Döntöttek a menekültügyi eljárások lerövidítéséről

Az Országgyűlés támogatja a 2024-es nyári olimpia és paralimpia budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándékot. Csökkentették az állami vezetőknek járó juttatásokat és elfogadták az e-kártya bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat  is. Megválasztotta az Országgyűlés a jegybank felügyelőbiztottságát, valamint megalkotta az online kaszinójáték részletes törvényi szabályait. Módosult a felsőoktatási törvény, új kategóriaként létrejön az alkalmazott tudományok egyeteme.

Újra elfogadta a parlament az MFB-törvényt, amelyet az államfő visszaküldött

Újra elfogadta az Országgyűlés a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvény módosítását, amelyet egy héttel ezelőtt formai hiba miatt Áder János köztársasági elnök visszaküldött megfontolásra az Országgyűlésnek. A módosítást 127 igen és 64 nem szavazattal fogadták el. Az államfő úgy indokolt: a jogszabálynak két azonos számot viselő, de eltérő tartalmú rendelkezése van, s ez sérti a normavilágosság követelményét, mivel nem alkalmas arra, hogy hivatkozása esetén a jogalkalmazó egyértelműen megállapítsa az adott paragrafus tartalmát.

Az MFB részesedésszerzésére vonatkozó szabályozását két hete változtatta meg a parlament Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára, s ugyanakkor fogadták el a költségvetési bizottság brókerbotrányt vizsgáló albizottságának javaslatát is, amely a Quaestor-botránnyal összefüggésben szélesítette a banktitoknak nem minősülő adatok körét. Mindkét módosítás egy új 23-as paragrafussal egészítette volna ki az MFB-ről szóló törvényt. Az államfői visszaküldés után a törvényalkotási bizottság orvosolta a problémát, 24-es paragrafusra átszámozva a kifogásolt passzust.
    
A parlament támogatja az olimpiai pályázati szándékot

Támogatja az Országgyűlés a 2024-es nyári olimpia és paralimpia budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándékot. Erről 151 igen, 33 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett döntöttek a képviselők. A határozat kimondja, hogy a parlament támogatja a Fővárosi Közgyűlés, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság szándékát, hogy megpályázza a XXXIII. olimpiai játékok és a XVII. paralimpiai játékok megrendezésének jogát. A képviselők felkérték a kormányt arra, hogy nyújtson támogatást az olimpia rendezési jogára pályázó Budapestnek, valamint a MOB-nak a pályázati dokumentáció elkészítéséhez. A döntés szerint létrejön az Olimpiai Pályázati Bizottság, egy egyeztető, véleményező és javaslattevő testület, amelynek 24 tagját a házelnök jelöli ki. A bizottság - amelybe minden országgyűlési képviselőcsoport delegálhatna tagot - feladata lesz például stratégiai ajánlásokat tenni a pályázat előkészítésével kapcsolatban, véleményezni és népszerűsíteni a magyar pályázatot.


    
Rövidülnek a menekültügyi eljárások

A menekültügyi eljárások lerövidítéséről is döntött a parlament. A képviselők az államhatárról szóló törvényt is módosították a tervezett határzárral kapcsolatban, közérdekű használati jogot adva a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tízméteres sávon belül. Az ideiglenes biztonsági határzárral, valamint a migrációval összefüggő törvények Pintér Sándor belügyminiszter javasolta módosítását - kivételes eljárásban -  151 igen szavazattal, 42 nem ellenében fogadta el a Ház. Akiknek megalapozott nemzetközi védelmi igényük van, azokat minél gyorsabban és hatékonyabban be lehessen azonosítani, az ilyen védelmi igénnyel nem rendelkező, tipikusan gazdasági bevándorlókat viszont mielőbb ki lehessen toloncolni - Pintér Sándor így határozta meg törvénymódosítási javaslata célját.
    
A Ház kihirdette az Európai Közjogi Szervezet létrehozásáról és alapokmányáról szóló egyezményt, továbbá a Egyesült Nemzetek Gyermekalapja Globális Szolgáltató Központjának létrehozásáról szóló megállapodást.
    
Csökkentették az állami vezetők juttatásait

Csökkentette a parlament az állami vezetőknek járó juttatásokat, az erre vonatkozó javaslatot 126 igen szavazattal, 35 ellenében, 31 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A módosítás célja, hogy a kormányzati irányítás vagy felügyelet alatt álló szervek vezetőinek juttatásai ne valamely állami vezető juttatásához igazodjanak, hanem a kabinet saját hatáskörben szabályozhassa azokat. A törvénymódosítás megteremti az új modell kialakításához szükséges szabályokat és felhatalmazást ad a rendeleti szintű szabályok megalkotására. Pontosították egyebek mellett a miniszterelnöki megbízottakra vonatkozó passzust: ők így a legfeljebb államtitkári illetménynek megfelelő összegű díjazás mellett kormányrendeletben meghatározott juttatásokra lesznek jogosultak.

