valaki a vadászat, vagy a repülés, illetve az autóvezetés terén is alkalmasnak bizonyuljon.

A miniszterelnök-helyettes a készülő vadászati törvényről azt mondta, hogy nem az a fontos mikor születik meg, hanem az, hogy időtálló és professzionális jogszabály legyen.

Semjén Zsolt jelezte: sajtószolgálat felállítását kezdeményezi annak érdekében, hogy a vadászat szempontjait a széles közvélemény jobban megismerje, és meg is értse.

Közölte: a FeHoVán az Országos Magyar Vadászati Védegylet, valamint a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz), továbbá a védegylet és a vadgazdálkodók képviselői megállapodást kötnek az együttműködésről, amelyeket a megnyitón írtak alá.

Utalt arra is, hogy még ebben a parlamenti ciklusban Hatvanban elkészül az Országos Vadászmúzeum, amely az egész Kárpát-medence faunáját mutatja majd be.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter üdvözlőbeszédében kitért arra, hogy a magyar solymászat elfoglalta méltó helyét az emberiség kulturális kincsei között, mivel 2012 decembere óta a magyar solymászat az UNESCO Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listáján szerepel. Megemlítette: a Hungarikum Bizottság ez év januári ülésén a hungarikumok közé sorolta a magyar solymászatot.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium az elmúlt három év során számos jogszabályt alkotott, amely kedvezően érintette az ágazat szereplőit és a vadgazdálkodást. Példaként említette a rendészeti feladatokat ellátó személyek vizsgakötelezettségét, amely a vad- és halgazdálkodás területén dolgozókat érinti.

Jelezte: a nagyvadak túlzott térhódítását elsősorban az apróvadak élőhelyein korlátozni kell. Ennek érdekében a vidékfejlesztési tárca megkönnyítette a helyi vadhús értékesítését, amelynek eredményeként kétmilliárd forint többletbevételre tettek szert az eladók.

Beszélt arról is, hogy a magyar haltermelés jelenleg évente mintegy 30 ezer tonna és ehhez jön még a horgászok által kifogott évi 4500-6000 tonna hal.

Csonka-Takács Eszter, az UNESCO Nemzeti Bizottság Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának elnöke a megnyitón adta át a UNESCO oklevelét a Magyar Solymászati Egyesület elnökének, amely igazolja, hogy a magyar solymászat felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára.

A jubileumi FeHoVa vasárnap estig tart nyitva a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban, amelyben a FeHoVával együtt nyílt meg  a Budapest Boat Show, – amely a hajózással foglalkozik – és az Afrika Expo is.

A VM az MTI megkeresésére közölte: a vadászati árbevétel a 2011. március 1-jétől 2012. február 28-ig tartó vadászati évben 17,2 milliárd forint volt. A 2010/2011-es vadászati évben még 16,0 milliárd forint volt az árbevételével. A vadászatnak 2010/2011-ben 400 millió forint volt a pozitív egyenlege, 2011/2012-ben pedig 1,5 milliárd forint.

Magyarországon az utóbbi években mintegy 55-56 ezer állampolgár váltott vadászjegyet. A külföldi bérvadászok száma is enyhén növekszik, évi 25 ezer fő körül van.

A 2011/2012-es vadászati évben 286 ezer nagyvad került terítékre, főként vaddisznó, őz és gímszarvas. Magyarországon és Európában a nagyvad becsült létszáma és az évente terítékre kerülő nagyvad száma is folyamatosan növekszik. A hasznos apróvad – mezei nyúl és fácán – terítéke, ugyanebben az időszakban mintegy 600 ezer volt. Az apróvad számára kedvezőtlenül alakulnak az élőhelyi feltételek, és ez a csökkenő terítékben is megmutatkozik – jegyzi meg a szaktárca.

A vadhús értékesítéséből származó árbevétel a 2010/2011-es vadászati évben 3,1 milliárd, 2011/2012-ben pedig 4,5 milliárd forintot tett ki. Erőteljes növekedés tapasztalható a vadhúsból keletkező árbevételből, ami egyértelműen a vadhús-értékesítés könnyítését lehetővé tevő miniszteri rendelet kiadásának eredménye. A vadhús-értékesítés liberalizációjával, a helyi értékesítés megengedésével felélénkült a helyi vadhúsfogyasztás. Ma már a helyi vadásztársaságoktól, a friss terítékről is meg lehet vásárolni a vadat magánfogyasztásra – tájékoztatott a VM.