Alkotmánybíróság: cseng a csengő náluk is!

Hétről hétre tucatnyi beadvánnyal, panasszal szembesülnek. Döntött a Taláros testület a földgázellátásról szóló törvény , illetve a villamos energiáról szóló törvény bizonyos részei alaptörvény-ellenességének ügyében. Legfrissebb határozatok, végzések. A párhuzamos és különvélemények is jelzik, hogy nem csak „munkaidőben” küzdenek.

Legfrissebb határozatok

A közérdekű munka és a pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülését érintően, a veszprémi, a tatabányai valamint a fővárosi törvényszéken folyamatban lévő büntetés-végrehajtási ügyekben eljáró bírák kezdeményezték a Kúria 2/2013. számú büntető jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

Előzménye: 2010. május 1-jei hatállyal a jogalkotó a közérdekű munka és a pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülési idejét három évről öt évre emelte. A folyamatban lévő büntetés-végrehajtási ügyek elévülési idejét a kifogásolt jogegységi határozat rendezi, amelynek értelmében „[a]mennyiben a jogerős határozattal kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülése 2010. évi május hó 1. napja előtt bekövetkezett, úgy a továbbiakban nincs törvényes lehetőség a büntetés végrehajtására. Ha azonban a közérdekű munka és a pénzbüntetés végrehajthatóságának elévülése 2010. május 1. napjáig nem következett be, e büntetések elévülési ideje öt év.”

A bírói kezdeményezésekre okot adó tizenhárom büntetés-végrehajtási ügyben a közérdekű munka, illetve pénzbüntetést szabtak ki az elítéltekkel szemben, melyekről azonban utóbb megállapították, hogy a kiszabott büntetések végrehajthatósága elévült. Az indítványozók szerint a jogegységi határozatban kifejtettek alkalmazása valamennyi érintett elítélt esetében hátrányos következményekkel jár és egyben sérti az egyenlő emberi méltósághoz való jogot, hiszen az érintettek a büntetés jogerős kiszabásakor három éves elévülési idővel számolhattak, míg a támadott jogegységi határozatban foglaltak következményeképpen az elévülési idő folyása közben az elévülési idő egyes esetekben öt évre emelkedett. A támadott büntető jogegységi határozat jogerős határozatok módosítására, sőt a büntetés végrehajtásának elrendelésére teremt jogalapot, ráadásul visszamenőleges hatállyal, hiszen a támadott jogegységi határozat 2010. május 1. napját megelőzően elkövetett cselekmények miatt kiszabott jogerős büntetések vonatkozásában is alkalmazható.

Az Alkotmánybíróság viszont arra a következtetésre jutott, hogy a Kúria kifogásolt jogegységi határozata nem tekinthető visszaható hatályú jogértelmezésnek, az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében, illetve az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésében megfogalmazott visszaható hatályú jogalkotás és jogalkalmazás tilalmát nem sérti. Indokolása szerint miután a törvénymódosítás nem tartalmaz átmeneti szabályokat a jogerősen kiszabott közérdekű munka és pénzbüntetések végrehajthatóságának folyó elévülési ideje tekintetében, a Kúria a jogegységi eljárását a büntetések végrehajthatóságának folyó elévülési idejét értelmező és egymásnak ellentmondó alsóbb fokú bírósági döntések miatt folytatta le. A jogegységi határozat normatív erővel egységesítette és így kiszámíthatóvá, egyértelművé tette az átmeneti szabályok hiányából fakadóan ellentmondásokkal terhelt ítélkezési gyakorlatot.

Az Alkotmánybíróság mindezek alapján elutasította a jogerős határozattal kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés végrehajthatóságának elévüléséről szóló 2/2013. Büntető jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéseket. (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról, - III/1534/2013.)

A határozathoz Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Lévay Miklós, Paczolay Péter és Stumpf István alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.

+

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 217/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó bírósági végrehajtó a Gyulai Törvényszék azon végzéseit sérelmezte, melyek arra kötelezték, hogy „objektív, eredményfelelősségének bírósági megállapítása miatt” meghatározott összegű pénzbefizetést teljesítsen a végrehajtói letéti számlára. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés sérti az egyenlő elbánáshoz való jogot, mivel a végrehajtási feladatot ellátó szervek közül csak az önálló bírósági végrehajtókat sújtja objektív fegyelmi felelősségi szankcióval.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az adóvégrehajtó, a törvényszéki végrehajtó és a közigazgatási szerv végrehajtója állami alkalmazottként, míg velük szemben az önálló bírósági végrehajtó – merőben eltérő szervezeti-, függelmi-, díjazási-, és költségérvényesítési viszonyok között – egyéni vállalkozóként látja el a feladatait. Ennek okán a támadott rendelkezés esetén a diszkrimináció azért kizárt, mert nem azonos csoportra nézve tartalmaz eltérő szabályozást. Mindezek alapján a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 217/B. §-a, valamint a Gyulai Törvényszék által hozott végzések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló panaszt visszautasította. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról, - IV/833/2013.)