Elfogadták az e-kártya bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat

Elfogadta a parlament az e-kártya bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat. Az új okmányt - ami összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TB-kártyát és az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételére jogosító kártyákkal és akár diákigazolványként is funkcionálhat - felmenő rendszerben vezetik be idén. A módosítás sarkalatos pontját 150 igen, 13 nem szavazattal, 30 tartózkodás mellett fogadták el, míg a többi passzus 151 igen és 42 nem szavazatot kapott. A változtatás rögzíti az e-kártyán szereplő adatok körét. Az okmányon emellett szerepel majd az érvényességi idő, a kiállítás kelte és helye, az, hogy mely hatóság állította ki, valamint - nem olvasható formában - az a tény, ha korlátozzák a tulajdonos külföldre utazását. A jogszabály rögzíti az okmánnyal kapcsolatos költségeket és mentességeket is.

Több ponton átírták az Országgyűlésről szóló törvényt
    
Több ponton módosult az Országgyűlésről szóló törvény a nemzetiségi szószólókból álló magyarországi nemzetiségek bizottsága javaslatára. A jogszabályváltozás sarkalatos pontjait 156 kormánypárti és LMP-s igen, 34 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el, míg az egyszerű többséget igénylő rendelkezések 155 igen, 35 nem szavazatot kaptak és 2-en szintén tartózkodtak. A döntés értelmében a továbbiakban a független képviselőkkel azonos működési és ellátási juttatásokra jogosultak a nemzetiségi szószólók. Új elem, hogy az üzemanyagkártyával felhasználható összeg mértékéig helyközi közösségi közlekedési jegyet vagy bérletet, helyi bérletet is lehet vásárolni. A módosítás kizárja, hogy párt tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő ingatlanra irodahasználati támogatást lehessen felvenni, a képviselőcsoportok pedig a működésükhöz felhasználható különböző keretek maradványait cikluson átívelően is felhasználhatják. Emellett hatályon kívül helyezték a lakáshasználati támogatás esetében a méretre vonatkozó korlátokat. Az indoklás szerint a pénzügyi korlát mellett szükségtelen a lakóingatlan méretét is korlátozni, s egyes esetekben 35 négyzetméternél kisebb ingatlant is bérelhetnek a törvény hatálya alá tartozók, míg például egy nagycsaládos képviselő vagy szószóló 50 négyzetméter felettit is választhat.
    
Gyorsulhat a szélessávú internethálózatok fejlesztése

A szélessávú internetkapcsolat biztosításához szükséges beruházások felgyorsulását célozza az elektronikus hírközlési szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésének, kiépítésének ösztönzéséről, a jogszabályi háttér akadálymentesítéséről szóló törvénymódosítás, amelyet hétfőn fogadott el a Ház. Az előterjesztés sarkalatos passzusokat is tartalmaz, ezeket 152 igen szavazattal, 37 MSZP-s, LMP-s, DK-s és MLP-s nem ellenében, 4 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők. Az uniós célkitűzés szerint 2020-ig kell minden lakosnak elérhetővé tenni a szélessávú internetkapcsolatot, a kormány azonban azt tűzte célul, hogy ez már 2018-ra megvalósuljon. Ennek érdekében az elektronikus hírközlésről szóló jogszabály módosítása egyszerűsíti a megfelelő átviteli sebességet biztosító NGA-hálózatok engedélyeztetési szabályait. Orvosolja a tulajdonosi hozzájárulás megszerzésének nehézségeivel kapcsolatos problémákat, és javítja a közműegyeztetés hatékonyságát, mivel a már meglévő villany- vagy vasúti oszlopok felhasználásával gyorsabban, olcsóbban építhető ki a hálózat.

