Új vezetők az öttagú tanácsok élén

Az Alkotmánybíróság teljes ülése – még az ítélkezési szünet előtt - határozott az új tanácsvezetők személyéről. Döntése alapján az 1. öttagú tanács vezetője Kiss László, a 2. öttagú tanácsé Stumpf István, a 3. öttagú tanácsé pedig Lévay Miklós lett.

Az öttagú tanácsok vezetőiről az Alkotmánybíróság teljes ülése  határozott. A döntés hátterében feltehetőleg az áll, hogy az eddigi tanácsvezetők mandátuma az ősszel lejár. Az 1. öttagú tanács korábbi vezetőjét, Kovács Pétert 2005. szeptemberében, a 2. öttagú tanács vezetőjét, Balogh Elemért 2005. november 14-én választották alkotmánybírónak. Szeptember 26-án lejár Bragyova András megbízatása is.

A folytatás az Országgyűlésre vár. Az Alkotmánybíróság új tagját ugyanis, elődje megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül a parlament választja meg. Miután már az ominózus 90 napon belül vagyunk, a T. Ház bármikor megválaszthatja a búcsúzó alkotmánybírók utódját.

Népszavazási attitűd

Az Alkotmánybíróságon kötött ki, az Együtt-PM Népszavazást kezdeményezése. Azt kérdezték volna: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?”  A kérdés hitelesítését azonban a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is alaptörvénybe ütközőnek minősítette.

A pártszövetség úgy vélte, véli: a Nemzeti Választási Bizottság  és a Kúria „kiterjesztően” értelmezte az Alaptörvényt, alkotmányellenesen korlátozták a népszavazáshoz való jogot. Az Alkotmánybírósághoz benyújtott panaszuk szerint, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásának és fejlesztésének kérdésében  nem alkalmazható az Alaptörvénynek az a kitétele ’mely szerint  ”,nem lehet országos népszavazást tartani (…) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről”.

A végső szót az alkotmánybíráknak kell kimondaniuk, - bár az Együtt-PM már előre bejelentette: ha az Alkotmánybíróság is „beáll a sorba”, fellebbeznek, az EU-tól kérnek jogorvoslást.

Célkeresztben az önkormányzati  választás

Sok-sok esztendő óta sorozatosan határolódott el egymástól a Jobbik és az MSZP, most azonban közösen kérik az Alkotmánybíróságtól közelmúltban elfogadott önkormányzati törvény Fővárosi Közgyűlést érintő módosításainak eltörlését.

Előzménye: a parlament június 10-én fideszes és KDNP-s képviselők javaslatára fogadta el azt a törvénymódosítást, amely alapján átalakul a Fővárosi Közgyűlés, és ezentúl a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz a tagja. A listáról a kerületek lélekszáma alapján súlyozva osztják ki a mandátumokat. A közgyűlési döntéseknél bevezetik a kettős többség elvét.

Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője szerint túllépett az élet a Jobbiktól való elhatárolódásukon. A  közös indítványuk célja, hogy a Fővárosi Közgyűlést a Fidesz szándékával ellentétben ne a kerületi polgármesterek és a kompenzációs listáról bekerülő politikusok adják. Hangsúlyozta: a Fidesz "nyílt háborút" folytat Budapest ellen, "politikai és gazdasági szőnyegbombázást végezve a város érdekei ellen." Kiemelte: azért vált szükségessé az Alkotmánybírósághoz fordulni, mert Áder János köztársasági elnök a "Fidesz pártkatonájaként" megvédte a "Budapest tönkretételéhez hozzájáruló törvénymódosítást".

Az ügyről a Jobbik részéről, Volner János, a párt alelnöke azt mondta: ők nem a kezdeményezőt, hanem a kezdeményezés tartalmát nézik, és azzal most egyetértenek.

