Napirend előtt

Az október 6-i nemzeti gyásznap alkalmából Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, bárhol éljen is magyar a világban, pártállástól és világnézettől függetlenül ezen a napon meghajtja fejét 1848-49-es szabadságharcunk vértanúi előtt. Hozzátette: 1849. október 6-án a császári megtorló gépezet 24 óra leforgása alatt a legtöbb áldozatát szedte. Az ekkor kivégzettek között volt Magyarország első kormányfője, illetve a honvédsereg 13 vezető tisztje. Lezsák Sándor elmondta, hogy Aradon kivégzett vértanúk felesküdtek a magyar szabadságra, s emellett kitartottak mindvégig, közösen, a halálig. Közülük sokan nem voltak született magyarok, mégis tudatosan választották az itthon maradást, vállalva a halált is azért, amire esküt tettek. Lezsák Sándor szerint a vértanúk áldozata a nemzeti szabadság és függetlenség, valamint a polgárosodás 1848-as eszméivel együtt politikai nemzet identitásának lényegi része lett. Az alelnök beszéde után a képviselők néma felállással emlékeztek a kivégzettekre.

    
Németh Szilárd (Fidesz) elmondta, hogy a liberálisok az uniós alapszerződés 7. cikkelyének alkalmazását szerették volna elérni Magyarország ellen, amely az ország szavazati jogának felfüggesztését jelentené. Ez a gondolat elvetélt, mert a szocialisták nem támogatták, úgy folytatva: a hírek szerint a szocialisták javaslatára az állampolgári jogi bizottság vezetése úgy döntött, hogy kérdőre vonja az Európai Bizottságot, miért nem kezdeményezett vizsgálatot a magyar kormány ellen. Értékelése szerint amit a liberálisok kifundáltak Magyarország ellen, az most a szocialisták segítségével egy lépéssel közelebb került, mert "a nukleáris opció", vagyis a szavazati jog megvonása továbbra is a lehetőségek között van. Mint mondta, a magyar baloldal együttműködve az európai elvtársakkal, a Szocialista Internacionáléval, a zöldekkel, a liberálisokkal mindenáron pellengére szeretné állítani az országot, csak azért, mert nem hajlandó elfogadni a kötelező kvótákat. Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára válaszában a 7. cikkely szerinti  uniós eljárás ismertetése után felidézte, hogy 1999-ben Ausztriával szemben már alkalmaztak korlátozásokat. Emlékeztetett arra, hogy az akkori EU 14-ek átmenetileg felfüggesztették a politikai párbeszédet Ausztriával, mert az Osztrák Néppárt az Osztrák Szabadságpárttal lépett koalícióra. Utóbbi párt vezetői a kisebbségekkel szemben a szélsőjobboldalhoz közeli megnyilvánulásokat tettek. Hozzátette: a szankciók ellentétes hatást keltettek, ezért közel egy év múltán meg is szüntették azokat.

Harrach Péter (KDNP) azt firtatta, miért nem veszik figyelembe az európai döntéshozók az európai emberek véleményét. Szerinte ennek politikai és ideológiai okai vannak. A politikai oknak azt tartotta, hogy a bevándorlók a baloldalra szavaznak, az ideológiai okot pedig úgy magyarázta, az európai vezetők egy része csatlakozott ahhoz a mozgalomhoz, amely elvágja a hagyományos keresztény gyökereket, ezzel pedig gyengül egy kultúra identitása. Ha pedig ez így történik - folytatta -, akkor más eszmei alapot kell találni, ez pedig egy újfajta liberalizmus, amely már megalkotta a maga dogmáit és megfogalmazta a tabuit. Ezek a dogmák és tabuk alkalmatlanná teszik követőit, hogy az igazi problémákat megoldják. Példaként szegregáció elleni küzdelmet említette, mert szerinte amikor egy iskolában a felzárkóztatást szegregációnak nevezik egy dogma értelmében, akkor a problémát nem lehet megoldani. Harrach Péter azt is mondta, ismernek olyan parlamenti képviselőt, aki egy természetes szociológiai jelenséget nevezett meg és rögtön kikiáltották nőgyűlölőnek. Majd a bekiabálásokra hozzátette: az ultrafeminista véleménynek nincs helye a demokráciában. Rétvári Bence államtitkára válaszában azt emelte ki, hogy a bevándorlási probléma arról is szól, hogy a választók többségének akaratával mehet-e szembe egy kormányzat. Megemlítette, hogy a magyar kormány nemzeti konzultáció keretében kérdezte meg a polgárok véleményét.
    
