Orbán Viktor az eredmények között megemlítette a hatos csomagot, a roma stratégiát, a második makrotérségi fejlesztési programot, a Duna-stratégiát, valamint, hogy sikerült lezárni a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal. Orbán Viktor megállapította, hogy a magyar elnökség teljesítette a kitűzött célokat, amelyekkel hozzá kívánt járulni Európa megerősítéséhez. Emlékeztetett arra, hogy az unió a magyar elnökség alatt gyorsan és hatékonyan tudott reagálni a váratlan kihívásokra is. Ezek közt az euróövezeti válság mellett említette a japán nukleáris katasztrófát, valamint az észak-afrikai fejleményeket. Kiemelte egyebek közt, hogy Európa immár rendelkezik az újabb válságok megelőzését lehetővé tevő eszközökkel. Ezen belül csaknem teljesen elkészült a hat fontos uniós jogszabályt tartalmazó intézkedéscsomag.  
    
A romák társadalmi befogadását célzó uniós keretstratégiáról szólva a kormányfő felhívta a figyelmet arra: a roma közösség nem csak kihívást, hanem erőtartalékot is jelent, hiszen rajta keresztül sok millió európai polgárt lehet behozni a munkaerőpiacra. Azzal kapcsolatban, hogy Horvátországgal sikerült lezárni a csatlakozási tárgyalásokat, Orbán közölte: memorandumot adott át Jerzy Buzeknek, az Európai Parlament elnökének, amelyben kifejti, hogy az Európai Uniónak a Nyugat-Balkánon folytatnia kell a bővítést, és további erőfeszítéseket kell tennie a térségbeli országok uniós csatlakozásának előmozdítása érdekében.

Zárszavában ismételten köszönetet mondott az Európai Parlamentnek és elnökének. Majd újra elmondta, hogy külön köszönettel tartozik az Európai Néppártnak és vezetőjének, akik politikai segítsége nélkül nem lehetett volna sikeres a magyar elnökség. Hiszen, mint a magyar miniszterelnök felidézte, az mindvégig a nemzetközi baloldal támadásainak kereszttüzében állt, ezért volt különösen fontos a Néppárt segítsége.
    
José Manuel Barroso az eredmények között említette az első európai szemeszter beindítását - vagyis a tagállamok gazdaságstratégiai terveinek, költségvetési elképzeléseinek idén először alkalmazott uniós szintű összevetését - a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, az "arab tavasz" demokratikus mozgalmainak támogatását és az európai romastratégia elfogadását. Joseph Daul néppárti frakcióvezető köszönetet mondott a magyar elnökségnek azért, hogy erőfeszítéseket tett a gazdasági kormányzás ügyének előmozdításáért. Sajnálatát fejezte ki azonban, hogy az Európai Parlament egyes politikai erőinek megváltozott hozzáállása miatt a gazdasági kormányzásról szóló megállapodás nem tud ezen a héten megszületni. Így is 95 százalékban elértük, amit akartunk. Gazdasági kormányzás nélkül nem stabilizálódhat az euró, nem indulhat be a gazdasági növekedés, és nem születhetnek új munkahelyek - figyelmeztetett Joseph Daul. Az összetett politikai és gazdasági környezet, valamint egyes belpolitikai kérdésekkel szembeni igazságtalan kritikák ellenére a magyar elnökség hibátlanul teljesített - összegezte véleményét Joseph Daul

Orbán Viktor az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén a június 30-án zárult magyar uniós elnökség eredményeit értékelő vitában hangsúlyozta, hogy hisz az európai egységben, együttműködésben, így tehát ő nem euroszkeptikus, de ettől még értékesnek tartja az euroszkeptikusok tevékenységét, akár provokatív megjegyzéseit is, mert az EU-t állandóan meg kell reformálni. Ha nincs Európában együttműködés, akkor előbb-utóbb háború lesz – fogalmazta meg ugyanakkor a korábbi évtizedek európai történelméből leszűrhető tanulságot. Orbán Viktor szerint az gyenge trükk, amikor arról beszélnek, hogy a tisztségviselők ugyan jó munkát végeztek, a vezetők viszont nem. Mint mondta, ezt a fárasztó módszert az ellenzékiek mindig akkor alkalmazzák, ha a kormány eltulajdoníthatatlan sikert ért el.
    
A miniszterelnök leszögezte azt is: Brüsszel nem Moszkva, de ő mindig meg fogja védeni az országot attól, hogy kívülről mondják meg, mit tehetnek és mit nem tehetnek a magyarok. Daniel Cohn-Benditnek, aki az unió rombolásával vádolta Orbánt, a miniszterelnök azt válaszolta: „Ön nincs abban a helyzetben, hogy megmondja, a magyarok mit tehetnek és mit nem”.  Orbán megjegyezte: benne és Cohn-Benditben egyaránt van lázadó hajlam: Cohn-Bendit a polgári demokrácia ellen lázadt, ő maga viszont a diktatúra ellen. 