A Fidesz viszont hamisnak tartja, azt az állítást, hogy megszűnne a közvetlen választás Budapesten. A kormánypárt szerint az új választási rendszer lényege éppen az, hogy pártlisták helyett közvetlenül választanak polgármestereket és fővárosi képviselőket az emberek.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a parlament törvényalkotási bizottságának elnöke nem titkolja: noha a beadvány indoklásában a Fővárosi Közgyűlés tagjai közvetlen választásának megszűnésére hivatkoznak, a valóság ezzel szemben az, hogy ők éppen a közvetlen választást akarják megakadályozni akkor, amikor az eddigi pártlistás választást "sírják vissza".  Leszögezte: az új rendszer lényege az, hogy a közvetlenül megválasztott polgármesterekre, illetve a közgyűlési tagokra egyidejűleg szavaznak a választópolgárok, ez pedig azért nem tetszik a tiltakozóknak, mert ők is tudják: nincsenek olyan jelöltjeik a polgármesteri és fővárosi közgyűlési tisztségekre, akiket a választók közvetlenül megtisztelnének a bizalmukkal.

Legfrissebb döntések

Végtagokat vesztett a szövetkezeti törvény

Az Alkotmánybíróság nyilvánosságra hozott határozatában elbírálta a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt támadó alkotmányjogi panaszokat. A törvény egészének alaptörvény-ellenességét állító indítványokat elutasította, a törvény két rendelkezését ugyanakkor alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette, egy további rendelkezéshez pedig alkotmányos követelményt állapított meg.

Az Alkotmánybíróság az indítványok alapján mindenekelőtt a szövetkezeti hitelintézetek kötelező integrációjáról szóló szabályozás egészét vizsgálta meg abból a szempontból, hogy megfelel-e a tulajdonhoz való jog korlátozására vonatkozó alkotmányossági követelményeknek. Ennek során az Alkotmánybíróság a korábbi Alkotmány alapján kialakított gyakorlatára támaszkodva kifejtette, hogy a tulajdonjoghoz való jog korlátozása kapcsán – más alapjogi korlátok szükségességének megítéléséhez képest – viszonylag szűk körű az alkotmányossági felülvizsgálat lehetősége, mivel az nem a törvényhozó választásának feltétlen szükségességére irányul, hanem arra szorítkozik, hogy indokolt-e a jogalkotó részéről a közérdekre hivatkozás.

Az Alkotmánybíróság figyelemmel volt arra, hogy a pénzügyi szektor egészének stabilitásában a szövetkezeti formában működő hitelintézetek biztonságos működésének is szerepe van. A pénzügyi infrastruktúrának a fenntartása és működőképességének biztosítása olyan közérdek, mely az állami gazdaság- és pénzügypolitika részeként a tulajdont (és vagyoni autonómiát) érintő beavatkozást indokolttá tehet Az Alkotmánybíróság megítélése szerint mindezek alapján összességében az integrált működés megteremtését illetően a közérdekre hivatkozás megalapozott. A tulajdonhoz való jog korlátozása arányosságának vizsgálata során pedig az Alkotmánybíróság fontos szempontnak értékelte, hogy a korlátozást kompenzálják az összehangolt működésből eredő előnyök (elsősorban az üzleti kockázatok csökkenése és a jövedelmezőség növelése), és különösen az a tény, hogy a szektor stabilitásának és biztonságának védelme érdekében az állam a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül jelentős összeggel (136,5 milliárd Ft-tal) járul hozzá az intézményvédelmi feladatok ellátásához, növelve a szektor pénzügyi stabilitását. Ezzel a kompenzációval együtt az érintett hitelintézetek önállóságát jelentősen csökkentő kötelező integráció egésze nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette a törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint az integrált szövetkezeti hitelintézetek egymás tartozásaiért sorrendben az intézményvédelmi szervezetet (a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetét) és a Takarékbankot megelőzően kötelesek helytállni. Tekintettel az integráció kötelező jellegére, illetve arra, hogy a tulajdonjogba történő beavatkozást a jogalkotó az intézményvédelmi szervezetnek juttatott vagyonnal kompenzálja, ez a szabályozási megoldás az alkotmányos tulajdonvédelem követelményeit nem elégíti ki. Az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenes szövegrészt – a jogbiztonság védelmére tekintettel – 2014. december 31-ei hatállyal semmisítette meg.

Az Alkotmánybíróság által megsemmisített másik rendelkezés a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta esetleges leendő jogutódait privilegizálta: a Takarékbank más részvényeseitől eltérően ezen jogutódok részvényesi jogainak a gyakorlása nem függeszthető fel a törvényben felsorolt esetekben. Míg a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta esetében ésszerűnek tekinthető a különbségtétel a szövetkezeti hitelintézetek részvényesi jogainak felfüggesztéséhez képest, jogutódlás útján az ő részvényeik is kerülhetnek olyan személyhez (pl. szövetkezeti hitelintézeti szektor szereplőjéhez), mely esetében az alkalmazott különbségtétel ésszerűsége nem áll fenn. A jogalkotó tehát a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank jogutódjainak általános kivételként történő meghatározásával egy jövőbeli, bizonytalan személyi körre terjesztette ki a törvényi kivételt, amely az ésszerűség követelményének nem tesz eleget.