Legfrissebb végzések

A földgázellátásról szóló törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó három gazdasági társaság szerint a támadott rendelkezések tiltják a tranzakciós illeték, a távhő-különadó, és a közművezeték-különadó felhasználókra való áthárítását. Állítják: a törvény ellentétes a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmával. Alaptörvény-ellenesen korlátoz szerzett jogot, azzal hogy a jogalkotó kizárta a különadók indokolt költségként való figyelembe vételét a rendszerhasználati díjak megállapításánál. Sérti az Alaptörvényben biztosított tulajdonhoz való jogot, és ellentétes a piacgazdaság és a vállalkozás szabadságának védelmére vonatkozó bekezdéseiben foglaltakkal is.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a támadott, az adóáthárítás tilalmát elrendelő törvényi jogszabályok kifejezetten azt a törvényalkotói szándékot tükrözik, hogy az adóalany egyben az adóteher tényleges viselője is legyen. Alkotmányjogi panasszal támadott ilyen törvény csak akkor vizsgálható felül az Alaptörvény alapján, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogok sérelmét jelöli meg. Jelen esetben az indítványozó nem hivatkozott ezen jogok egyikének a sérelmére sem. Tekintettel arra, hogy az alkotmányjogi panasz – kellő indokolás hiánya miatt – nem tesz eleget ennek a követelménynek, ezért a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 103. § (4) és (4a) bekezdése, a 129. § (3a) bekezdése, és a 146/B. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (2014.05.19AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, -  IV/1367/2013.)

Az alkotmányjogi panasz tárgyában született végzéshez Balogh Elemér, Bragyova András, Paczolay Péter, Lévay Miklós, Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.

+

A villamos energiáról szóló törvény 140. § (4)–(5) bekezdése, 168/A. § (4) bekezdése, 178/H. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó négy gazdasági társaság sérelmezi hogy miközben a törvény különadóra és tranzakciós illeték fizetésre kötelez, az semmilyen formában nem számítható be a szolgáltatás árába, nem számlázható ki,  nem hárítható át a felhasználóra. Állítják: azzal, hogy a jogalkotó kizárta a különadók és az illeték indokolt költségként való figyelembe vételét a rendszerhasználati díjak megállapításánál, szerzett jogot sért,  aránytalanul korlátozza a tulajdont, a rendelkezések ellentétesek az Alaptörvénybe  foglalt tulajdonhoz való joggal, sértik vállalkozáshoz való jogot is, mert veszteséges működésre kényszerít, ráadásul számos pontja a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába is ütközik.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a támadott, az adóáthárítás tilalmát elrendelő törvényi jogszabályok kifejezetten azt a törvényalkotói szándékot tükrözik, hogy az adóalany egyben az adóteher tényleges viselője is legyen, ezért az Alaptörvény 37. § (4) bekezdése alá tartozó jogszabályoknak minősülnek,  és mindkét adónem valamint az illeték központinak minősül. Az alkotmányjogi panasszal támadott ilyen törvény csak akkor vizsgálható felül az Alaptörvény alapján, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogok sérelmét jelöli meg. Jelen esetben az indítványozó nem hivatkozott ezen jogok egyikének a sérelmére sem. Az indítványozó ugyanakkor nem igazolta azt sem, hogy a támadott rendelkezés 21 napig tartó hatályosulása folytán jogsérelem érte, ezért az alkotmányjogi panasz nem felel meg a az Abtv. 26. § (2) bekezdése a) pontjában foglalt követelménynek sem. Az Alkotmánybíróság az Ügyrend 30. § (2) bekezdése h) pontja alapján az alkotmányjogi panaszt ebben a vonatkozásában is visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/1366/2013.)

Az alkotmányjogi panasz tárgyában született végzéshez Balogh Elemér, Bragyova András, Paczolay Péter, Lévay Miklós, Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.

Bírósági ítéletek ellen benyújtott panaszok

AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - (IV/1951/2013.)

Az ügy tárgya: a Kúria Kfv.III.37.576/2013/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz.

AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról. - (IV/507/2014.)

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.III.22.112/2012/13. számú ítéletével összefüggő alkotmányjogi panasz,  (előzetes döntéshozatali eljárás iránti megkeresés mellőzése).

AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról. - (IV/254/2014.)

Az ügy tárgya: a Kúria Kfv.VI.35.732/2012/5. számú ítéletével összefüggő alkotmányjogi panasz,  (mulasztási bírság).

AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról. -  (IV/101/2014.)

Az ügy tárgya: a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.Kpk.27.422/2013/7. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz, (közigazgatási eljárási határidő túllépése).

AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról. -  (IV/1904/2013.)

Az ügy tárgya: a Solymári Önkormányzat 4/2013. (I. 29.) Ör. elleni (helyi építési szabályzat) alkotmányjogi panasz.

AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1860/2013.)

Az ügy tárgya: a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 21.K.30.498/2013/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz, (adóhatósági határozat felülvizsgálata, szja).

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!