Sólyom László véleménye

Az Alkotmánybíróság már nem az alaptörvény legfőbb őre, minden téren változás kell – mondotta volt Sólyom László akadémikus, néhai köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke az LMP alapítványának konferenciáján.

Sólyom László a „ki kit győz le” logikáját kárhoztatva kiemelte: mára a jobb- és a baloldali jelző elveszítette jelentését. Úgy fogalmazott: a kettősség megkövesedett és kiszáradt, de szerinte van harmadik út. „A diktatúra emlegetése Magyarországon képtelenség, de a 2010 előtti húsz évet tévelygésnek minősíteni sem különb. Hangsúlyozta: az összefüggésekből kiragadott részletek helyett rendszerszemléletű, a fenntarthatóságot szem előtt tartó gondolkodásra van szükség.

Az EU-hoz való viszony kapcsán a volt államfő emlékeztetett arra, hogy az 1990-es évek elején az Európához visszatérés eufóriája nem maradt a szavak szintjén: „mindenki megpróbált viselkedni”. A közösségben elfoglalt hely pedig döntően rajtunk múlik – tette hozzá a volt alkotmánybírósági elnök, aki arra is felhívta a figyelmet: a negyedik alkotmánymódosítás európai fogadtatása Magyarország és az uniós értékek viszonyáról szól,  arról, hogy Magyarország hogyan viszonyul az európai alapértékekhez. „Vizsgálni kell, milyen körülmények késztettek más alkotmánybíróságokat arra, hogy kifejezett alkotmányi felhatalmazás nélkül is felülvizsgáljanak olyan alkotmánymódosításokat, amelyek az alkotmány alapvető elveinek ellentmondanak. A magyar Alkotmánybíróság elmozdulását ebbe az irányba csak annak alapján lehet megítélni, hogy a konkrét politikai helyzetben volt-e más módja feladata betöltésére.”

+

A KDNP országgyűlési képviselői értetlenül állnak Sólyom László volt köztársasági elnök szavai előtt, amelyeket Magyarország Európai Unióbeli helyzetével kapcsolatban az LMP pártalapítványának hétvégi rendezvényén hangoztatott – közölte Pálffy István a frakció szóvivője. Sajnálatosnak nevezte, hogy a volt államfő előadásában arról beszélt, hogy mire alapozhatjuk „az unióban elfoglalt autonómiánkat”.

Hangsúlyozta: a párt frakciója leszögezi, hogy az alaptörvény szerint „Magyarország független jogállam, amely az Európai Unióban az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja”. Magyarország tehát szuverén állam, mi nem autonómiát akarunk az unión belül, éppen ellenkezőleg – közös jogérvényesítést a tagállamokkal, és semmiképpen sem az európai intézmények által erőltetett voluntarista politikai-gazdasági megoldásokat – fejtette ki. Hozzátette: a KDNP képviselői remélik, hogy Sólyom László kijelentése csak pillanatnyi alkotmányos lapszus és még nem a gyarmatosítottság jele, amire az utalna, hogy a nemzet egysége fölött korábban őrködött volt államfő egy külsőleg finanszírozott pártalapítvány rendezvényén beszélt.

Támadják a devizahitelezés hazánkban megvalósult konstrukcióját

A Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet alkotmányjogi panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz. Az egyesület elnöksége szerint a devizahitelezés hazánkban megvalósult konstrukciója törvényileg szabályozatlan és a hatóságilag felügyeletlen környezetben úgy valósult meg, hogy az több esetben is súlyosan sérti a magyar állampolgárok Alaptörvényben rögzített jogait. Állítják: a hazai jogorvoslati lehetőségeket a mai napig korlátozza a törvényi szabályozatlanság. A devizahitel-konstrukció az egyesület álláspontja szerint olyan típusú pénzügyi eszköz, mely kizárólag befektetési szolgáltatás nyújtására vonatkozó törvényi szabályozás mellett  lehetett volna értékesíthető az ügyfelek számára.

Az egyesület elnöksége bejelentette azt is, hogy a nagymértékű jogsérelem és károkozás miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulnak jogorvoslatért.