Az Alkotmánybíróság továbbá alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az intézményvédelmi szervezet – illetve 2014. július 1-től a Takarékbank – által a szövetkezeti hitelintézetek számára meghatározott mintaalapszabály csak olyan kötelező elemeket tartalmazhat, amelyek a törvény céljainak eléréséhez nélkülözhetetlenek, vagy a törvény végrehajtását szolgálják, illetőleg a hitelintézetek integrált működésére irányadó európai uniós követelmények teljesítéséhez szükségesek. (AB határozat a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenessének vizsgálatáról.) 

A határozathoz Pokol Béla és Salamon László párhuzamos indokolást, Bragyova András,.Kiss László, Lévay Miklós és Salamon László különvéleményt fűztek.

+

A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvénnyel kapcsolatban bírói kezdeményezések is érkeztek az Alkotmánybírósághoz, melyek vizsgálata még folyamatban van. A testület ezekben az ügyekben ígérete szerint még nyári ítélkezési szünet előtt döntést fog hozni.

Köznevelés rendben

A  Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kérte 2014. március 31-én az előtte folyamatban lévő ügyben – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  61. § (8) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

A bírói kezdeményezés a települési önkormányzatok, és a települési önkormányzati társulások által fenntartott köznevelési intézményekre, az azokban foglalkoztatott közalkalmazottakra (pedagógusokra) vonatkozó szabályozást kifogásolja. A támadott törvényi rendelkezés kimondja: ahol a Munka törvénykönyve vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény munkáltatóról rendelkezik, azon az állami intézményfenntartó központ (KLIK) által fenntartott köznevelési intézményt is érteni kell, figyelembe véve az intézményvezető munkáltatói jogainak ugyanezen törvény szerinti korlátozását.

Az indítványozó szerint a rendelkezés megfogalmazása félreérthető, illetve bizonytalan, mivel ez alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy a pedagógusokat foglalkoztató köznevelési intézmények esetén kit kell ténylegesen munkáltatónak tekinteni. Ez pedig sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében rögzített jogbiztonság elvét.

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést. Arra a következtetésre jutott, hogy a sajátos jogszabályi környezetben annak eldöntése, hogy melyik jogszabály alkalmazásával kell eljárni, nem alkotmányossági, hanem jogértelmezési kérdés. Márpedig ennek a megoldása – a főszabály megállapítása, jogértelmezési módszerek segítségével, továbbá a jogutódlás körülményeinek és a konkrét intézmény átadásával kapcsolatos dokumentumok vizsgálatával – a bíróság feladata, és a bíróság hatáskörébe tartozik.

Az Alkotmánybíróság mindezek alapján az indítványt elutasította. (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról - III/685/2014.)

Döntésre várva

Nincs oly nap, hogy ne érkezne hozzájuk valós vagy vélt sérelemtől vérző új beadvány. Meditálnak róluk, hazaérve tán még éjszakákon is át. Íme a legközelebbi ülések témái.

Az Alkotmánybíróság teles üléseinek heti témái

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (1) bekezdés l) pontja valamint a 2012. évi CXXXIV. törvény 2. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

A vitatott rendelkezések értelmében a dohánytermékek magyarországi kiskereskedelme az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei közé tartozik, melyet az állam koncessziós szerződéssel átengedhet. 2013. július 1-től tehát dohány-kiskereskedelem csak koncessziós szerződés által biztosított jogosultság és dohánytermék-kiskereskedelmi engedély birtokában végezhető.

Az indítványozó - korábban dohány-kiskereskedelemmel is foglalkozó, de 2013. július 1. után ezen tevékenységgel felhagyni kényszerülő jogi személy - álláspontja szerint ezen rendelkezések sértik az Alaptörvénynek a vállalkozáshoz való jogot deklaráló bekezdését, valamint a tulajdonhoz való jogot rögzítő cikkét.(Inditvány)

+

A Kúria Knk.IV.37.178/2014/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó pártok a Kúria végzése, valamint a Nemzeti Választási Bizottság határozata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól.

