Visszautasította az Alkotmánybíróság azt az indítványt, amelyben egy egyetemisták által vitatott egyetemi határozatok kapcsán született, s azt kifogásolta, hogy az intézmény azokban előírta két fiatalnak, hogy tanulmányaikat csak költségtérítéses formában folytathatják. Az indítvány szerint a döntés esélyegyenlőséget korlátozó jogszabályon alapul. A legközelebbi ülés témái. Törvények és bírósági ítéletek elleni panaszok alkotják a tárgyalandók zömét.
Elmúltak a választások, s vele a reklamációk tucatjai, az Alkotmánybíróság őszig visszatérhet a normális kerékvágásba.
Legfrissebb döntések
Az Alkotmánybíróság a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 47. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására, és ezen rendelkezés perbeli alkalmazási tilalmának kimondására irányuló bírói kezdeményezést visszautasította.
A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája előtti perben két egyetemi hallgató olyan egyetemi határozatokat vitat, amelyekben előírták számukra, hogy tanulmányaikat csak költségtérítéses képzési formában folytathatják. A képviselőjük a 2014. február 13-án megtartott tárgyaláson normakontroll kérésére tettek javaslatot.
A bíró a kérelemnek helyt adva terjesztette elő a kezdeményezését. Kiemelte: a támadott rendelkezés az Alaptörvény 15. cikk (1) és (4) bekezdésébe ütközik. Indítványa alátámasztásául azzal érvelt, hogy az alperesi (egyetemi) határozat indokolatlanul korlátozó, az esélyegyenlőséget sértő jogszabályon alapul. Általánosságban utalt az Alaptörvény hatálybalépésére, ezen belül arra, hogy a Szabadság és Felelősség fejezet 15. cikk (1) bekezdése értelmében a törvény előtt mindenki egyenlő, a (4) bekezdés szerint pedig Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyes rendelkezései pedig ezzel ellentétesek.
Az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezésről megállapította: nem felel meg a törvényi feltételeknek, alkotmányjogilag értékelhető indokolást, érvelést nem tartalmaz. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek idézése, valamint a kapcsolódó kormányrendeleti szabályozásra való utalás nem teszi világossá, hogy a sérelmezett bekezdés miért sérti az általános egyenlőségi szabályt és ezzel párhuzamosan miért ellentétes az esélyegyenlőséget és a társadalmi felzárkózás megvalósulását előíró alaptörvényi tézisekkel.
Mindezen, érdemi elbírálást akadályozó tartalmi hiányosságai miatt, az Alkotmánybíróság tanácsa – az Abtv. 47. § (1) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése szerint eljárva – az indítványt az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította. (AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról – III/686/2014.)
Az Alkotmánybíróság 2014. június 16-i teljes ülésének napirendje
A fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 98/2013. (X. 24.) VM rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozza. Előadja: civil szervezetként korábban kutyakiállításokat, tenyészszemléket rendezett, azonban az ehhez való jogosultságát a támadott rendelet elvonta. Véleménye szerint a rendelet ellentétes a 91/174/EGK tanácsi irányelv rendelkezéseivel, így a rendelet az Alaptörvény Q) cikkét sérti, amely kimondja, hogy Magyarország biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. Sérti továbbá az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiságot, azzal, hogy visszaható hatállyal lehetetleníti el az elismerést nem kapó egyesületek működését, illetve sérti az Alaptörvény VIII. cikkében garantált egyesülési jogot is.
Az egyesülési jog sérelmét az okozza, hogy a jogszabályi rendelkezés ellehetetlenítette a korábban civil szervezetként működő egyesületek célszerinti működését, illetve a rendelkezés nem tisztázza, hogy milyen szervezet kaphat tenyésztő szervezetként való elismerést. Korlátozza az egyesülési jogot, mivel a jogszabályi rendelkezés az állami elismerést tagfelvételi kényszerhez köti. – (Inditvány)
+
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.656/2012/7. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó a Fővárosi Ítélőtábla személyiségi jog megsértése miatt indított perében hozott ítélet alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazza.
Az indítványozó hírportálján nyilvánosságra hozta közfeladatot ellátó rendőrök képmását, akik polgári jogi pert indítottak a hírportál ellen. A bíróság az ítéletben megállapította a személyiségi jogok megsértését, mivel a közhatalmat gyakorló rendőr képmását nem tekintette közérdekből nyilvános adatnak. Az indítványozó szerint azonban nem csak a közszereplőkkel, hanem a közfeladatot ellátó személyekkel kapcsolatban is tágabb a véleménynyilvánítás szabadsága, mint más személyeknél. Állítja, hogy a rendőr - mint közhatalom gyakorló - e minőségével kapcsolatos véleménynyilvánítással szemben nem hivatkozhat alapvető jogaira. A bíróság a rendőrök számára nyújtott polgári jogi személyiségvédelemmel alkotmányos indok nélkül korlátozta a véleménynyilvánításhoz való jogot és a sajtószabadságot. – (Inditvány)
+
A Kúria Knk.IV.37.178/2014/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó pártok a Kúria végzése, valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól.
Az indítványozók országos népszavazási ív mintapéldányát nyújtották be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Az ív mintapéldányán a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?”
A Nemzeti Választási Bizottság a népszavazási ív mintapéldányának hitelesítését határozatával – az Alaptörvény 8. cikk (3) alapján – megtagadta, mivel az megakadályozta volna a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Főderáció Kormánya között, a Paksi Atomerőmű fejlesztésével összefüggő nemzetközi szerződés (egyezmény) teljesítését. A Kúria végzésével helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát.