Hiller István (MSZP) a pedagógusjogok világnapja alkalmából bírálta a kormány oktatáspolitikáját, amelyet szerinte meggondolatlan intézkedések, átgondolatlan lépések, káosz jellemez. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Klebelsberg központ létrehozását az oktatásban kialakult területi különbségekkel indokolta. Megemlítette a pedagógus életpályamodell bevezetését. Azt kérdezte, ha annyi hibája a van a Klik-nek, akkor miért kérte 137 intézmény, hogy legyen a fenntartója. A felsőoktatás területén kiemelte a kancellárok szerepét, amelynek köszönhetően csökkent az egyetemek, főiskolák adósságállománya. Szerinte ez a felsőoktatás rendszerének anyagi stabilitását hozta meg.    

Szél Bernadett (LMP) tisztes munkát és tisztes béreket követelt október 7-e, a tisztes munka világnapja alkalmából. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt emelte ki, hogy a kormány gazdaságpolitikája sikeres és annak köszönhetően több embernek van munkája, mint az elmúlt 25 évben bármikor. Emlékeztetett arra, hogy több mint 4,2 millióan dolgoznak, 6,7 százalékos a munkanélküliség, javult a foglalkoztatási ráta, 31 hónapja folyamatosan emelkednek a reálkeresetek.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) felidézte, hogy a tavalyi NATO-csúcson született döntés értelmében az ukrán válságra válaszul, Oroszország elleni éllel Kelet- és Közép-Európában egyfajta vezetési-irányítási központrendszert létesítenek. Hozzátette: Magyarország is kérte, hogy hozzanak létre egy ilyen központot, a NATO előretolt bástyáját, Székesfehérváron. Értékelése szerint a 40 fős parancsnoki központ, amely 48 óra alatt egy 5000 fős gyorsreagálású kontingenst irányíthat, előszobája annak, hogy Magyarországon létrejöjjön egy amerikai katonai bázis. Szerinte a központ nem a védelmünket, hanem a kockázatokat növeli, az egy Oroszország elleni agresszív és demonstratív lépés. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország nincs a nagyhatalmak ütközőzónájában, és a központról várhatóan csütörtökön megszülető döntés nem is teszi oda az országot. Elmondta, hogy nem parancsnokságról lesz szó, hanem vezetési-irányítási törzselemről. Ezzel régi adósságot törleszt Magyarország, mert eddig nem épült ki NATO-infrastruktúra itt.

Határozathozatalok

Jóváhagyta a parlament - egyhangúlag, 161 igen szavazattal - annak az egyezménynek a kihirdetését, amely a Magyarország és Liechtenstein közötti kettős adóztatás elkerüléséről szól.

Az Országgyűlés több ponton is átírta a temetkezésről szóló törvényt a vallási közösségek temetőinek védelme érdekében. A képviselők 157 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadták el a fideszes Lázár János és L. Simon László egyéni előterjesztését. Az elfogadott változtatások egyike kimondja, hogy a vallási közösségek tulajdonában lévő temetők beépítési előírásainak meghatározása csak a vallási előírások figyelembevételével történhet. A területek védelme érdekében pontosították továbbá a lezárt, hosszabb ideje nem használt, de vallási szempontból őrzendő temetőkre vonatkozó szabályokat is.

A parlament az állami szaklevéltárak sorába emelte a Veritas Történetkutató Intézet levéltárát. A Ház 107 igen szavazattal, 30 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadta el az emberi erőforrások miniszterének erre vonatkozó törvényjavaslatát. A Veritas intézet levéltárának illetékessége a kárpótlási hatóságként kijelölt igazságügyért felelős miniszter és az általa irányított központi hivatal kárpótlási hatósági feladatkörével összefüggésben keletkezett iratokra terjed ki. A változtatás a kihirdetést követő napon lép hatályba.

