Swoboda elnök urat biztosítom, hogy az elmúlt 20 évből 15-öt ellenzékben töltöttem, így biztos vagyok benne, hogy ha van Európában ember, aki a politikai verseny barátja, az én vagyok – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök úgy vélte, Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök egyetlen tényt hagyott ki az általa citált nyilatkozatból: az azt megfogalmazók a magyar liberális párt vezetői voltak. „Ez a párt az elmúlt években úgy elvesztette az emberek bizalmát, hogy be sem jutott a parlamentbe” – jelezte.

Bekiabálásoktól sem mentes beszédében a kormányfő kiemelte: eltekint a számos ténybeli tévedés kijavításától. Csak annyit kér a magyar alkotmányt bírálóktól, olvassák el azt. „Sok újdonságot találnak majd benne, mely akár megfontolandó lehet sok európai ország számára is.”

„A most lezajló vitának volt európai aspektusa, ideológiai része is. A mi eszméink keresztények, a nemzeti érzést, a családot a jövő alapjának tekintik. Ez az álláspont, attól, hogy kisebbségben vagyunk vele, még európai.” Orbán Viktor Robert Schumanntól, az Európai Szén- és Acélközösségek egyik atyjától is idézett: az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.

„Ami a konkrétumokat illeti, engedjék meg, hogy elkerüljem azt a vitát, amit a konkrét kérdésekben kell lefolytatni a bizottsággal. Nekünk nincs vitánk a bíróság függetlenségéről” – mondta Orbán, aki szerint a bírók nyugdíjkorhatárának kérdése nem igazságszolgáltatási kérdés, hanem nyugdíjrendszerbeli – ez utóbbi pedig szerinte már fenntarthatatlan volt, és egyszerűen csak egységesítették a nyugdíjkorhatárt, valakinek ettől emelkedett, valakinek ettől csökkent a korhatára.

A jegybanki függetlenség kérdésében támadt kifogások majd’ mindegyike nyitott fülekre talált a magyar kormánynál, egyvalamiben azonban éles konfliktus van: hogy a jegybank vezetése tegyen-e esküt az alkotmányra, „ezt vitassuk meg a jövőben” – szorgalmazta Orbán Viktor.

Ami a régi és az új alkotmányt illeti: a régi szerinte nem volt képes megvédeni a magyarok vagyonát, és felélte a jövőét. Az előző nem védte meg az egyén szabadságát, a kisebbségi jogokat, az új viszont ezeket megfelelően orvosolja.

„Európát kultúrája teszi Európává. Ha az érvek higgadtak, konkrétak, józanak, mindig megtalálhatjuk az ellentétek feloldásának módját. Meggyőződésem, hogy nem méltók Európához azok a vádak, amiket nem a józan ész, hanem a pártpolitikai düh és indulat vezet” – kritizálta támadóit.

„Minket értékek vezettek vezettek Európába” – fogalmazott Strasbourgban a hazánkról szóló vita lezárásában Orbán, aki szerint Magyarország a szabadságharcosok földje volt, ma is az, és az is marad. „Akinek kétségei vannak, jöjjenek el hozzánk, ismerjenek meg bennünket” – kérte a képviselőktől.

Fontos nap volt ez a magyar alkotmánynak

Fontos, fantasztikus nap volt ez az új magyar alkotmány számára – értékelte a plenáris ülést követően megtartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor az Európai Parlamentben lezajlott vitát.
    
Az alkotmánnyal kapcsolatos szavait Orbán Viktor egyebek mellett azzal indokolta, hogy az új alaptörvénnyel összefüggésben eddig senki semmilyen jogi eljárást nem indított. „Az a veszély fenyegette korábban a magyar alkotmányt, hogy az érdektelenség mocsarába süllyed, de ez nem következett be”, ugyanis nagy európai érdeklődés övezi az alaptörvényt, amelyre „rendkívül büszkék vagyunk” – mondta.
    
Ugyanakkor az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekhez kötődő kifogásokat, ha kell, készek teljesen átdolgozni – jelentette ki, megjegyezte: kifejezetten jó érzésekkel tér haza Magyarországra.
   
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásának lehetőségéről szólva közölte: „nekünk az ügy nem fontos. Szerintünk jobban működne a két szervezet, ha összevonnák.(…) .  Hozzátette: ha az Európai Bizottság ellenzi az összevonást, a kormány lemond a technikai jellegű változtatásról.  