Módosult az egyesülési törvény

Azon közhasznú alapítványok működését segítené elő az egyesülési törvény módosítása, amelyek alapítói nem lelhetők fel. A változtatás értelmében a helyileg illetékes önkormányzat jelölhet ki egy gazdasági társaságot az alapítói jogok gyakorlására. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény módosítását 124 igen, 64 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Változnak a házi segítségnyújtás szabályai

Változnak a házi segítségnyújtást érintő szabályok: a gondozottak a jövőben célzottabb szolgáltatásokat kapnak és erősödik az állami szerepvállalás a nagyobb ellátási szükséglettel rendelkező érintettek felé - döntött az Országgyűlés a szociális igazgatásról és ellátásokról, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény módosításával. A 126 igen szavazattal, 5 ellenében, 60 tartózkodás mellett elfogadott változtatással jogszabályban nevesítették a titkos menedékház intézményét, ahol a kapcsolati erőszak áldozatai kaphatnak majd segítséget az úgynevezett krízisközpontokhoz hasonlóan. A komplex ellátást biztosító, 29 férőhelyes speciális intézményben elsősorban a közvetlen életveszély elől menekülő áldozatokat fogadják legfeljebb fél évre. A Biztos Kezdet Gyerekházak a gyermekjóléti alapellátás rendszerének részévé válnak.

A parlament azt is kimondta - az összegző módosító javaslatot elfogadva -, hogy családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás 2016. január 1-jétől kizárólag egy szolgáltató keretében működtethető. Ezzel létrejönnek majd a család- és gyermekjóléti központok.

A házi segítségnyújtás szolgáltatáson belül két tevékenységi kört alakítottak ki. Az egyik a "szociális segítés", amelyhez az egyszerűbb, szakképzettséget nem igénylő tevékenységek tartoznak, míg a másik a "személyi gondozás", melynek keretében intenzív szükségletet kielégítő gondozási tevékenységek és ápolási feladatok végezhetőek megfelelő szakképesítéssel. A gondozási szükségletet a jövőben úgy kell megállapítani, hogy az igénylő számára a szociális segítés vagy a személyi gondozás indokolt-e. Ennek eldöntése az intézményvezetők feladata lesz, de ha azt nem a valóságnak megfelelően állapítják meg, akkor akár bírságot is fizetniük kell. Több, jelenleg pályázati úton finanszírozott szolgáltatás a hosszú távú fenntarthatóság érdekében visszakerül a normatív állami támogatási rendszerbe. Ezek közé tartoznak az úgynevezett támogató szolgáltatások, a közösségi ellátások, valamint az utcai szociális munka. A rokkantsági ellátásban részesülőknek az egészségi állapotukban bekövetkezett tartós változásról értesíteniük kell a rehabilitációs hatóságot, de akik legkésőbb a felülvizsgálat időpontjáig vagy az azt követő 5 éven belül betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, mentesülnek ez alól.

Elfogadták az egészségügyi alapellátási törvényt

A szakorvosi vizsgával rendelkező háziorvosok, házi gyermekorvosok, alapellátást nyújtó fogorvosok szakorvosként is történő finanszírozását, a háziorvosi praxisvásárlás megkönnyítését, továbbá a kollegiális szakmai vezető kinevezését is rögzíti az egészségügyi alapellátásról szóló törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés 151 igen szavazattal, 38 nem ellenében. Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének előterjesztése kitér a védőnők, a házi gyermekorvosok és a foglalkozás-egészségügyi orvosok feladataira is. A törvény kitér a területi ellátási kötelezettség (tek) nélküli háziorvosokra is, akik kiegészítő díjazásra jogosultak, azonban úgy rendelkezik, hogy a tek nélküli szolgáltatókra vonatkozó kedvezményeket és azok feltételeit kormányrendeletben indokolt szabályozni.

A jogszabály lehetőséget biztosít a jövőben arra, hogy ha a háziorvos, házi gyermekorvos, az alapellátást nyújtó fogorvos a meglévő szakképesítésén kívül egyéb szakorvosi vizsgával is rendelkezik, akkor az egészségbiztosítóval arra is finanszírozási szerződést köthet, amennyiben azt kezdeményezi. A praxisjog adásvételének megkönnyítése érdekében a módosítás tartalmazza, hogy a finanszírozás keretében kapott összeg a praxisjog megszerzésére is felhasználható. Szintén a praxisjog könnyebb megszerzése érdekében a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a felvett hitelhez kamattámogatási rendszert dolgozzon ki.
    