Módosította az Országgyűlés a villamos energiáról szóló törvényt annak érdekében, hogy rendezze azt az esetet, ha egy társaság fel akar hagyni egyetemes áramszolgáltatói tevékenységével. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztését 130 igen szavazattal, 31 nem ellenében fogadták el a képviselők. A tárcavezető indoklása szerint a törvénymódosítással azt akarják elérni, hogy ha egy társaság felhagy az egyetemes szolgáltatói tevékenységgel, az ügyfeleinél akkor is biztosított legyen a folyamatos villamosenergia-ellátás az egyetemes szolgáltatás keretei között.

A bűncselekmények áldozatainak pszichológiai, érzelmi segítését is előírja az az európai uniós irányelv, amelynek átvételéről egyhangúlag, 161 igen szavazattal döntött a parlament. A bűncselekmények áldozatainak jogairól szóló, Trócsányi László igazságügyi miniszter kezdeményezte törvénymódosítás szerint a büntetőeljárás során nagyobb tájékoztatást kell nyújtani a sértetteknek. Ezt segíti, hogy akár e-mailben is tájékoztatható lesz az ügyfél. A jövőben 24 órás telefonos segélyvonal biztosítja, hogy az áldozatok azonnal segítséget kaphassanak.

Hatékonyabbá és olcsóbbá válhat a bűnügyi nyilvántartás azzal, hogy a jövőben a biometrikus adatok emberekhez és nem az ügyekhez kapcsolódnak, vagyis az azokhoz tartozó azonosító kódok a személyazonosító adatok és a fényképek nyilvántartásába kerülnek. A bűnügyi nyilvántartásról szóló jogszabály módosításával nem kell minden egyes eljárásban új DNS-mintát venni. A változtatásokat egyhangúlag fogadta el a Ház.

Közigazgatási bürokráciacsökkentés

Ez a bürokrácia megöli az állam normális működését, drága, ezért kisebb bürokráciára és kevesebb olyan emberre van szükség, aki a bürokráciából él – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítási javaslat vitáját megnyitó expozéjában elmondta: a parlament előtt fekvő, 110 törvény megváltoztatását tartalmazó előterjesztés alapján egyszerűsödhetnek az általános eljárási szabályok. Cél továbbá, hogy jelentős mértékben csökkenjenek az engedélyhez kötött tevékenységek, valamint az ügyintézési határidők.

Általános elvként rögzítette, hogy az állami hatóságoknak 60 napon belül el kell intézniük az ügyeket. Ez alól csak törvény adhat kivételt, hozzátéve: ha az állam 60 nap alatt nem intézi el az ügyet, visszajár az illeték az állampolgárnak - ha ingyenes volt, 10 ezer forint "kártérítés" jár -, aki ez esetben azt vélelmezheti, hogy a kérelmezett tevékenységet folytathatja. A tárcavezető jelezte továbbá: hamarosan a Ház elé kerül egy olyan törvényjavaslat is, amely alapján január 1-jével - 10 milliárd forintos költségvetési határon belül - csökkennek, illetve megszűnnek bizonyos állami eljárási díjak. Emellett kezdeményezni fogja a közigazgatási életpályamodell kialakítását, amely a területi közigazgatásban dolgozók bérviszonyait javítja majd átlagosan 30 százalékkal 2016. július 1-jével.

A Miniszterelnökség vezetője rámutatott ugyanakkor, hogy az állam által foglalkoztatottak aránya a térségben még mindig Magyarországon a legmagasabb, 22-23 százalékos. Példaként megjegyezte, hogy ezzel szemben Ausztriában ez az arány 11, míg Németországban 8 százalék. Kritikusan említette meg továbbá, hogy ma Magyarországon egy vállalkozásnak évi 277 órányi munkára van szüksége az adószabályoknak való megfeleléshez.

A miniszter összegzése szerint az építésügy, az adóeljárások, az európai uniós pénzekhez való hozzáférés és az "emberekkel találkozó" közigazgatás területén szükséges mindenképpen a bürokrácia csökkentése.