Az indítványozók országos népszavazást próbáltak kezdeményezni. Mintapéldányán a következő kérdés szerepelt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?"

A Nemzeti Választási Bizottság a hitelesítését határozatával megtagadta, mivel az megakadályozta volna a Magyarország Kormánya ás az Oroszországi Főderáció Kormánya között, a Paksi Atomerőmű fejlesztésével összefüggő nemzetközi szerződés (egyezmény) teljesítését. A fellebbezés követően a Kúria végzésével helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát.

Az indítványozók - a Kúria végzésétől eltérő - álláspontja szerint az egyezmény Magyarország vonatkozásában nem tartalmaz olyan konkrét beruházás megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalást, amelyet befolyásolna az előterjesztett kérdésben tartandó népszavazás. Állítják: a népszavazást megakadályozó döntések  megsértették az Alaptörvényben rögzített népszavazáshoz való jogot. (Inditvány)

+

A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény elleni bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett kérte a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény egészének megsemmisítését.

Álláspontja szerint a szövetkezeti integrációban történő automatikus és meg nem szüntethető részvétel aránytalanul és szükségtelenül korlátozza a szövetkezeti hitelintézetek és tagjaik cselekvési autonómiáját, ezért sérti az Alaptörvény XIII. cikkét. A törvény a hatálybalépésekor már bejegyzett és működő, többségi magántulajdonban álló Takarékbank Zrt. tulajdonosi viszonyaiba beavatkozva alapszabály-módosítást, tőkeemelést, részvénykibocsátást rendel el, ami a bíróság álláspontja szerint ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvével, a visszaélésszerű jogalkotás tilalmába ütközik, és sérti az M) cikk (2) bekezdéséből eredő szerződési szabadságot is. Kifejti továbbá, hogy szövetkezeti hitelintézetek és tagjai alapjogainak korlátozása nem felel meg az Alaptörvény I. cikkében foglalt követelménynek. (Inditvány)

+

A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvénnyel összefüggő bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó bíró a  törvény alaptörvény-ellenességének megállapítását és teljes, a hatályba lépésére visszamenő hatállyal történő megsemmisítését indítványozta. Álláspontja szerint a törvény egyes rendelkezései sértik az Alaptörvényben biztosított vállalkozáshoz való jogot, a tulajdonhoz való jogot, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a jogorvoslathoz való jogot, és  a diszkrimináció tilalmát. A jogállamiság követelményének szempontjából aggályosnak tartja, hogy az érintetteket nem vonták be a jogalkotási folyamatba, és a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt. Kifejti továbbá, hogy a törvény által megvalósított jogkorlátozásnak nincs alkotmányos indoka, ezáltal sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését is. (Inditvány)

+

A  Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 85. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, valamint a folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó  álláspontja szerint az első alkalommal nem életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményeket megvalósító elkövetővel szemben mérlegelést nem tűrő életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása nem felel meg az alkotmányos büntetőjogtól elvárt arányosság követelményének. Sérti a jogállamiság elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az emberi méltósághoz való jogot, az alapvető jogok korlátozhatatlanságához fűződő alapjogokat, az igazságszolgáltatás elvét, a bírói függetlenség elvét és a bírósági eljárás alkotmányosságához fűződő jogot is. (Inditvány)

+

A Kúria mellett működő Másodfokú Szolgálati Bíróság Szf.F.II.1/2012/9. számú határozata, valamint a Fővárosi Ítélőtábla Mellett Működő Elsőfokú Szolgálati Bíróság SZF.1/46/2012. számú határozata alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó bíró a szolgálati bíróság megjelölt határozatainak megsemmisítését kérte.

A szolgálati bíróság első fokon megállapította, hogy az indítványozó elkövette a Bjt. 63. § a) és b) pontjában meghatározott fegyelmi vétséget, és ezért a bírói tisztségből felmentés indítványozása fegyelmi büntetést szabott ki vele szemben, valamint felfüggesztette a bírói tisztségből és elrendelte a bírói illetmény visszatartását. A másodfokú szolgálati bíróság helybenhagyta az elsőfokú határozatot. 
 