Legfrissebb döntések

Az Alkotmánybíróság teljes ülésén az Alaptörvényben, foglalt 30 napos határidőn belül bírálta el az alapvető jogok biztosának az Alaptörvény negyedik módosítását támadó indítványát. A Taláros Testület az alaptörvény-módosítás közjogi érvénytelenségére vonatkozó indítványt nem találta megalapozottnak, tartalmi vizsgálatot pedig hatáskör hiányában nem végzett. A határozat ugyanakkor megjegyzi: a támadott rendelkezések alapján megalkotandó külön jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata során az Alkotmánybíróság az alaptörvényi rendelkezéseket úgy fogja értelmezni, hogy azok mind az Alaptörvényben, mind pedig az európai uniós és a nemzetközi jogi kötelezettségekben megjelenő alapvető elvekkel és értékekkel egységes, ellentmondásmentes rendszert képezzenek.

Az alapvető jogok biztosa Magyarország Alaptörvénye negyedik módosítása  egyes rendelkezései közjogi érvénytelenségének – és ezért alaptörvény-ellenességének – megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól, és indítványozta a támadott rendelkezések megsemmisítését. Az indítvány első része azokat a rendelkezéseket támadta, amelyeket az Országgyűlés az Alkotmányügyi bizottságnak a részletes vita lezárását követően benyújtott módosító javaslatai alapján anélkül fogadott el, hogy a plenáris ülésen megvitatta volna azokat. A biztos álláspontja szerint ez az eljárás formálisan ugyan megfelelt a Házszabály előírásainak, azonban nem biztosította, hogy a képviselők a demokratikus alkotmányozás egyik nélkülözhetetlen előfeltételeként kifejthessék véleményüket a plenáris ülésen. Az indítvány második része pedig az Alaptörvénye negyedik módosításának egyes rendelkezéseit azért tartotta közjogilag érvénytelennek, mert feloldhatatlan belső ellentmondást okoznak az Alaptörvényben.

Az Alkotmánybíróság áttekintette a korábbi gyakorlatát és az Alaptörvény szabályai alapján megvizsgálta az Alaptörvény módosításának felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörét. A testület kifejtette, hogy korábbi gyakorlatában egyfelől megállapította hatáskörét az alkotmánymódosítás közjogi érvényességének vizsgálatára, másfelől viszont nem terjesztette ki hatáskörét az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatára. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy nem alkothatja és nem is változtathatja meg az alkotmányt, amelyet mérceként kell alkalmaznia a jogszabályok felülvizsgálata során. Az Alaptörvénye negyedik módosításában az Országgyűlés ezzel egyezően úgy döntött, hogy az Alaptörvény módosításának alkotmányossági vizsgálatára kizárólag eljárási követelmények alapján van lehetősége az Alkotmánybíróságnak.

Az indítvány első részével összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az országgyűlési képviselők, illetve a frakciók kifejthették volna véleményüket a szóban forgó módosító javaslatokról, nem volt ugyanis akadálya annak, hogy a részletes vita újbóli megnyitását kezdeményezzék, vagy a módosításokhoz zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtsanak be. Záróvitára épp azért nem került sor, mert ilyen indítvány nem érkezett. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt ebben a részében elutasította.

Az indítvány második részével összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította: az indítvány arra irányult, hogy a Taláros Testület az Alaptörvénye negyedik módosításának egyes rendelkezéseit tartalmilag vesse össze az Alaptörvény más rendelkezéseivel, illetőleg az ezekből levezetett, a korábbi alkotmánybírósági határozatokban kifejtett érvekkel és követelményekkel. Ehhez azonban az alaptörvény-módosítás tartalmi – nem pedig eljárási – vizsgálatára lenne szükség, melyre az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. A testület ezért az indítványt ebben a részében érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.

Az Alkotmánybíróság határozata mindazonáltal hangsúlyozza, hogy az alkotmányozó az Atmód4.-ben foglaltak részletszabályait külön törvényekre, illetve önkormányzati rendeletekre bízta, és ezekben nem hagyhatók figyelmen kívül az alapvető jogok egymással összefüggő rendszeréből a mindenkori törvényhozó és alkotmányozó hatalomra is kiterjedő korlátok, melyek az Európai Uniós tagállami kötelezettségekből, a nemzetközi jog és a magyar jog összhangjának biztosításából, illetve a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak elfogadásából is következnek. Az Alaptörvény felhatalmazása alapján megalkotandó külön jogszabályok alkotmányosságának esetleges vizsgálata során az Alkotmánybíróság el fogja végezni a vonatkozó alaptörvényi rendelkezések értelmezését. Az értelmezéseknek ellentmondásmentes rendszert kell képezniük. Magyarország nemzetközi szerződéseiben vállalt, az uniós tagsággal együtt járó kötelezettségei, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai, az azokban megjelenő alapvető elvek és értékek ugyanis olyan egységes rendszert képeznek, mely sem az alkotmányozás, sem a jogalkotás, sem pedig az Alkotmánybíróság általi alkotmányossági vizsgálat lefolytatásakor nem hagyhatók figyelmen kívül.

