A Kereszténydemokrata Néppárt részvétnyilvánítása: Mély megrendüléssel vettük tudomásul, hogy Makovecz Imre korszakalkotó jelentőségű, nemzetközileg is elismert építész életének 76. esztendejében elhunyt. Személyében a kulturális nemzetegyesítésért fáradhatatlanul tevékenykedő művészt gyászolunk.  Bízunk benne, hogy egyedi építészeti stílusa, művészi hitvallása tanítványai és az általa alapított Magyar Művészeti Akadémia tevékenységében él tovább. A templomaival híressé vált alkotó az utóbbi időben az országépítés más formáját is elénk állította a kolontári katasztrófa utáni helyreállításban végzett munkájával. Nemzeti elköteleződésével, megalkuvást nem tűrő személyiségével példát mutatott mindannyiunknak.

A Fidesz mély megrendüléssel értesült róla, hogy Magyarország egyik legkiemelkedőbb építésze, Makovecz Imre életének 76. évében elhunyt - közölte a kormánypárt az MTI-vel kedden. Makovecz Imre nevéhez olyan épületek köthetők, mint a farkasréti Ravatalozó, a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának épületegyüttese, a paksi Szentlélek-templom, az 1992-es sevillai világkiállításra tervezett magyar pavilon vagy a csíksomlyói kápolna - emlékeztettek, hozzátéve, hogy e felsorolás természetesen nem teljes, ami azonban minden munkájában közös, hogy azokban megjelent a magyar szellem és a magyar lélek. A Kossuth-díjas építész életműve azt bizonyítja, hogy mennyi fér bele egy ember életébe, mennyi mindent megtehetünk egymásért, a nemzetért. Makovecz Imre gondolatisága, organikus, emberléptékű építészete azt hirdeti, hogy összetartozunk! Élete és munkássága példa mindannyiunk számára! - zárta kommünikéjét a nagyobbik kormánypárt.

+

Makovecz Imre 1935. november 20-án Budapesten született, de élete első tíz évében sok időt töltött apja szülőfalujában, a zalai Nagykapornakon, itt ismerte meg a paraszti életforma ritmusát, ízeit, mértékeit, rítusait. Huszonegy éves volt az 1956-os forradalom idején, amely életének meghatározó élményévé vált.

    
A Budapesti Műszaki Egyetemen 1959-ben építészmérnöki, majd 1962-ben az Iparművészeti Főiskolán építőművészi diplomát szerzett, 1959-től állami
tervezővállalatoknál dolgozott. Néhány kollégájával az elsorvadásra ítélt falvakban kulturális egyesületeket szervezett, a sorozatos "betartások", adminisztratív gátak ellenére fiatal építészek lelkes csoportjával sikerült olcsó helyi anyagokból szinte pénz nélkül újjáépíteniük számos közösségi épületet.
    
Sárospatakon emberléptékű, a panelnél jóval olcsóbb lakóházakat is kezdtek építeni, az általa tervezett művelődési házat az év tíz legérdekesebb alkotása közé rangsorolta az építészek nemzetközi szövetsége. Állását mégis el kellett hagynia, a tervezési díjat sem kapta meg, ezután önkéntes száműzetésbe vonult. 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítésze volt, majd 1981-ben a Makona Tervező Kisszövetkezet (1991-től Makona Kft.) vezetője lett, a céget 2010 elején kényszerült bezárni.
    
Első figyelemreméltó munkája a paksi templom: a karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetű, ívelt kapubejáratú épület országos hírnevet hozott számára. Hasonlóan turistalátványosság és stílusának karakteres hordozója a siófoki evangélikus templom, míg a Farkasréti temető ravatalozójának belső tere egy emberi mellkast modellez. Több mint tíz évig dolgozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem középkori hangulatot keltő piliscsabai épületegyüttesén, jellegzetes stílusjegyeit hordozza újabb munkái közül a makói Hagymaház és az egri uszoda.
    
Talán legismertebb műve az 1992-es sevillai világkiállításra tervezett magyar pavilon. A templomhoz is hasonlítható héttornyos épület bárkaszerűen bordázott fa tetőzetrendszere különleges látványt nyújtott, akárcsak a földszint üvegpadlója alá nyúló, így gyökérzetét is megmutató csupasz tölgyfa. A csónakforma az Újvilágot 500 éve felfedező Kolumbusz emlékét, a tornyokba zárt harangok a nándorfehérvári diadalt idézték meg. E művéért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést.
    
Makovecz Imre száznál több különböző funkciójú, jellegzetes épületet alkotott. A fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta, művei környezetükbe illenek, emberbarát, természetes anyagok felhasználásával készültek. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje az égből esett volna le rá. Szándéka az volt, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba. Emberközpontú, "látó" házainak szemük van (két ablak vagy ajtó), amivel a "belső lényeget" kívánja kifejezni, azt, hogy az épület lény.
    
1987-től tanára volt a Nemzetközi Építészeti Akadémiának, 1992-ben az akkor megalakult Magyar Művészeti Akadémia elnökévé választották, tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Iparművészeti Főiskolán.
    
Munkássága elismeréseként 1969-ben a legrangosabb építőművészeti szakmai díjjal, az Ybl-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal tüntették ki. 2001-ben megkapta a Corvin-láncot, 2003-ban a Prima Primissima díjat. 2008-ban Teleki Pál-érdemérmet kapott, 2009-ben Főépítészi Életműdíjjal tüntették ki. 2010-ben Zala megye, 2011 júniusában Budapest díszpolgárává választották. 2011. szeptember 10-én még átvette a Szent István-díjat az esztergomi Vármúzeum Korona-termében.
    
Makovecz Imre konzervatív közéleti személyiségként is ismert volt.

+

Schmitt Pál köztársasági elnök osztozik Makovecz Imre családjának gyászában. Az államfő keddi közleményében úgy fogalmaz: Makovecz Imre tudta, hogy a magyar egy jobb sorsra érdemes, alkotó nép, amelynek nem csak múltja van. Hitte, követelte és építette a jövőt hatalmas lelkével, minden idegszálával, utolsó erejével.

A törődött kézfej megpihen. Valami azonban folytatódik: Makovecz Imre arra a csillagösvényre lépett, ahová templomtornyai viszik fel a magyarok imáját -  áll a köztársasági elnök közleményében. Makovecz Imre bevégezte földi útját. Vége a nagy tervezésnek, a ceruza táncának a papíroson, vége a megharcolt feladatoknak, az országépítésnek, az örök aggódásnak, az értünk haragvásnak -  fogalmaz Schmitt Pál. Fájdalmunk által is egy közösség, egy nemzet vagyunk - zárul az államfő keddi közleménye.

+

Makovecz Imre kitüntetései:
1969 - Ybl Miklós-díj
1987 - Ifjúsági Díj
1987 - Amerikai Építészek Szövetségének tiszteletbeli tagja
1989 - SZOT-díj
1990 - Kossuth-díj
1992 - A Skót Építésszövetség tiszteletbeli tagja
1993 - Dundee-i Egyetem díszdoktora
1996 - A Magyarországért Alapítvány Magyar Örökség Díja
1997 - Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérme
1998 - A Brit Építésszövetség tiszteletbeli tagja
2001 - Corvin lánc kitüntetettje
2003 - Príma Primissima Díj
1999 - Steindl Imre Díj

Ismertebb épületei
Ravatalozó, Budapest, Farkasréti temető
Evangélikus templom, Siófok
Paksi templom
Magyar pavilon, Sevilla, Világkiállítás
Sportuszoda, Eger
Egyetemi épület (Stephaneum), Piliscsaba