Törvényben szabályozta az online kaszinójátékot a parlament

Az Országgyűlés megalkotta az online kaszinójáték részletes törvényi szabályait. A szerencsejátéktörvény-módosítási javaslatot 126 igen szavazattal, 65 ellenében fogadta el a parlament. A jogszabály rögzíti: távszerencsejátékot, azaz online sportfogadást - a lóversenyfogadás kivételével - kizárólag a Szerencsejáték Zrt. szervezhet. A lóversenynél pedig kizárólag a százszázalékos állami tulajdonban lévő Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. végezheti a távszerencsejáték-szervezést. Az ezektől elkülönülő online kaszinójátékot csak a Magyarországon lévő játékkaszinó üzemeltetési koncessziójának jogosultja szervezheti, amely az online kaszinójáték lebonyolítását a kaszinójáték-szervezésre létrehozott koncessziós társaságon keresztül végezheti. Online kaszinóra engedély a hagyományos játékkaszinó-engedély időtartamára adható ki. Ez legfeljebb 10 éves online kaszinójáték-szervezési lehetőséget jelent. Online kaszinójáték kizárólag magyarországi IP-címről kapcsolódó játékosnak tehető hozzáférhetővé.
    
Módosult a felsőoktatási törvény, új kategóriaként létrejön az alkalmazott tudományok egyeteme

Az egyetemen kívül létrejöhet új intézményi kategóriaként az alkalmazott tudományok egyeteme, több helyen lehetnek közösségi képzőközpontok, megjelenik a hallgatók kompetenciamérése, bevezetik a mesteroktató kategóriát, valamint változnak a hallgatói átsorolás feltételei is. Így módosult a nemzeti felsőoktatási törvény, amelyet 123 igen és 65 nem szavazattal fogadtak el képviselők. A módosítás alapján a felsőoktatás alapintézményei az egyetemek és a főiskolák, amelyek új intézményi formával egészülnek ki: az alkalmazott tudományok egyetemével.

Az állami felsőoktatási intézményekben az intézményi stratégiai döntések megalapozása,  valamint a gazdálkodási tevékenység szakmai támogatása és ellenőrzése céljából egy új testület, a konzisztórium jön létre. A módosítás rögzíti, hogy a konzisztóriumnak öt tagja van, amelybe három tagot delegál a miniszter. A tagok személyére a miniszternek javaslatot tesznek a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezete meghatározó szervezetei és az érintett felsőoktatási intézmény, valamint annak hallgatói önkormányzata.
    
Csökkentették az amatőr sportolók bürokratikus terheit

A parlament a sporttörvény módosításával lehetővé tette, hogy az amatőr sportolóknak, hogy a jelenlegi évenkénti szerződéseik helyett hosszú távú kontraktusokat kössenek, ezzel is csökkentve a szövetségeik bürokratikus terheit. A képviselők 125 igen és 64 nem szavazattal fogadták el a fideszes Bánki Erik erről szóló javaslatát. A változtatás egyebek mellett lehetőséget teremt arra, hogy az amatőr labdarugók a nagy nemzetközi sportági szervezetek (FIFA és UEFA) szabályai szerint köthessenek szerződést klubjaikkal.

Az Országgyűlés emellett döntött arról is, hogy az országos sportági szakszövetségek egy évnél hosszabb távra szóló vagyoni szerződéseit a jövőben az elnökség is aláírhatja a sokszor nehezen összehívható közgyűlés helyett.

Kötelezővé tették a vállalkozások megjelenését a békéltető testületek előtt

Az Országgyűlés a fogyasztóvédelmi törvény módosításával kötelezővé tette a személyes megjelenést a vállalkozások képviselőinek a fogyasztói jogvitákat kezelő békéltető testület eljárásaiban. A képviselők 180 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett fogadták el a fejlesztési miniszter erről szóló, alapvetően európai jogharmonizációra hivatkozó javaslatát. A döntés értelmében a fogyasztói jogvitával érintett cég köteles a békéltető testület eljárásában válasziratot küldeni a fogyasztó álláspontjának megalapozottságáról, emellett biztosítania kell a testület előtti meghallgatáson egy olyan személy részvételét is, akit feljogosított az egyezségkötésre.

Az állam veszi át az akkreditáló testület munkáját

A parlament a jövő évtől megszüntette a Nemzeti Akkreditáló Testületet (NAT), amelynek munkáját így az állam veszi át. A képviselők 122 igen és 64 nem szavazattal döntöttek kormánypárti képviselők erről szóló javaslatáról. A Ház döntésével felhatalmazta a kormányt, hogy jelölje ki az új akkreditáló szervet, amely - az aktuális európai irányelveket figyelembe véve - dönthet különböző termékek forgalmazásának engedélyezéséről.

