Legfrissebb határozatok

Alaptörvény-ellenes a családi pótlék összegében a megkülönböztetés!

Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek a családi pótlékról szóló szabályaiban nem alakította ki az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésének és XVI. cikk (1) bekezdésének megfelelően annak a lehetőségét, hogy a közös háztartásban, együtt nevelt gyermekek után azonos mértékű családi pótlék járjon akkor is, ha az őket nevelő szülők házasságban, és akkor is, ha élettársi kapcsolatban élnek egymással.

Indoklása szerint a családi pótlék összegének szempontjából fennáll a megkülönböztetés az azonos szabályozási csoportba tartozó gyermekek között; mert ha a szülők közös háztartásukban együtt nevelnek több, nem egymástól, hanem korábbi, külön kapcsolatukból származó gyermeket, akikre tekintettel családi pótlékra jogosultak, akkor magasabb összegű támogatás jár azoknak a gyermekeknek, akiknek a szülei egymással házasságot kötöttek, mint azoknak a gyermekeknek, akiknek a szülei, bár jogszabályi lehetőségük volna rá, nem léptek házasságra, hanem élettársi kapcsolatban élnek.

Hangsúlyozta: a támadott rendelkezések nem vették kellő módon figyelembe a gyermekek érdekeit, amikor a családi pótlék mértékét az azonos szabályozási csoportba tartozó gyermekek tekintetében eltérően állapították meg aszerint, hogy szüleik házasságban, vagy élettársi kapcsolatban élnek-e, és ezzel alaptörvény-ellenes megkülönböztetést valósítottak meg. Ennek a jelenleg fennálló, és az Alaptörvényt sértő hátrányos megkülönböztetésnek a megszüntetéséhez a törvényhozó aktív közreműködésére, és a törvény megfelelő szabályainak megváltoztatására van szükség.

Az Alkotmánybíróság felszólította az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2014. december 31-ig tegyen eleget. (AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességről, -  II/3013/2012.)

A határozathoz Bragyova András és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást, míg Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

+

Megsemmisítették a Kúria ítéletét!

Az indítványozó a támadott bírósági ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte, mely álláspontja szerint sérti a tulajdonhoz való jogot, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát azáltal, hogy nem ítélt meg kártalanítást az indítványozó (lízingbe vevő) részére az ingatlan használatát érintő korlátozás miatt.

A Taláros Testület alkotmányos követelményként megállapította, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdése alkalmazása során az ott szabályozott korlátozási kártalanítás a tulajdonosokkal azonos feltételekkel tulajdoni várományosként a pénzügyi lízingbe vevőt is megilleti.

Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában kifejtette, hogy a lízingbevevő olyan tulajdoni várományos, aki a kárveszélyt egyedül viseli, és a támadott rendelkezés szerinti tulajdoni korlátozás az ő kárának elkerülhetetlen bekövetkezésével jár, vagyis a tulajdonhoz való alkotmányos alapjog alapján mint tényleges – bár csak jövőbeni – károsultat ugyanúgy megilleti a korlátozási kártalanítás, mint a tulajdonost vagy a pénzügyi lízingbe vevőnél kevésbé jelentős kárt elszenvedő haszonélvezőt. Megállapította: a pénzügyi lízingbevevőnek a támadott rendelkezésben szabályozott korlátozási kártalanításhoz való joga az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény.

Az Alkotmánybíróság szerint a kúriai döntés által keletkezett alaptörvény-ellenesség, nevezetesen a tulajdonhoz való jog sérelmét okozó alapjogsértő helyzet a bírói döntés alaptörvény-ellenességének megállapításával és megsemmisítésével, valamint – az adott rendelkezést alkalmazó későbbi bírói gyakorlatot is befolyásoló – alkotmányos követelmény meghatározásával kielégítő módon megszüntethető, és alkalmas mind az indítványozó, mind más, a jövőben hasonló helyzetbe kerülő természetes személyek, illetve a törvény alapján létrehozott jogalanyok számára az alapjogsérelem elkerülésére. (AB határozat bírói döntés alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről, - IV/1452/2013.)

A határozathoz Balsai István, Salamon László, Balogh Elemér, Dienes-Oehm Egon és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének legközelebbi témái

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 85. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését valamint a folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint az első alkalommal nem életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményeket megvalósító elkövetővel szemben mérlegelést nem tűrő életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása nem felel meg az alkotmányos büntetőjogtól elvárt arányosság követelményének. Így sérti a jogállamiság elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az emberi méltósághoz való jogot, az alapvető jogok korlátozhatatlanságához fűződő alapjogokat, az igazságszolgáltatás elvét, a bírói függetlenség elvét és a bírósági eljárás alkotmányosságához fűződő jogot.