Az indítványozó szerint a szolgálati bíróság eljárása sérti a tisztességes és pártatlan eljárás lefolytatásához való jogát, valamint a jogorvoslathoz való jogát. Kifogásolja, hogy az eljárás során a szolgálati bíróság a Szolgálati Bíróságok Ügyrendjét alkalmazta, mely álláspontja szerint jogi normának tekinthető, de felhatalmazás nélkül jött létre, és nem lett megfelelően kihirdetve. A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmére hivatkozik továbbá a vizsgálóbiztos eljárása kapcsán. A másodfokú eljárást azért kifogásolja, mert ugyanaz a bíró vett részt az első- és másodfokú eljárásban, és a bíró nem jelentette be a kizárási okot. Előadja továbbá, hogy a jogorvoslathoz való jogát sérti az, hogy a másodfokú szolgálati bíróság önkényes mérlegelése alapján nem bírálta el az indítványozó összes fellebbezési kifogását és kérelmét. 

A határozatok érdemi részével kapcsolatban előadja, hogy a vélemény-nyilvánításhoz való jogát sérti, hogy fegyelmi büntetést szabtak ki vele szemben peres ügyeivel (ahol ő mint fél vett részt) kapcsolatos vélemény-nyilvánítása, cikke miatt. Véleménye szerint a kiszabott büntetés sérti az embertelen, megalázó büntetés tilalmát.(Inditvány)

+

A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló – 2012. január 1. és 2013. július 1. között hatályban volt – 1979. évi 11. tvr. 28/A. § (3) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó szerint a támadott határozatok, és a hivatkozott jogszabályi rendelkezés sérti az Alaptörvény jogállamiság elvét kimondó bekezdését, a szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jogát, a törvény előtti egyenlőség elvét, és a diszkrimináció tilalmának alapelvét. Véleménye szerint indokolatlan megkülönböztetést tartalmaz a sérelmezett bírói döntés, azért is, mert korlátozza az enyhébb végrehajtási fokozat kedvezményének megadását, csak azért mert a fogvatartása nem volt folyamatos. (IV/596/2013.)

+

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 5-6. §-aival kapcsolatos utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

Az alapvető jogok biztosa kéri a minősített adat védelméről szóló törvény alaptörvény-ellenességének vizsgálatát, mert álláspontja szerint a rendelkezések a közérdekű adatok megismeréséhez való jog aránytalan korlátozását teszik lehetővé, ezáltal sértve az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdését. Emellett felhívja az Alkotmánybíróság figyelmét arra is, hogy a törvényből hiányoznak a minősített közérdekű adatra vonatkozó közérdekű adatigény, valamint annak elutasítása esetére a jogorvoslat speciális szabályai, így a törvényi szabályozás olyannyira hiányos, hogy jelenleg nincs mód a nyilvánosságkorlátozás érdemi és hatékony bírói jogorvoslatára. Mindez sérti a közérdekű adatok megismeréshez való jogot. (1180_2012.pdf.)

+

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.656/2012/7. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó az  ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Történt vele, hogy  hírportálján nyilvánosságra hozta közfeladatot ellátó rendőrök képmását, akik polgári jogi pert indítottak a hírportál ellen. A bíróság az ítéletben megállapította a személyiségi jogok megsértését, mivel a közhatalmat gyakorló rendőr képmását nem tekintette közérdekből nyilvános adatnak.

Az indítványozó szerint azonban nem csak a közszereplőkkel, hanem a közfeladatot ellátó személyekkel kapcsolatban is tágabb a véleménynyilvánítás szabadsága, mint más személyeknél. Kifejti, hogy a rendőr - mint közhatalom gyakorló - e minőségével kapcsolatos véleménynyilvánítással szemben nem hivatkozhat alapvető jogaira. Állítja: a bíróság a rendőrök számára nyújtott polgári jogi személyiségvédelemmel alkotmányos indok nélkül korlátozta a véleménynyilvánításhoz való jogot és a sajtószabadságot. (Inditvány)

+

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, valamint az egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes szabályairól szóló 117/1998. (VI. 16.) kormány rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz  vizsgálata.