Lázár János felszólalásában több részt is felelevenített a magyar közigazgatás-történetből. Egyebek mellett arról beszélt, hogy a legsikeresebb magyar állam az 1867-1914 között tevékenykedő volt, de kiemelte az első világháború utáni közigazgatási rendszert is, mert súlyos társadalmi válságokra tudott választ adni. Megjegyezte ugyanakkor azt is: részben annak köszönhető a Kádár-rezsim 37 évig tartó regnálása, hogy olyan tanács-, járási és közigazgatási törvények születtek, amelyek a politikai megrendelést teljesen kiszolgálva a rendszer stabilitását és működőképességét jelentették. Az 1990-ben létrejött közigazgatási, önkormányzati szisztémát a miniszter úgy jellemezte: sokkal több volt benne a demokratikus garancia, mint a hatékonysági szempont. Ez szerinte akkor teljesen érthető volt, de mára megváltozott a világ, és ma elsősorban olyan közigazgatást tart szükségesnek, amely az erős, modern állam feltételét jelenti, és lehetőséget ad a versenyképességre.

Simon Róbert Balázs, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a javaslat célja a határidők csökkentése a közigazgatási eljárásokban, általános jelleggel. Jelezte: megszüntetik azt a lehetőséget, hogy a hatóság meghosszabbítsa a rá irányadó határidőt. A módosításokkal építési engedélyeknél, vagy munkaügyi ellenőrzéseknél is hamarabb lehet döntés. Kitért a többek között a sommás eljárás bevezetésére, amelynél 21 nap helyett 8 nap alatt születhet döntés, ha az ügyfél valamennyi feltételt teljesíti és nincs ellenérdekelt az ügyben. Változás, hogy több dolgot intézhetnek elektronikus úton a hivatalok. A képviselő jelezte, a Fidesz támogatja a tervezett változtatásokat, s a többi frakciót is erre kérte.

Hargitai János, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka jelezte: támogatható a törvény, ügyfélbarát és az állampolgárok érdekeire is tekintettel van. Amikor a jó állam koncepcióját valósítják meg, képesnek kell lenni arra, hogy az eddigi bürokratikus akadályokat áttörjék, és ehhez erő kell; a javaslat áttörés - értékelte, és azt vetette fel, a bürokráciát eszköznek tekintsék az állam működésében. Üdvözölte, hogy a javaslat a hatósági eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására törekszik, amellyel a kormány célja az állampolgárok és a vállalkozások adminisztrációjának csökkentése. Csökkennek továbbá az engedélyhez kötött eljárások, az ügyintézési határidők is rövidülnek majd. Kitért arra, hogy a jövőben kormányrendelettel határidőket nem lehet módosítani, csak törvénnyel. A másodfoknak nem lesz lehetősége a jövőben, hogy ha a tényállás nem volt tisztázott, "visszalökje" az eljárást első fokra.

Bárándy Gergely (MSZP) azzal egyetértett, hogy a garanciális jogok rovására a hatékonyságot helyezzék előtérbe, eddig az előbbiek az állam részére voltak jellemzőek, és nem a polgárok számára. Közölte: ha megvan a strukturális és anyagi háttér, a javaslatot tudják támogatni.

Staudt Gábor (Jobbik) elismerte: vannak a javaslatban garanciák arra, hogy ne húzódjon el egy eljárás, az ügyintézési határidők csökkentésével kapcsolatban azonban szkeptikus. A változtatást csak egy kezdő lépésnek ítélte a bürokráciacsökkentés útján, mert az több olyan ügyintézési határidőt is csökkent, amelyek nem érintenek sok embert.  

Sallai R. Benedek (LMP) támogatható elemekről számolt be, ugyanakkor bírálatait is elmondta. Szerinte pusztán a határidők lefaragása még nem elegendő a bürokráciacsökkentéshez.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy a javaslat iránya alapvetően támogatandó, de számos olyan részterület is található, amelyek akár sérthetik is a polgárok érdekeit. Ilyennek nevezte a fogyasztóvédelmi referens területeinek megváltoztatását. Az élelmiszerlánc-felügyelet esetében támogatta az ügyintézés egyszerűsítését, de hozzátette, hogy az indítvány az alapelvekhez továbbra sem nyúl hozzá.