Pontosították a 2017-es vizes vb ideiglenes lelátóira vonatkozó szabályokat

A parlament pontosította a 2017-es vizes világbajnokságra készülő, összesen 14 ezer nézőt befogadó ideiglenes lelátóra vonatkozó szabályokat. Ez alapján a létesítmény legfeljebb 50 méter magas lehet, elkészítéséhez pedig nem lesz szükség építésügyi hatósági engedélyre, az ideiglenes lelátó tűzvédelmi szabályait ugyanakkor később rendeletben határozhatják meg. A képviselők 146 igen szavazattal, 14 nem ellenében és 26 tartózkodás mellett fogadták el a fideszes Bánki Erik erről szóló javaslatát.
        
Költségtérítés kérhető a közérdekű adatok kiadásáért

Előzetes költségtérítést állapíthat meg a közfeladatot ellátó szerv a közérdekűadat-igénylés teljesítéséért az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, továbbá egyes más törvények módosítása alapján. Az Országgyűlés 123 igen és 66 nem szavazattal fogadta el az igazságügyi miniszter által benyújtott előterjesztést. A törvény szerint a költségtérítés az adatigénylés teljesítésével kapcsolatban felmerült költség mértékéig állapítható meg, annak pontos összegéről az igénylőt előzetesen tájékoztatni kell. Az adatigénylőnek 30 napja van nyilatkozni arról, hogy az igénylést fenntartja-e. Ha fenntartja, akkor a költségtérítést az adatkezelő által megállapított, legalább 15 napos határidőben köteles az adatkezelő részére megfizetni.
    
Az ombudsman és a számvevőszék beszámolóit is elfogadták

Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosa és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavalyi tevékenységéről szóló beszámolóit is elfogadta. Székely László ombudsman hivatalának tavalyi évét, átlagos választási évként jellemezte, amelyben mintegy ezerötszázzal kevesebb panasz érkezett, mint más években, így csaknem 5700 ügyet kezelt az ezzel foglalkozó száz munkatársa. A panaszok 60 százalékát elutasították, érdemi vizsgálatot 815 esetben, az indítványok 15 százalékában folytattak - közölte, majd megjegyezte, hatvankét panaszos kért alkotmányossági vizsgálatot, közülük kilenc esetben indítottak normakontrolli eljárást. A parlament az ombudsman beszámolóját 158 igen szavazattal, 24 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett fogadta el.

A számvevőszéki beszámoló pedig egyebek mellett azt tartalmazza, hogy 2014-ben az önkormányzatok, a felsőoktatási intézmények, valamint a vízi-közmű társaságok és önkormányzati többségi tulajdonú hulladék- és távhőszolgáltatók ellenőrzésére fordított kiemelt figyelmet az ÁSZ. Warvasovszky Tihamér, a szervezet alelnöke a beszámoló parlamenti vitájában azt mondta, a számvevőszék ma egy erős, független intézményként őrködik a közpénzügyek átláthatósága, elszámoltathatósága és fejlődése felett. Emellett az ÁSZ tavaly is ésszerűen, takarékosan gazdálkodott, amelyet a könyvvizsgálói jelentés mellett a központi költségvetés részére felajánlott 276,8 millió forint is alátámaszt - fűzte hozzá. A képviselők 125 igen szavazattal, 65 nem ellenében fogadták el a számvevőszék beszámolóját.

Megválasztották a jegybank felügyelőbizottságát    

A Ház megválasztotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságát, amelyet így keddtől a Fidesz jelöltje, Papcsák Ferenc kormánypárti országgyűlési képviselő vezethet. Az elnököt 126 igen szavazattal, 60 ellenében választották meg. A parlament szintén a Fidesz javaslatára a testület tagjává választotta Madarász László bankszakembert, míg a KDNP kezdeményezésére Szényei Gábor Andrást, a jegybank előző felügyelőbizottságának tagját, a Jobbik jelölésére pedig Nyikos Lászlót, a párt korábbi parlamenti képviselőjét is. A képviselők 148 igen szavazattal, 37 nem ellenében fogadták el az fb-tagok személyéről szóló házelnöki javaslatot.

Az Országgyűlés arról is határozott - 125 igen szavazattal, 60 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett -, hogy hétfőtől Báger Gusztáv közgazdász lesz az MNB Monetáris Tanácsának új tagja, akit Kandrács Csabát váltja a testületben lemondása után jelöltek a testületbe. Kandrács Csaba azzal indokolta lemondását, hogy a jövőben a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-nél betöltött elnök-vezérigazgatói feladataira koncentrál.
    
A felügyelőbizottság elnöke és tagjai, valamint a Monetáris Tanács új tagja a megválasztást követően esküt tett. A megválasztottaknak miniszterek, valamennyi frakcióval rendelkező párt és a független Fodor Gábor is gratulált.

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hosszúhetény
Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Kisirtáspuszta
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!