Amikor Magyarország segítséget kér a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól, nem pénzt kér, hanem egy biztonsági hálót, egy ígérvényt - mondta Orbán Viktor kormányfő szerdai sajtótájékoztatóján, Strasbourgban.

„Magyarországnak nem hitelre van szüksége. Ez nagyon fontos, mert szeretnék egyenesen belenézni a német választópolgárok szemébe: nekünk nincs szükségünk a németek pénzére. Mi nem akarunk pénzt az EU-tól. Mi azt kérjük tőlük, kössünk egy biztonsági hitelmegállapodást, mert attól tartunk, hogy miután a következő időszakban az európai kötvénypiacon nagyon sok országnak nagyon sok hitelt kell felvennie (...), előállhat az a helyzet, amikor nem leszünk képesek a piacon eladni az állampapírjainkat” – fogalmazott. Leszögezte ugyanakkor: Magyarország arra is kész, hogy inkább magasabb kamatra adja el a piacon a papírjait, mint hogy olcsó európai pénzt használjon.

Ezért Magyarországnak nem hitel kell, hanem egy biztonsági megállapodás, amely arról szól, hogy ha a piacon nem boldogul, akkor is van alatta „egy kifeszített biztonsági háló” –  jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy „a piacról meg fogjuk oldani Magyarország finanszírozását”. A miniszterelnök szavait úgy összegezte, hogy az IMF-tárgyalások nem az államcsőd megakadályozásáról, nem a hitelről szólnak, hanem egy biztonsági hálóról. Mindemellett közölte ugyanakkor azt is, hogy „ha akarnak kölcsönt adni, akkor arra is készen állunk”.

A kormányfőt a tájékoztatón kérdezték arról is, hogy sokak szerint cseppfolyósított gázt lehetne szállítani a Dunán és a Rajnán. Orbán Viktor erre azt válaszolta: a Duna Magyarországon a nemzeti identitás része. A kommunisták egy erőművet akartak építeni a folyóra – fejtette ki –, ám az emberek fellázadtak ez ellen, s a Duna-mozgalom lett az egyik legnagyobb antikommunista mozgalom Magyarországon. „Ezért bármilyen beruházást – gát, zsilip, medermélyítés – a magyarok nagy része úgy él meg, mintha erőszakot tennének a saját folyóján" – fogalmazott, kiemelve, hogy ő – bár nem süket az ipari érdekre – inkább a környezetvédőkkel pendül egy húron.

Szólt arról is, hogy Magyarországgal szemben létezik politikai offenzíva, de „meg is lennénk sértve, ha nem volna”, ez ugyanis a politika része. „Aki lónak áll, az húzzon, vagyis aki politikusnak megy, az ne lepődjön meg, hogy időnként durván megtámadják” – fogalmazott.
    
Az EP-vitára kitérve – kérdésre válaszolva – a kormányfő azt mondta: nyilvánvaló, hogy a hozzászólók nagy része el sem olvasta az új magyar alkotmányt. A vitában a pártszimpátia felülírta a szövegismeretet – értékelte az elhangzottakat, majd a tévedések között említette, hogy összekeverték az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bírósággal (LB). Utóbbival kapcsolatban hozzátette: az LB elnökét senki sem mozdította el, hanem a bírói egyesület indítványára egy olyan szabály került a törvénybe, amely szerint legalább ötéves magyarországi bírói gyakorlat szükséges a főbírói poszthoz. Ezt az ellenzék is megszavazta - közölte.
   
Álláspontja szerint azon is el kell gondolkodnia az európai közösségnek, hogy ha most azt követeli, vegyék értékrendbeli vizsgálat alá egy tagállam alkotmányát, akkor „hol fogunk megállni: egymás után következik a többi ország is”. Úgy véli, ez egy rossz gyakorlat: ha van bizonyíték komoly európai értéksérelemre, természetesen fel kell lépni, de ténybeli ismeretek nélkül, feltételezések és ideológiai motiváltság alapján veszélyes így tenni, mert az az EU-t is gyengíti.
    
Arra a kérdésre válaszolva, amely a Jobbik EU-tagsággal kapcsolatos népszavazási kezdeményezését firtatta, Orbán Viktor kijelentette: Magyarországnak az az érdeke, hogy az EU tagja legyen, mert még mindig több érv szól a tagság mellett, mint ellene.