Néma felállással emlékeztek a parlamentben Göncz Árpádra

Az elnöklő Hiller István bejelentette, hogy kedden elhunyt Göncz Árpád volt köztársasági elnök. A képviselők néma felállással emlékeztek meg az egykori államfőről, akit Hiller István úgy jellemzett: "már életében legenda volt".

Zárszó

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára úgy értékelte, a frakciók egyetértettek abban, hogy a javaslatnak jó az iránya. Emlékeztetett arra, hogy az előterjesztés „a végekről érkezett", arra az ügyintézők tettek javaslatot. Az államtitkár egy hosszan tartó folyamat közbenső állomásának nevezte a határidők csökkentését, és a bürokráciacsökkentés folytatását ígérte. Jelezte, hogy a tárca az építészkamarákkal egyeztet, és egy nagyobb csomagban akarják beterjeszteni az építésügyet érintő bürokráciacsökkentést. A fogyasztóvédelmi referenssel kapcsolatos ellenzéki kritikákra elmondta, hogy a 250 fő feletti cégeknél működik vevőszolgálat is, ezért a törvényben csak lehetőségként hagyják meg a referens alkalmazását.

Magyar szórvány napja

Németh Zsolt expozéjában elmondta: azt javasolják, hogy november 15-ét a magyar szórvány napjának nyilvánítsák. Mint indokolta, e napon született és halt meg Bethlen Gábor fejedelem, akihez Erdély aranykora kötődik. Közölte: remélik, méltónak és közelinek érzik magukhoz alakját majd a szórványban élő magyarok. Az előterjesztés a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma 2014-es javaslata alapján született – jelezte az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. E napon a főszereplők a szórványban élők lennének, kultúrájuk, mindennapjaik bemutatása. Trianon százéves évfordulója nincs messze, a cél nem lehet más, mint hogy ez megújulva érje a magyarságot szerte a Kárpát-medencében.

Kifejtette: a szórvány alatt az összefüggő területi kapcsolattal nem bíró kisebbséget értik, akik idegen nyelvi környezetben élnek, a Kárpát-medencében és Moldvában. A szórvány függ az adott település lélekszámától, iskolarendszerének és egyéb intézményrendszerének meglététől, fejlettségi szintjétől is, a létszáma azonban nehezen meghatározható; a Kárpát-medencében 200 ezer és 1 millió között ingadozik. A szórványosodási folyamat egyre gyorsul, és a határon túli magyarságon belül egyre többen élnek így, mint tömbben. Világos szórványstratégiára van szükség - rögzítette Németh Zsolt, hozzátéve: a szórványban élőknek az elsődleges problémát a nyelv, a kultúra megtartásának az eszközei, a közintézményekben az anyanyelv használata jelenti. Ha kilépnek a családból, sokszor nem támogató közeggel találkoznak, és ezekre csak helyben és gyakran egyedi megoldásokat lehet találni – mutatott rá.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár közölte: az erdélyi magyarság már négy éve tartja e napon a magyar szórvány napját. Hozzátette: a szórványosodás az egész Kárpát-medencére jellemző, minden külhoni magyar nemzetrésznek megvannak a szórványrészei, a magyarság megmaradásának biztosítása itt a legnehezebb az asszimilációs folyamatok miatt. Ma már a magyarság csaknem fele él szórványközösségekben, még ha ezek egy része szigetként fogható fel. Nemcsak a számuk fogyatkozik, ennél drasztikusabb az arányok változása a többségi nemzethez képest.

