Elfogadta a kormány az idei évre vonatkozó felsőoktatási felvételi keretszámokat. Csaknem 50 ezer hallgató tanulhat majd úgy, hogy tanulmányi költségeit részben vagy egészben az állam fizeti – jelentette be Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón. Az államtitkár hangsúlyozta: mindenki bejuthat a felsőoktatásba, aki elér legalább 240 pontot.
Az új felsőoktatási törvényben meghatározott három finanszírozási formáról az államtitkár kifejtette: a mintegy 34 ezer legjobb teljesítményt nyújtó jelentkezőnek száz százalékban fizeti majd az állam a tanulmányi költségét, 15.550 hallgató esetében pedig a képzési költség mintegy felét fogja fedezni az állam. A korábbinál lényegesen nagyobb arányban részesülnek az állami támogatásból a műszaki, természettudományi és informatikai szakokra jelentkezők.
A kereszténydemokrata oktatáspolitikus elmondta, a kabinet azon képzések körét kívánja bővíteni, amelyek „a gazdaság motorjai lesznek”.
A harmadik kategóriába azok tartoznak, akik nem kapnak állami ösztöndíjat, nekik elindul a diákhitel 2. A kamattámogatott hitel lehetőség, a tanulmányok költségeinek fedezetére szolgál – mondta az államtitkár. Hozzáfűzte: természetesen a mindenki számára elérhető diákhitel 1. is megmarad.
Hoffmann Rózsa tájékoztatása szerint a fizetendő költségeket illetően a kormány határösszegeket közöl az egyetemekkel, főiskolákkal, amelyek ezen határokon belül szabhatják meg saját intézményük vonatkozásában a képzések árát.. A 2012. szeptember 1-jétől induló szakok képzési költségei körülbelül két héten belül dőlnek el, erről a felvételi tájékoztató internetes változatában tájékozódhatnak az érintettek. Az összegek nem sokban térnek el azoktól, amelyeket eddig a felsőoktatási intézmények a költségtérítéses hallgatóiktól kértek – fűzte hozzá.
Az így megállapított képzési költségek a felsőoktatásba újonnan belépőkre vonatkoznak, a már hallgatói státuszban lévők változatlan feltételekkel folytathatják tanulmányaikat.
A hallgatókkal kötendő szerződésre vonatkozó kérdésre az államtitkár elmondta: azok a hallgatók számíthatnak ilyen szerződésre, akiknek képzését az állam fogja fedezni. Hozzátette, ez az idén induló évfolyamra már érvényes lesz.
Hoffmann Rózsa kérdésre válaszolva kijelentette: egyelőre nincs tapasztalat arról, hogy az államilag finanszírozott keretszám szűkítése hogyan érintheti az egyes felsőoktatási intézményeket. Mint mondta, ha megtörténik, hogy egy-egy szakot nem sikerül feltölteni, abban az esetben az egyes intézményeknek maguknak kell megtalálniuk a racionalizálási utakat. Hozzátette, a költségtérítést vállaló hallgatók száma ugyanakkor az elmúlt időszakban évről évre emelkedett.
A sajtótájékoztatón Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta: a magyar felsőoktatás lehetőségeit a demográfiai helyzet, a gazdasági és társadalmi igények összessége alapján kell meghatározni. A keretszámok meghatározásakor a kabinet célja az volt, hogy egy korszerű, versenyképes, tudásalapú felsőoktatás jöjjön létre, amely valós nemzetgazdasági és munkaerő-piaci szempontokat vesz figyelembe – tette hozzá.
Az állam 2012-ben összesen 33 ezer 927 a felsőoktatásba belépő új hallgatónak, köztük felsőfokú szakképzésre, alapképzésre valamint egységes, osztatlan képzésre felvett diáknak biztosít ingyenes képzést. A kormány szerdai döntéséről szóló tájékoztató szerint 15 ezer 550 hallgató kaphat részleges, 50 százalékos támogatást a képzési költséghez.
2011 szeptemberében teljes összegű állami támogatással alapképzésben, osztatlan és felsőfokú szakképzésben 53 ezer 450 elsőéves hallgató kezdhette el tanulmányát, míg mesterképzésre 19 ezer 600 hallgató léphetett be.