+

A Kúria Pfv.IV.20.217/2012/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozót a támadott ítélet elmarasztalta a jó hírnévhez fűződő jogok megsértése miatt, mert az általa működtetett honlapon megjelentetett két hozzászólás tartalma túllépte a véleménynyilvánítás megengedett határait; a honlap súlyosan sértő, lealacsonyító hozzászólásoknak adott helyet. Az indítványozó szerint az alkotmányjogi panaszban felvetett kérdés amellett, hogy az ügy érdemét befolyásolta, alapvető alkotmányjogi jelentőségűnek tekinthető, mert a véleménynyilvánítás szabadsága intézményi oldalának meghatározására ad lehetőséget. Álláspontja szerint, ha az Alkotmánybíróság nem semmisíti meg a támadott ítéletet, akkor a moderálás nélküli internetes hozzászólás Magyarországon jogszerűen nem működtethető, hiszen a tárhelyszolgáltató általa nem befolyásolható módon keveredik jogsértésbe. Ez alapvetően korlátozza az internetes véleménynyilvánítás formáit és lehetőségeit, és ezzel sérül az Alaptörvényben foglalt véleménynyilvánítás szabadsága.

+

A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló – 2012. január 1. és 2013. július 1. között hatályban volt – 1979. évi 11. tvr. 28/A. § (3) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott határozatok, és a hivatkozott jogszabályi rendelkezés sérti az Alaptörvény jogállamiság elvét kimondó B) cikkének (1) bekezdését, a IV. cikk (1) bekezdése szerinti szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jogát, a XV. cikk (1) bekezdésében foglalt törvény előtti egyenlőség elvét, és a XV. cikk (2) bekezdésében foglalt diszkrimináció tilalmának alapelvét. Az indítványozó véleménye szerint indokolatlan megkülönböztetést tartalmaz a sérelmezett jogszabály szakasz, illetve bírói döntés, mert az indítványozónak korlátozza az enyhébb végrehajtási fokozat kedvezményének megadását, csak azért mert a fogvatartása nem volt folyamatos.

+

A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény egyes rendelkezései ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint a törvény alapján a szövetkezeti hitelintézetek elveszíthetik tulajdonukat (részesedésüket) a Takarékbankban. A tulajdonkorlátozás első lépcsője a többségi tulajdon elvesztése, második lépcsője a tulajdon kötelező eladása. Állítja: a törvény rendelkezései ellentétesek az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogával is. A rendelkezések különösen sértik, kiüresítik az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogot, a tulajdonhoz kapcsolódó szavazati jog gyakorlását, a tulajdonhoz fűződő képviseleti jog szabad gyakorlását. Álláspontja szerint hiányoznak a kisajátítás alkotmányos feltételei. A vállalkozás szabadságával, a tisztességes gazdasági verseny elvével, és a diszkrimináció tilalmával ellentétes, hogy a törvény alapján a Takarékbank szövetkezeti hitelintézet részvényeseinek bankszámláját vezető szervek - a Takarékbankot kivéve - kötelesek 2013. október 31-én hatályos bankszámlaszerződést felmondani. Kifogásolja, hogy a törvény nem biztosítja a Takarékbank és az Integrációs Szervezet döntéseivel és határozataival szembeni jogorvoslat lehetőségét. Nézete szerint a törvény előkészítésére és elfogadására a jogalkotási követelmények megsértésével került sor.