Orbán Viktor szerint semmilyen jelentősége nincs annak, hogy az Európai Parlament (EP) képviselői milyen határozatot fogadnak el a magyar alaptörvényről, ez egy jottányit sem befolyásolja a magyar parlamenti képviselők munkáját. Kijelentette azt is: az alkotmány európai védelem alatt áll. Minden nemzetnek joga van a saját alkotmányához, ráadásul a magyar alaptörvény egy modern, európai alkotmány, az életet, a családot, a nemzetet és az emberi méltóságot állítja középpontja, ezért mi büszkék vagyunk erre az alkotmányra. A Velencei Bizottság jelentéséből idézve Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar alkotmány modern, európai és demokratikus.

Arra a kérdésre, hogy mit profitálhatnak a magyar emberek az elmúlt fél évből, Orbán Viktor úgy fogalmazott, kiegyenlítettük a számlát. (...) Volt egy tartozásunk Európában, ami abból állt elő, hogy a megelőző években Magyarország szégyenteljesen szerepelt, össze-vissza hazudoztunk, meghamisítottuk a gazdasági adatokat, orránál fogva vezettük a különböző tisztségviselőket, akik az EU kiszámíthatóságáért dolgoznak. Szerinte mindennek eredményeképpen 2008-ban Magyarország omlott össze először pénzügyileg. Ez csak azért nem maradt meg az önök emlékezetében, mert Magyarország nem tagja az eurózónának, és így nem rántottunk magunkkal másokat, mint ahogy a görögök, ha ez így megy tovább, magukkal fognak rántani másokat. Értékelése szerint egy sikeres elnökséggel Magyarország most úgy lehet tagja az EU-nak, hogy tisztán áll annak színe előtt, nincs miért többé fejet hajtva vagy szemlesütve járkálni az európai intézmények arénáiban.
    
Azzal az EP-ben elhangzott mondatával kapcsolatban, amely szerint Brüsszel nem Moszkva, de ő mindig meg fogja védeni az országot attól, hogy kívülről mondják meg, mit tehetnek és mit nem tehetnek a magyarok, Orbán Viktor kérdésre kifejtette: a magyar felfogás szerint mi nem alárendeltjei vagyunk Brüsszelnek, ezt sosem fogadnák el a magyarok. (...) Vannak olyan jogok, amelyeket együtt gyakorlunk Brüsszellel. Az együttgyakorlás a dolog lényege. Ez az alkotmányos alap. Magyarország viszont csak ezeken, az együttgyakorlásra kijelölt pontokon fogadja el Brüsszel döntéseit, ami ezeken túl van, az a nemzeti identitáshoz tartozik, hozzátéve, hogy erre a határra mi érzékenyek vagyunk.
    
A médiatörvényt érintő kérdésre a magyar kormányfő úgy válaszolt: Magyarországon olyan élénk, friss, vibráló, időnként durva politikai közélet zajlik, ami jó néhány uniós országban az intenzitás erősségét illetően talán ismeretlen. Ez így volt, így van, és amíg magyarok élnek Magyarországon, így is lesz - jelentette ki, majd azzal folytatta, hogy a magyar nem egy olyan népség, amelynek be lehet fogni a száját, a magyar egy rebellis népség. Nincs olyan sajtótörvény, nincs olyan alkotmány, amely lehetetlenné tenné, hogy a magyarok a legjobb kávéházi viták hagyományait folytatva mindig mindenhol politikáról beszéljenek, meg legyenek győződve arról, hogy a mostani kormányuk rossz, meg legyenek győződve arról, hogy ők személy szerint sokkal jobb kormányt tudnának alkotni. (...) Ez része a magyar kultúrának, ezért a magyar sajtó mindig is ellenzéki sajtó lesz, és mindig is ilyen hangulatú lesz.
    
A kormányfő ugyanakkor úgy véli, a nemzetközi baloldali támadásoknak nemcsak taktikai okai lesznek, hanem olyan okai is, amelyek abból fakadnak, hogy van három-négy dolog, amelyben mélyen nem értünk egyet, de nekünk van jogunk eldönteni, hogy Magyarországon milyen válaszokat adunk ezekre a kérdésekre. Példaként említette a tényleges életfogytiglan kérdését, az azonos neműek házasságát. Utóbbiról szólva kijelentette: Magyarországon ezt nem támogatják az emberek, soha nem is fogják. Ezért Magyarországon a családnak az egy férfi, egy nőre épülő alkotmányos definíciója fenn fog maradni.