Az indítványozók – a Kúria végzésétől eltérő – álláspontja szerint az egyezmény Magyarország vonatkozásában nem tartalmaz olyan konkrét beruházás megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalást, amelyet befolyásolna az előterjesztett kérdésben tartandó népszavazás. Állítják: mind a Nemzeti Választási Bizottság, mind a Kúria kiterjesztően értelmezte az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontját, ezért döntéseikkel alaptörvény-ellenesen korlátozták az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdésében biztosított népszavazáshoz való jogot. – (Inditvány)
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának legközelebbi ülésének témái
A Debreceni Törvényszék 2.Kpkf.35.020/2013/4. számú és a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.Kpk.229.928/2013/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadja, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Polgármestere 2386/2011. (VII. 28.) PM határozata ellen - amelyben nem járult hozzá közterület használatához – az érintett társaság „fellebbezést”- nyújtott be, amelyet l a polgármester elutasított. Ezt követően az ügy a bíróságra került, amely arra kötelezte a polgármestert, hogy a hivatkozott PM határozattal szemben előterjesztett kérelmet fellebbezésként bírálja el.
Az indítványozó szerint a támadott bírósági határozatok azáltal valósítják meg az alapjogi jogsértést, hogy a bíróságok a számukra az Alaptörvény 26. cikkében biztosított jogszabály-értelmezési szabadságot olyan tágan értelmezik, hogy annak révén indokolatlan módon korlátozzák az indítvánonyozó (helyi önkormányzat) Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörét és ezzel sérül a hatalmi ágak szétválasztása (Alaptörvény C. cikk (1) bek.), közvetve a bírói függetlenség és a jogállamiság elve (Alaptörvény B. cikk (1) bek.). Véleménye szerint az eljáró bíróságok nem folytattak teljes körű, átfogó jogszabály-értelmezést az alkalmazandó jogi norma megismerése érdekében, hanem annak csupán kiragadott nyelvtani értelmezését végezték el. Állítja: meg sem kísérelték feltárni a jogalkotói szándékot és annak ismeretében, azzal összhangban feltárni a normatartalmat. – (Inditvány)
+
A Pécsi Törvényszék 3.Pkf.50.545/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadja: gyermeke édesanyja vele szemben a jövőben fizetendő tartásdíjra letiltó végzés kibocsátását kérte. Ennek a kérelemnek a bíróság helyt adott, annak ellenére, hogy az indítványozó - a korábbi egyezségben foglaltaknak megfelelően - a gyermektartásdíjat mindig határidőre és önként megfizette.
Álláspontja szerint a támadott végzés sérti az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltósághoz való jogát, mivel az is ellentétes az emberi méltósághoz való joggal, ha valakivel kellő alap nélkül alkalmaznak hatósági kényszert, s ezáltal az állam indok nélkül avatkozik be a magánszféra körébe tartozó viszonyokba. A letiltó végzés végrehajtási kényszerintézkedés, amelyet - véleménye szerint - ellene kellő alap nélkül alkalmaztak, és alkalmas arra, hogy munkáltatói és munkatársai előtt őt kedvezőtlen színben tüntesse fel. (Inditvány)
+
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv.I.10.675/2012/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó véleménye szerint a támadott bírósági döntések sértik tisztességes eljáráshoz való jogát [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés], mert nem foglalkoztak érdemben a személyiségi jogait ért sérelemmel. Sérül továbbá személyes adatai védelméhez való joga [Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdés] illetve emberi méltósága [Alaptörvény II. cikk], mert a munkáltatója az egészségügyi állapotára vonatkozó különleges személyes adatokat törvényi felhatalmazás nélkül kezelte. – (Inditvány)
+
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.II.37.817/2012/3. számú és a Fővárosi Törvényszék 19.K.33.607/2011/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó ügyében közigazgatási bírság kiszabására került sor, amely eljárás során az indítványozó szerint a hatóságok és a bíróságok is olyan bizonyítékokat vettek figyelembe, amelyek felhasználását az alkalmazandó jogszabály nem engedte meg.
Álláspontja szerint a bírósági döntések sértik - az Alaptörvény 28. cikkének és XXIV. cikkének sérelme mellett - az Alaptörvény XXVIII. cikkébe foglalt tisztességes eljáráshoz való jogát is, mert nem pártatlan az a bírósági döntés, amely a jogszabály kizárólagos előírása ellenére bevon a bizonyítékok körébe jogszabály által kizárt bizonyítékot, és a jogszabály erre irányuló kizárása ellenére szabadon az ügyfél terhére állapítja meg mérlegeléssel a tényállást úgy, hogy az ügyfél semmilyen módon nem tudja bizonyítani a szabályszegés meg nem történtét.
+
A Kúria Pfv.I.21.436/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozók kifejtik, hogy a Kúria ítéletével megfosztotta őket tulajdonjoguk gyakorlásától. Álláspontjuk szerint az ítélet miatt nem tudják ingatlanukat birtokolni, használni és hasznait szedni. Kifejtik azt is, hogy az ügyben nem merült fel olyan közérdek, amely a tulajdonjoguk korlátozását indokolná. Az indítványozók szerint az ítélet sérti az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogukat. – (Inditvány)
+
A Kúria Pfv. II.22014/2012/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó a támadott határozatok végrehajtásának felfüggesztését, illetve személyes meghallgatását kezdeményezi.
Előadja: a támadott döntések számos alapjogát sértik. Állítása szerint sérült az Alaptörvény XVI. cikk (2) és (3) bekezdésében biztosított neveléshez való joga, mert az alapper felperese egyedül és önkényesen dönt a gyermeke életét meghatározó kérdésekben. Sérült továbbá az Alaptörvény 26. cikkébe foglalt, a bíróságok törvényi alávetettségének elve, mert az eljáró bíróságok számos jogsértést követtek el. – (Inditvány)
