A napokban volt ötven éve, hogy elhunyt Robert Schuman, az Európai Unió eszmei atyja, egykori francia miniszterelnök, Európai Parlamenti elnök. Schumant sokszor megidéztük már itt a Házban, mert ő volt az a kereszténydemokrata politikus, aki az európai béke feltételeinek megteremtésével képes volt megállítani a szélsőjobboldali eszméket és a kommunizmust. Mint hívő ember vallotta, hogy a keresztény értékrend a biztosíték minden embertelen hatalmi törekvés, a gyűlölködés ellen.
Schuman németként, franciaként és luxembourgiként egyszerre hitt abban, hogy az európai nemzetek erői egy közös irányba állíthatók.
De mit látna most Schuman Európában?
Saját hazájában például 100 ezres tüntetéseket a melegházasság ellen, Franciaországban és Németországban 10 millió muzulmánt, párhuzamosan élő társadalmakban, etnikai közösségekhez köthető magas munkanélküliséget és bűnözést.
Látná a valaha volt keresztény spanyol társadalomban például, hogy minden 5 fiatalból 3 munkanélküli. Látná, hogy az antik kultúra utódai, a görögök pénzügyi protektorátus alá kerültek.
Látna egy elöregedő, lemaradó félben lévő Európát, amit csak többszázezer oldal joganyag tart össze, nem az a fajta keresztény szellemű nemzeti megbékélés, amelyben ő – egyébként – maga is jogászként, az alapvető emberi jogok szószójaként mélyen hitt.
És mit látna Schuman Magyarországon?
Olyan politikát, amely a kereszténydemokrácia első számú kedvezményezettjére épít. A családra.
Olyan kormányt látna, amely első intézkedésével pénzt hagyott az adózóknál, majd bevezette a családi adókedvezményt, aztán első lépésként befagyasztotta a háztartási energiaárakat, majd megakadályozta a deviza törlesztő részletek elszabadulását, lehetőséget teremtett, hogy az emberek kifizessék a devizahiteleiket, második lépésként 10 százalékkal csökkentette a villany, a gáz és a távhő árát, harmadik lépésként minden egyéb rezsiköltségre – víz, csatorna, szemét, szippantás, pb-gáz, kéményseprés . kiterjesztette azt.
És az is látható, hogy ez még nem elég, Magyarország már jóval többet adhat a családoknak és az embereknek, de lehet még jobban csinálni. Ezért most ugyanez a kormány kereszténydemokrata javaslatra kiterjeszti a családi adókedvezményt úgy, hogy az alacsonyabb keresetűek és a többgyermekesek, akik az adóalapot már nem tudták tovább csökkenteni, a nyugdíj és tb-járulékból is le tudják írni a gyermekeik után nekik járó kedvezményt. A kereszténydemokrata Schuman azt látná, hogy a kiskeresetűeket és a nagycsaládosokat a keresztény szolidaritás elve szerint, a társadalmi gyarapodás érdekében segíti a kormány.
És persze azt is látná, hogy a kormány tervezi bevezetni a rugalmas gyedet, minden gyermek után, hogy reményei szerint még több gyermek szülessen. És azt is, hogy ugyanez a kormány még 10 százalékkal tervezi csökkenteni a rezsit, s hogy felveszi a harcot a nagy energiamonopóliumokkal. Ha pedig valaki, akkor ő tudná, kikkel harcolunk, ugyanis éppen Schuman maga leplezett le egy hatalmas energiaipari korrupciót a háború után.
Szóval, mit látna Schuman az ő európai optikáján, szemüvegén keresztül?
Hát azt, amit idehaza és Európában is mind többen látnak, hogy Magyarország sok tekintetben már jobban csinálja. Európában sorra átveszik a magyar példákat, legutóbb a lengyelek látták jobbnak, hogy megszüntessék a magán-nyugdíjpénztárakat és ez által biztosítsák a nyugdíjasok járandóságát.
S ha Schuman most olvassa valahol a magyar Alaptörvényt is, akkor elégedett lehet, hiszen beleépítettük ennek a politikának a gyámkövét, a keresztény értékrendet. Európa, Magyarország, mindannyiunk jövőjét, ahogy azt Schuman valaha nagyon szépen megfogalmazta.
(Napirend előtti felszólalás, elhangzott a Magyar Országgyűlésben, 2013. szeptember 16-án.)