Ezért külön figyelmet kell szentelni a szórványnak, akár területenként külön programot alkotva. A szórvány az a burok, ami védi a tömböt, és mindent meg kell tenni, hogy ez a burok ne szakadjon át – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: a szórványmagyarság ügye a magyarság közös ügye. A küldetés, hogy megállítsák a szinte már megállíthatatlant - mondta Potápi Árpád János, aki szerint felértékelődött az anyaországnak a szórványhoz való viszonya. Kijelentette: mindent meg kell tenni, hogy a szórványban élők úgy érezzék, nem estek ki a nemzet életéből. Létrehozták a Magyar Állandó Értekezlet szórvány szakbizottságát, folyamatos a konzultáció, a Bethlen Gábor Alapból számos intézményt és programot támogattak és támogatnak, amelyek ezen közösségek megerősítését célozzák. Beszámolt a Petőfi Sándor-program indításáról, amelynek keretében 50 ösztöndíjast küldtek a külhoni magyarság szórványközösségeihez, a nyertesek között 18 külhoni magyar is van, akik nem oda utaztak, ahonnan származnak. Emellett a szakképzés éve keretében szórványból származó fiatalokat is segítenek szakmák megszerzésében, 128 fiatal ösztöndíjjal egy hónapot töltött szakmai gyakorlaton Magyarországon.

Pánczél Károly, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a szórványmagyarság kiemelt figyelmet érdemel, az elszakított országrészek magyarságának mintegy fele él szórványban, és egyre kevesebb a tömbmagyarok száma. Veszélyeztetett etnikai csoportról van szó, hátrányos térbeli elhelyezkedés, kevés magyar iskola, pedagógus, diák jellemzi a szórványt, a továbbtanulási lehetőségek korlátozottak, s e területek gazdaságilag a legfejletlenebb régiók közé tartoznak. Identitásukat önerőből nem tudják megőrizni, a szórványnak a tömbmagyarság támogatásra is szüksége van. A kormánypárti politikus államilag finanszírozott iskolákat sürgetett, illetve ezek hiányában az egyházi oktatás erősítését.

Szabó Sándor, az MSZP vezérszónoka közölte: a szórványban élő magyarság helyzete a leginkább veszélyeztetett. Rámutatott: a tömb és a szórvány egymásra vannak utalva, egyik sem létezhet egymás nélkül. E napon túl kiemelt figyelmet kell fordítani problémáik megoldására, szükséges a szórványközpontok, kollégiumok tovább fejlesztése, hálózatba integrálása, az oktatás megerősítése. A programok költségvetési támogatását is növelné, átfogó programot dolgozna ki a szórvány számára.

Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka rámutatott: a nemzet fogyása e területeken a leggyorsabb, s ez a sajátos periférikus hátrányos helyzet indokolja, hogy a magyar szórványnak külön napot szenteljenek. Az anyaország sürgős és hathatós támogatására van szükség, hogy ezen közösségek megmaradjanak – rögzítette, és egységes, jól működő szórványstratégiát szorgalmazott, amelyek egyes elemei már megszülettek. Kitért egyebek között az egyházi szórványprogramra, a lelkészek egységes támogatására.

Szávay István, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy a szórványtelepülések a magyar nyelv, kultúra, hagyomány és a magyarként megmaradás modernkori végvárai. Mint fogalmazott, olyan magyarok küzdenek e helyeken megmaradásukért, akik még fontosnak tartják, hogy gyermekeiket, unokáikat magyar szóra tanítsák.

Ikotity István, az LMP vezérszónoka hangsúlyozta: nem segíti a szórványban élőket, hogy Magyarországnak megromlott a viszonya több szomszédos állammal. A politikus szerint segíti kell a szórványban élők magyarként való boldogulását, amihez hatékonyabb, eredményesebb pályázati rendszert kellene működtetni. Szükséges nevezte továbbá például a helyiek által működtetett vasárnapi iskolák létrehozását az érintett területeken. Ezt követően az elnöklő Hiller István lezárta a vitát.

Egészségügyi törvény módosítása

Az országos tisztifőorvos a menedékjogot kérők részére kötelezően elvégzendő szűrővizsgálatokat rendelhet el a jövőben a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet vagy az egészségügyi törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén – ismertette az egészségügyi törvény módosítását az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

Rétvári Bence expozéjában kiemelte: Magyarország közegészségügyi-járványügyi helyzete stabil, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a migrációs nyomásból fakadó, nyilvánvalóan fokozódó járványügyi kockázatot. Ez a kockázat több tényezőből áll: nem ismerik, nem ismerhetik az országba érkező migránsok korábbi betegségeit, a megkapott védőoltásait, és az sem tudható pontosan, hogy az országban, ahonnan jöttek, milyen a közegészségügyi-járványügyi helyzet – mutatott rá. Megjegyezte: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztatása szerint az idén eddig kevesebb mint 1400, szeptemberben pedig mindössze 230 menekültstátusért folyamodó ember vett részt szűrővizsgálaton a jogszabályban meghatározott betegségekkel összefüggésben.