Idén felsőfokú szakképzéséhez 3500 diák kaphat teljes támogatást, az ide jelentkezők számára részleges támogatást nem biztosít az állam.
Az alapképzéshez - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre felvehető hallgatókon kívül - 26 ezer 990 diák részesülhet teljes támogatásban. Legtöbb, összesen 8000 hallgató a műszaki képzés területére vehető fel teljes állami támogatással, természettudományi képzésre pedig 4000. Informatikai tanulmányaihoz alapképzésben 3600 diák kaphat teljes támogatást, orvosi és egészségtudományi képzéshez pedig 2800. Bölcsészként 2700 diák kezdheti meg tanulmányait szeptembertől állami támogatással, pedagógusképzésre 1600 hallgató vehető így fel az országban, agrárképzésre 1300.
Az egységes, osztatlan képzések közül orvosképzésre 1800 hallgató vehető fel teljes állami támogatással, jogász szakra 100, műszaki képzésre 200, művészeti képzésre 160.
Részleges támogatást 100 agrárképzésre felvett hallgató kaphat, 4600 informatikai tanulmányokat kezdő, 7600 valamilyen műszaki képzésre jelentkezett, 100-an az orvos- és egészségtudományokra felvettek közül, és 3150-en a természettudományi szakra felvételt nyertek közül.
A kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a közigazgatási képzésre 450, rendészeti képzésre 477, katonai képzésre pedig 90 hallgató tanulmányát támogatja teljes összegben az alapképzésen. Közigazgatási, rendészeti és katonai mesterképzéshez összesen 500 hallgató kap tejes támogatást.
Mesterképzésre szeptembertől 19600 diák vehető fel állami támogatással.
Doktori képzéshez 1300 fő kaphat állami támogatást. Ezen belül hittudományokra, bölcsészettudományokra, társadalomtudományokra 430-an vehetők fel, míg az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvostudományok, a természettudomány és a és a művészetek területére 870 fő vehető fel.
A sajtótájékoztatón kiosztották az egyes képzési területek iránymutató képzési költségkereteit tartalmazó dokumentumot is.
Az osztatlan, fizetős orvos- és fogorvosképzés ára 1 millió 900 ezer és 2 millió 700 ezer forint között mozog, a gyógyszerészeti képzés pedig minimum másfél millió forint lehet évente, hallgatónként. Az összeghatárokon belül a pontos értékről minden esetben az egyes intézmények maguk dönthetnek.
A tájékoztatás szerint az agrárterületen az alapképzésben 350 ezertől 500 ezer forintig, mesterképzésben 610 ezertől 800 ezerig terjedhet a költség évente hallgatónként. Az állatorvosok osztatlan képzése azonban minimum kétmillió forint lenne évente.
A bölcsészettudományi alapképzésben - amely az óvodapedagógus- és tanítóképzés mellett a legolcsóbb lenne - 230 ezer és 400 ezer forint között határozták meg a képzési költséget, a pszichológia szak kivételével, ahol legkevesebb 450 ezer, legfeljebb pedig 600 ezer forintot lehet kérni. Bölcsészettudományi mesterképzésben 450 ezer és 600 ezer forint között mozoghat a tarifa, ám a pszichológiai tanulmányok itt is drágábbak, és akár 800 ezer forintba is kerülhet egy év. A tanárok mesterképzése 600-800 ezer forint lesz.
A gazdaságtudományok területén alapképzésben 300 és 700 ezer, mesterképzésben 450 és 800 ezer forint között mozog majd a költség a tervek szerint.
A jogi-igazgatási képzésben alapszinten 240 és 400 ezer, mesterszinten 450 és 650 ezer forint közötti összeget lehet elkérni. Az osztatlan jogászképzés ára 300-700 ezer forint.
A műszaki tudományok tarifája alapképzésben 350 és 650 ezer, mesterképzésben 610 és 800 ezer forint között mozoghat.
A művészeti képzés alapképzésben minimum 600 ezret, maximum 1 millió 600 ezret, mesterképzésben pedig legalább 700 ezret, legfeljebb pedig 1 millió 900 ezer forintot kell majd fizetniük az érintett hallgatóknak.