Az indítványozó aneszteziológus szakorvos hosszasan indokolja, hogy a támadott jogszabályi rendelkezések sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében, az I. cikk (1)-(3) bekezdéseiben, a II. cikkében, a III. cikk (1) bekezdésében, a IV. cikk (1) bekezdésében, valamint a XV. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakat. (Inditvány)

+

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 22. § (1) bekezdés d) pontja és  78. §-a megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések a meghatározott életkor felett önkényesen veszik el a közjegyzői tevékenység végzésének lehetőségét, ezért sértik a foglalkozás szabad megválasztásához való jogát. Sértik a tulajdonhoz való jogát is, mert a tevékenység megkezdéséhez képest a feltételek utólagos módosításával rendszeres kereső tevékenységétől fosztják meg. Végül kifejti: a. támadott rendelkezés az emberi méltóságát sértő megkülönböztetéshez is vezetnek, mivel az öregségi nyugdíjkorhatárt elért és el nem ért közjegyzők között önkényes, racionálisan nem elfogadható indokkal tesznek különbséget. (Inditvány)

+

A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjának „és betartatni” szövegrésze és a 8. § (2) bekezdésének „elmulasztásának jogkövetkezményeit” szövegrésze, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 131. § (1a) bekezdéssel kapcsolatos utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

Az indítványozó, az alapvető jogok biztosa szerint a támadott rendelkezések azért ellentétesek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvével, mert a közösségi együttélési szabályok meghatározására és be nem tartásuk lehetséges jogkövetkezményeire vonatkozóan törvényben előírt anyagi jogi garanciák és az önkormányzati szabályozásra vonatkozó egyértelmű felhatalmazás hiányában sérül a jogállamiság elvéből folyó jogbiztonság és a közigazgatás törvény alá rendeltségének követelménye. (1219-0_ind.pdf.)

+

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 34. § (1) bekezdés alkalmazhatóságával összefüggő bírói kezdeményezés vizsgálata.

 

Az indítványozó bírósági titkár szerint a törvény alaptörvény-ellenes, alkalmazása még inkább. (III/858/2013.)

+

A Kúria Pfv.IV.20.015/2012/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó adatok kiadását kérte a Vértesi Erőmű Zrt.-től,. A Vértesi Erőmű Zrt. az adatok szolgáltatását megtagadta, ezért az indítványozó közérdekű adatok kiadása iránt pert indított. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban - a korábbi jogerős ítélet helybenhagyásával - a kereset elutasította. 
 

Az indítványozó szerint a Kúria közfeladatot ellátó szerv fogalmát szűkítő értelmezése nincs összhangban a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjoggal, az Alkotmánybíróság által deklarált alkotmányos elvekkel. Álláspontja szerint súlyos következményekkel jár az átlátható állam működésére nézve az, ha a jogalkalmazó a közérdekű adatok megismerését biztosító jogszabályokat indokolatlanul szűkítően értelmezi. (IV/3442/2012)

+

Az 1999. évi LXXVI. törvény egyes rendelkezéseivel összefüggő alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (szerzői jogdíj).

Az indítványozó -a szerzői jogról szóló törvény alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól. A támadott jogszabályi rendelkezés a közös jogkezelő szervezet számára állapít meg rendelkezéseket a fel nem osztható jogdíjakból, tagdíjakból és a jogkezelésen kívüli tevékenységből származó bevételek szociális, illetve kulturális felhasználása tekintetében.

Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések indokoltság nélkül határozzák meg a szociális, kulturális célra felhasználható összegek arányát, megtiltják, hogy a bevételek (magánmásolási díjak) meghatározott hányada felosztható legyen a jogosultak között. Állítja: a rendelkezési joguk elvonásával  kisajátítást valósítanak meg, azonnali kártalanítás nélkül, ezzel sértik tulajdonhoz való jogukat. Az indítványozó szerint a támadott jogszabályi rendelkezések sértik a jogállamiság, jogbiztonság elvét is, mert hatálybalépésük előtt létrejött jogviszonyokat érintenek, tehát a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába is ütköznek. (2014_ind_kieg.pdf .)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának  témái