+

A 2/2013. Büntető jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó szerint a támadott büntető jogegységi határozat jogerős határozatok módosítására, sőt a büntetés végrehajtásának elrendelésére teremt jogalapot, ráadásul visszamenőleges hatállyal, hiszen a támadott jogegységi határozat 2010. május 1. napját megelőzően elkövetett cselekmények miatt kiszabott jogerős büntetések vonatkozásában is alkalmazható. 2013. július elseje óta az elévülés megállapítása a büntetésvégrehajtási bíró hatáskörébe tartozik. Jelen ügyben az ügyészség a támadott jogegységi határozatra alapozva indítványozta a büntetés elévüléséről szóló jogerős járásbírósági határozat felülvizsgálatát, amelyet az indítványozó bírónak a Kúria jogértelmezése szerint hatályon kívül kellene helyeznie, és el kellene rendelnie a végrehajtás folytatását anélkül, hogy erre bármilyen anyagi vagy eljárásjogi jogszabály utalna. Az indítványozó szerint az alaptörvény-ellenesség abból fakad, hogy az első fokon eljárt bíróság jogerősen megállapította - elévülés miatt - a büntetés végrehajtásának kizártságát, és ezt a döntést kellene a bíróságnak a 2/2013. Büntető jogegységi határozat alapján - a jogállamiságból fakadó jogbiztonság elvének megsértése mellett - felülírnia. A támadott jogegységi határozatban kifejtettek alkalmazása továbbá valamennyi érintett elítélt esetében hátrányos következményekkel jár és egyben sérti az egyenlő emberi méltósághoz való jogot, hiszen az érintettek a büntetés jogerős kiszabásakor három éves elévülési idővel számolhattak, míg a támadott jogegységi határozatban foglaltak következményeképpen az elévülési idő folyása közben az elévülési idő egyes esetekben öt évre emelkedett.

+

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezései ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozók álláspontja szerint a Vet. 178/H. § (1) bekezdése 2013. január 1. és március 13. közötti időszakra vonatkozóan a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik, azt követően pedig a 2013. évre vonatkozóan szerzett jogot sért, (Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés). Kifejtik: azzal hogy a jogalkotó kizárta a nevezett különadók indokolt költségként való figyelembe vételét a rendszerhasználati díjak megállapításánál, aránytalanul korlátozza a tulajdont, így a rendelkezések ellentétesek az Alaptörvény XIII. cikk (1)-(2) bekezdéseiben foglalt tulajdonhoz való joggal, és sértik az M) cikk (1)-(2) bekezdéseiben deklarált vállalkozáshoz való jogot. Álláspontjuk szerint a tulajdonhoz való jogot sérti továbbá az elosztói engedélyesek veszteséges működésre kényszerítése is.

+

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 103. § (4) és (4a) bekezdése, a 129. § (3a) bekezdése, és a 146/B. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozók  szerint a támadott rendelkezések tiltják a tranzakciós illeték, a távhő-különadó, és a közművezeték-különadó felhasználókra való áthárítását. Állítják: a törvény a 2013. január 1. és március 13. közötti időszakra vonatkozóan ellentétes a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmával, ezáltal sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, a 2013. március 13. utáni időszakra vonatkozóan pedig alaptörvény-ellenesen korlátoz szerzett jogot. Előadják: azzal hogy a jogalkotó kizárta a nevezett különadók indokolt költségként való figyelembe vételét a rendszerhasználati díjak megállapításánál, aránytalanul korlátozza az Alaptörvény XIII. cikk (1)-(2) bekezdéseiben biztosított tulajdonhoz való jogot, és ellentétes a piacgazdaság és a vállalkozás szabadságának védelmére vonatkozó M) cikk (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakkal.

+

A Kúria Gfv.VII.30.188/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerit a támadott ítélet sérti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogát, valamint a XV. cikk (1) bekezdésében foglalt törvény előtti egyenlőség elvét. Indokolásul előadja, hogy szövetkezeti formából korlátolt felelősségű társasággá alakult át, amelynek során az eljáró bíróság az elszámolásnál a könyv szerinti értéket vette alapul. Ez az indítványozó véleménye szerint alkalmatlan az elszámolásra, helyette a vagyonelemek valós forgalmi értékéből kellett volna kiindulnia. A Kúria azon döntésével, amely szerint megengedte a könyv szerinti értéken való elszámolást az átalakulás során, megsértette a tulajdonhoz való jogát.

+

A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 7. § (2) és (4) bekezdése, 8. § (1) bekezdésének „illetve az Alapszabályban” szövegrésze, valamint 11. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és meg-semmisítésére benyújtott utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

Az indítványozó alapvető jogok biztosa szerint a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény 7. § (2) és (4) bekezdése sérti az Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdését, mert az MMA megalakulására és az új tagok felvételére vonatkozó rendelkezések ellentétesek a művészeti szabadságból levezethető állami semlegességgel. Az MMA tv. 11. § (2) bekezdése, valamint 8. § (1) bekezdésének „illetve az Alapszabályban” szövegrésze - az indítványozó szerint - sérti továbbá az Alaptörvény T. cikk (1) bekezdését, mert jogszabálynak nem minősülő normának ad felhatalmazást általánosan kötelező magatartási szabály megalkotására.