Bene Ildikó, a Fidesz vezérszónoka szerint a migrációs nyomás indokolttá teszi a törvénymódosítást. Értékelése szerint a helyzetnek komoly járványügyi kockázata van, de a hatóságok megfelelően kezelik azt, Magyarországon stabil a közegészségügyi, járványügyi helyzet. A módosítás az egészségbiztonság színvonalának fenntartását szolgálja – hangoztatta a kormánypárti politikus, hozzátéve: el kell kerülni, hogy Magyarországon hosszú ideje nem ismert betegségek újból előkerüljenek. Bene Ildikó azt is fontosnak tartotta, hogy a szabályozás előmozdítja, hogy a bevándorlók szűrése a legnagyobb eséllyel megtörténjen.

Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka fontosnak nevezte, hogy a bevándorlók megkapják a szükséges ellátást, az ország állampolgárait megvédjék a betegségektől és megakadályozzák a járványt. A jogszabály-módosítás biztosítja a védelmet azzal, hogy megteremti a tisztifőorvos által kötelezően elrendelhető szűréseket. A kormánypárti politikus szerint a jogszabály céljaként hivatkozott a közegészségügyi helyzet kézben tartására, és a szükséges szakmai és jogi keret megteremtésére a kialakult válság kezelése érdekében.

Tukacs István, az MSZP vezérszónoka indokoltnak nevezte a migránsok szűrését és jelezte: pártja már júniusban kezdeményezte, hogy el kelljen azokat végezni. Komoly kormányzati hibának minősítette, hogy június végén is csak 737-en vettek részt szűrésen a több mint 66 ezer regisztráló közül, s a kormány szerinte nem lépett időben ez ellen. Felvetette azt is, hogy vajon lesz-e elég ereje az egészségügyben dolgozóknak a vizsgálatokra. Jelezte: az MSZP támogatja a módosítást.

Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka szóvá tette, hogy a bevándorlók jelenleg nem kívánnak együttműködni és nem vesznek részt a szűréseken. Azt javasolta, hogy ne a vizsgálati részvételt igazoló papír, hanem a szűrés eredményének ismeretében lehessen csak továbbengedni az érintetteket.

Ikotity István (LMP) arra mutatott rá, hogy az elvégzett 9700 szűrővizsgálat során kétszáz fertőzöttet találtak a migránsok körében, ami kevesebb, mint 3 százalékos arányt jelent. Úgy ítélte meg: a szám alacsony ahhoz, hogy egészségügyi válsághelyzetről lehessen beszélni. Megfelelő higiéniás körülmények biztosítását tartotta fontosnak a menekülteknek, mint mondta, ha ezt az állam nem képes biztosítani, akkor az uniótól kell segítséget kérni.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) közölte: a szocialisták szerinte túlságosan megengedőek a migránsokkal. Fontosnak ítélte a magyar emberek biztonságának szavatolását, előrevetítette ugyanakkor, hogy ehhez akár adóemelésre is szükség lehet.

Miután Sneider Tamás levezető elnök a vitát lezárta, Rétvári Bence az elhangzottakra válaszolva azt mondta, a kormányzat azért terjesztette be a törvényjavaslatát, mert számukra mindig is a magyar emberek érdeke kell, hogy első legyen. Magyarország erején felül teljesített, példaként említve: a hatóságok egy hónap alatt 2800-2900 gyermek-élelmiszercsomagot, cumisüveget százas, pelenkát pedig ezres nagyságrendben osztanak ki. Magyarországnak egy szabályozatlan beáramlást kell kontrollálnia és a járványveszély megakadályozásának érdekében ennek a törvénynek az elfogadása is fontos. Közölte, hogy a hidegebb időszakra is felkészültek, a legfőbb problémaként viszont az együttműködés hiányát említette.