A határozathoz Bragyova András, Kiss László, Lévay Miklós és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt, Juhász Imre, Kovács Péter, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírók pedig párhuzamos indokolást csatoltak.

+

Az Alkotmánybíróság június 3-án visszautasította a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvénynek a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXLIV. törvény által módosított rendelkezései összessége alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó szerint a kaszinók piaci monopóliumának bevezetése a pénznyerő automaták üzemeltetése terén sérti a vállalkozás szabadságát, hiszen kiszorítja a pénznyerő automaták piacáról az ezen a piacon tevékenykedő vállalkozásokat, és a jövőre vonatkozóan abszolút belépési korlátként hat. Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A végzés indokolása szerint a kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli – többek között – az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, valamint indokolást tartalmaz arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés miért és mennyiben ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel. Az indítvány azonban nem jelölte meg konkrétan azt, hogy a támadott jogszabály mely módosított hatályos rendelkezései ütköznek az Alaptörvénybe, és miért. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/425/2013.)

Döntésre várva
Az Alkotmánybíróság legközelebbi ülésének legfőbb témái:

– A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata. – (II/3484/2012.)

– A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/C. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata. – (III/81/2012.)

– A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2. § (1), (2) bekezdéseinek, a 6. § c)-d) pontjainak, a 267. § (1) bekezdés j) pontjának, a 332. § (1) bekezdés d) pontjának, a 373. § (1) bekezdés I. c) pontjának, a 339. § (1) bekezdésének, a 416. § (1) bekezdés c) pontjának alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. – (III/1179/2012.)

– A terrorizmust elhárító szerv titkos információgyűjtésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. – (IV/3085/2012.)

– A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában készült határozat. – (II/3736/2012.)

– Az Országos Választási Bizottság 53/2012. (IV. 5.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata. – (VI/2855/2012.)

– A törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 25. § (5) bekezdése, valamint 2. számú mellékletének EÜ 100 2. és EÜ 100 3. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata. – (II/3214/2012.)

– A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) és (4) bekezdése, valamint más rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. – (IV/2350/2012.)

– A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pont, aa) alpont alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. – (III/3861/2012.)

– Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 15. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. – (III/1177/2012.)

– A Kúria személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránti perben hozott Pfv.IV.20.068/2012/3. számú ítéletének alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3311/2012.)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának témái:
(Tagjai: Kovács Péter tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Juhász Imre és Kiss László.)

– Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 4.K.27.011/2013. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. – (III/376/2013.)

– A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 4. §-ával kapcsolatos alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3648/2012.)

– A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 26. § (3) bekezdése és a 40/A. § (1) bekezdése, illetve a preambulum „a pénznyerő automaták kizárólag játékkaszinókban történő üzemeltetésének lehetősége” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/528/2013.)

– A Pécsi Ítélőtábla Gf.V.30.343/2012/5. számú ítélete és a Zalaegerszegi Törvényszék 4.G.40.040/2012/16. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3713/2012.)

– A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv. II.37.672/2011/9. számú ítélete és a Somogy Megyei Bíróság 20.K.20.301/2010/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/166/2013.)

– A Fővárosi Törvényszék 16.K.31.683/2011/15. számú ítélete alaptörvény-ellenessége megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/3372/2012.)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának témái:
(Tagjai: Balogh Elemér tanácsvezető, Paczolay Péter, Pokol Béla, Stumpf István és Szívós Mária.)

– A Kúria Kfv.V.35.744/2011/13. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/25/2013.)

– A Soproni Járásbíróság 1056/2012/6. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. –  (IV/27/2013.)

– A Miskolci Törvényszék 1.Pf.22.050/2012/5. számú ítéletével, valamint a Tiszaújvárosi Városi Bíróság 3.P.20.531/2009/165. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/541/2013.)

– A Kúria Pfv.I.20.236/2012/2. számú végzésével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/89/2013.)

– A Kúria Bfv.II.231/2012/7. számú végzésével, a Győri Ítélőtábla Bf.44/2011/7. számú ítéletével és a Zala Megyei Bíróság 3.B.17/2008/102. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/225/2013.)

– A Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.20.672/2012/4. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. – (IV/31/2013.)