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 8. § (1) bekezdéséneka) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A Kúria tanácsa - az előtte folyamatban lévő felülvizsgálati eljárás felfüggesztése mellett  előadta: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy az erdőtörvény hatályba lépésekor a jogalkotó nem alkotott átmeneti rendelkezéseket. Ennek következtében az állami tulajdonban álló erdőingatlanokra bejegyzett vagyoni értékű jogok jogosultjai az ingatlanok forgalomképtelenné nyilvánítása következtében megfelelő biztosíték nélkül maradtak. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság felhívta a jogalkotót, hogy jogalkotási kötelezettségének 2013. szeptember 30. napjáig tegyen eleget. Az Országgyűlés azonban nem alkotta meg a szükséges jogszabályi rendelkezést, ezért a Kúria szerint a jogállamiságot súlyosan sértő alaptörvény-ellenes helyzet jött létre, sérült a jogbiztonság elve és a tisztességes eljáráshoz való jog. Mindezekre tekintettel kérte a Kúria az Erdőtv. 8. § (1) bekezdés a) pont megsemmisítését. (Inditvány)

+

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 531. § (5) bekezdése egyes szövegrészei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.444/2012/31. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó a Fővárosi Ítélőtábla csalás bűntette és más bűncselekmények tárgyában hozott ítéletének a megsemmisítését kéri.

Álláspontja szerint a támadott rendelkezés sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mert nem alkalmas arra, hogy ellensúlyozza a védelemhez való jog lényeges elemének - a személyes védekezésének - hiányát. Sérelmezi, hogy a rendelkezés nem írja elő a terhelt távollétében lefolytatott eljárások megismétlését, és sérti a jogorvoslathoz való jogát is, mivel az alapján nem kifogásolhatta a tényállás megállapítását, illetve a bizonyítékok mérlegelésének hibáit. Kifejti: a rendelkezés sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltakat is. A a támadott ítélettel összefüggésben pedig leszögezi: az Alaptörvényben biztosított jogait csak annak megsemmisítésével lehet biztosítani. (2013_ind_kieg.pdf.)                      

+

A Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 31. napjáig hatályban volt, a helyi adókról szóló 37/2008. (XI. 28.) számú rendelete 6-7. §-a, továbbá a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.28.960/2013/4. számú ítélete, Budapest Főváros Kormányhivatala V-B- 007/03427/3-4/2012. számú telekadót megállapító jogerős határozata, Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala AD-11461/12/2012., és AD-11461/15/2012. számú határozatai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Azt indítványozó - mint temető fenntartó - szerint a támadott rendelkezések ellentétesek az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdésében foglaltakat, mivel azok nem veszik figyelembe teherbíró képességét, illetve a közfeladatok ellátásában betöltött szerepét. Az adó mértékét ”konfiskatórius” jellegűnek tartja. Állítja: t a támadott rendelkezések sértik a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos elvét is, mert a fővároson kívül fel sem merül a temetők területének telekadó kötelezettség általi érintettsége. (2013)

+

A Székesfehérvári Törvényszék 10.K.21415/2011/15. számú ítélete, illetve a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35500/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

A társasvállalkozó indítványozó álláspontja szerint az ítéletek sértik az Alaptörvény R) cikk (2) bekezdését, T) cikk (1) bekezdését, I. cikk (3) bekezdését, XXX. cikk (1) bekezdését. Kifejti továbbá, hogy a Székesfehérvári Törvényszék ítélete az áfatörvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmezésével összefüggésben sérti a B) cikk (1) bekezdését, a XV. cikk (1) bekezdésében biztosított törvény előtti egyenlőséget, és a XXIV. cikk (1) bekezdését. A  Kúria ítélete pedig ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével és I. cikk (3) bekezdésével. (Inditvány)

+

A Kúria Mfv.I.10.734/2012/11. számú közbenső ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére illetve a Fővárosi Törvényszék 51.Mf.630.956/2012/6. számú közbenső ítélete és a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 15.M.4255/2009/19. számú közbenső ítélete megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó szerint a Kúria ítélete és a lefolytatott bizonyítási eljárás sérti az Alaptörvényben foglalt tisztességes és pártatlan eljáráshoz való jogát, mert az általa előterjesztett valamennyi bizonyítási indítványt elutasította. Állítja: a Kúria ítélete ellentétes az Alaptörvény XVII. cikkével is, mert csak az indítványozón (munkáltatón) kérte számon az együttműködési kötelezettséget, a felperese (munkavállalón) azonban nem. Kifejti továbbá, hogy a Kúria ítélete ellentétes a bírói gyakorlattal is, mikor az igazolatlan távollét miatti rendkívüli felmondás kézhezvételét követően feladott igazolás alapján jogellenessé nyilvánította a felmondást.(Inditvány)