+

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65. § (5) bekezdése megsemmisítése iránt előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

Az alapvető jogok biztosa szerint a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65. § (3) bekezdés a) és e) pontjai alapján a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt várandósság, illetve a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt. Az Mt. 65. § (5) bekezdése szerint azonban a munkavállaló ezen körülményekre csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.
Az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint ez a feltétel valós alkotmányos indok nélkül korlátozza az érintett személyek emberi méltósághoz és a magánszférához való jogát, ezért ellentétes az Alaptörvény II. cikkével és VI. cikk (1) bekezdésével.

+

Solymár Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete 19/2010. (XII. 14.) számú rendelete 4. § (1) bekezdése, valamint a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.26.225/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint a támadott jogszabályi rendelkezés minden tárgyilagos megítélés szerinti ésszerű és alkotmányosan elfogadható indok nélkül tesz különbséget a helyi és a nem helyi illetékességű telektulajdonosok között, amire tekintettel a rendelkezés diszkriminatív.

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának témái

- A Debreceni Törvényszék 2.Kpkf.35.020/2013/4. számú és a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.Kpk.229.928/2013/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. - (IV/1765/2013.)

- A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 21.K.30.498/2013/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. - (IV/1860/2013.)

- Solymár Nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 4/2013. (I. 29.) rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. - (IV/1904/2013.)

- A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.817/2012/3. számú és a Fővárosi Törvényszék 19.K.33.607/2011/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. - (IV/1403/2013.)

- A Pécsi Törvényszék 3.Pkf.50.545/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. - (IV/168/2014.)

- A Pesti Központi Kerületi Bíróság 0101-2.Vh.3191/2013/4. és a Fővárosi Törvényszék 56.Pkf.638.104/2013/2. számú végzése, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 217/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. - (IV/49/2014.)

- A Pesti Központi Kerületi Bíróság 0101-2.Vh.1075/2013/6. és a Fővárosi Törvényszék 45.Pkf.637.278/2013/2. számú végzése, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 217/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. -  (IV/584/2014.)

- A Pesti Központi Kerületi Bíróság 0101-2/b.Vh.15942/2012/12. és a Fővárosi Törvényszék 53.Pkf.639.059/2013/3. számú végzése, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 217/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. -  (IV/585/2014.)

- A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 217/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. - (IV/833/2013.)

- A Kúria mellett működő Másodfokú Szolgálati Bíróság Szf.F.II.1/2012/9. számú határozata, valamint a Fővárosi Ítélőtábla Mellett Működő Elsőfokú Szolgálati Bíróság SZF.1/46/2012. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. - (IV/2868/2012.)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának témái

- Az 5/2013. Polgári jogegységi határozat 3. pontjában és a 6/2013. Polgári Jogegységi határozat 4. pontjában foglaltak alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. - (III/528/2014.)

- A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.217/2013/9. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. - (IV/97/2014.)

- A Kúria Kfv.III.37.242/2013/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. - (IV/1617/2013.)

- A fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 98/2013. (X. 24.) VM rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. - (IV/1676/2013.)

- A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjának „az ügyvédi iroda” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. - (III/1494/2013.)

- Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.V.35.562/2012/7. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 28.K.32.556/2010/16. számú ítélete, valamint a Kúria Kfv.V.35.558/2012/7. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 28.K.33.497/2009/22. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának vizsgálata. - (IV/138/2014.)

- A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 7. számú melléklet „Kitöltési útmutató az elszámoló adatlap 8. oszlopához” cím alatt, a „Támogató szolgálat esetén” bekezdés megjelölt fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint az általános és a Kúria mint felülvizsgálati bíróság előtt folyamatban lévő Kfv.IV.35.572/2012/9. számú ügyben történő alkalmazásának a kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. - (III/21/2014.)

- A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 37. § (1) bekezdésének „ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 11.M.909/2013/7. számú ügyben való alkalmazásának a kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, -  (III/111/2014.)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának témái

- A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.576/2013/2. számú végzése, valamint Kfv.III.37.577/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok befogadhatóságának vizsgálata. - (IV/1951/2013.)

- A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.KpK.27422/2013/7 számú végzése, valamint a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF 6865-48/2011. számú végzése és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség OKTVF 14/375-5/2012. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. - (IV/101/2014.)

- A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 47. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására, és ezen rendelkezés perbeli alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. - (III/686/2014.)

- A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.35.732/2012/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. - (IV/254/2014.)

- A Debreceni Járásbíróság 30.P.23.971/2012/9. számú ítélete és a Debreceni Törvényszék 1.Pf.20.583/2013/3. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. - (IV/1201/2013.)

- A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.22.112/2012/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. - (IV/507/2014.)