A kétharmados törvények lehetőséget adtak arra, hogy a család fogalmát, mint alapelvet bebetonozzák az Alaptörvénybe – mondta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyi államtitkára a Magyar Hírlapnak adott interjújában. A kereszténydemokrata szakpolitikus nagyon fontosnak nevezte a KDNP készülő új családpolitikai prgramjának az otthonteremtési támogatásra vonatkozó részét.
Az államtitkár álláspontja szerint fontos lépés volt, hogy kétharmados többséget kapott a családi adókedvezmény, amelyet most már nem lehet szétverni úgy, ahogyan 2002 után megtörtént. Az kereszténydemokrata szakpolitikus figyelmeztetett, ha 2010-ben nincs kormányváltás, akkor külföldi nyomásra az intézményi gyermeknevelésben, oktatásban elterjedt volna a genderideológia, ám „amikor a magyar emberek három éve választottak, akkor nemet mondtak erre az irányra”.
Arra a kérdésre, hogy mit lehet tudni a KDNP új családpolitikai programjáról, ami átfogó javaslat lesz, mind a fiatal, gyermekvállalás előtt álló, mind a többgyermekes családok számára Soltész Miklós elmondta: még nem készült el a végleges verzió, amely tartalmazza a családi pótlék kiterjesztését azokra is, akik jelenleg nem tudják teljesen kihasználni.
A kereszténydemokrata szakpolitikus nagyon fontosnak nevezte az otthonteremtési támogatásra vonatkozó részt, ami egyetemistáknak és az ő korosztályuknak biztosítana különböző lakhatási kedvezményeket arra az estre, ha házasodnának vagy gyermeket vállalnának. Valószínű, hogy lesz döntés a rugalmas gyes és gyed bevezetéséről is, ami összekötné a gyermeknevelést a munkába állással a kisgyermekes anyukák esetében. A programról már szó volt a legutóbbi kormányülésen, így most kiszámoljuk, hogy mennyibe kerülne a megvalósítása – mondta az államtitkár.
A felvetésre, hogy mennyire tudta stabilizálni a kormány a családpolitikát Soltész Miklós kifejtette: a kétharmados törvények lehetőséget adtak arra, hogy például a család fogalmát mint alapelvet bebetonozzák az Alaptörvénybe. Meghatározták, a család alapja a házasság, ami férfi és nő kapcsolatán alapul. Ugyanilyen fontos, hogy kétharmados többséget kapott a családi adókedvezmény, amelyet most már nem lehet szétverni úgy, ahogyan 2002 után megtörtént. Van egy társadalmi kezdeményezés is: a Három Királyfi Három Királylány mozgalom összehozta a parlamenti pártok vezetőit – beleértve a teljes ellenzéket – és aláíratott velük egy nyilatkozatot a kívánt gyermekek megszületéséről. Korábban ilyen dokumentum soha nem született. Érdekes egyébként, hogy aláírták a szocialisták is, akik semmilyen lépést nem tettek a családok irányába a kormányzásuk alatt, de szignózta az LMP is, akiket jogosan nevezhetünk az SZDSZ politikai követőjének. Róluk is köztudott, hogy nem a családok támogatóiként híresültek el – jegyezte meg.
Mint mondta: a magyar közgondolkodásban a konzervatív szónak többnyire pejoratív csengése van, holott annyit jelent: megőrizni a régi jót. „Mi kiálltunk a hagyományos családmodell és értékrendszer mellett, ami szerintem mindenkibe kódolva van. Valamilyen oknál fogva viszont egyes országok politikája éppen arra törekszik, hogy ezt a gondolkodásmódot szétverje. Ezekben a társadalmakban ennek már most súlyos következményei vannak és még lesznek is. A magyar kormány azt mondta, hogy ebből köszöni szépen, de nem kér. Nem véletlen, hogy Franciaországban több százezren tüntettek az egyneműek házassága és gyermekvállalása ellen. Nyilván nem arról van szó, hogy őket bárki elítélné vagy kirekesztené, de fontos, hogy a család fogalmával ne kapcsolódjon össze ez a tendencia. Ugyanez igaz azokra a katasztrofális irányokra is, amit például Svédországban látunk. Az abortusz végrehajtását kiterjesztették a terhesség huszonötödik hetéig, amikor már csak császármetszéssel lehet eltávolítani a magzatot, akit utána egy sötét szobában hagynak meghalni. Ide tartozik a gyermekek nemtől független nevelése is, akik később maguk dönthetnek arról, mivé akarnak válni. Ezek óriási károkat és zavarokat okoznak, ezért nekünk fel kell vállalni a saját értékrendünket. Nem véletlen, hogy a világ nagy része velünk ért egyet” – hangsúlyozta az államtitkár.
Tudni kell, hogy ha 2010-ben nincs kormányváltás, akkor például az óvodai nevelésben benne lett volna a „nemtelen” gondolkodásmód beiktatása. Elindult egy ilyen folyamat, szép lassan a gyakorlatba is be akarták csempészni ezt a látásmódot. Amikor a magyar emberek három éve választottak, akkor nemet mondtak erre az irányra. Természetesen, ahogy Spanyolországban vagy a skandináv országokban ez lezajlott, ugyanúgy itt is megtörténhetett volna, ráadásul az unió egyes politikusaitól folyamatosan presszionálnak, hogy ezt nekünk is el kellene fogadni – mondta Soltész Miklós.
A közelgő kampányról szólva úgy fogalmazott, az ellenzék több módszerrel próbálkozik. Egyrészt rendszeresen, alaptalanul külföldön támadják a saját hazájukat- ezt a magatartást az államtitkár gusztustalannak nevezte. „Ne akarjon külföldi segítséggel hatalomra kerülni az, aki nem tudja a magyar választók szavazatait itthon elnyerni. Ez azt mutatja, hogy az ilyen politikust csak a hatalom érdekli, és nem az emberek szolgálata. Másrészt a magyarokban már megfogalmazódott, hogy ha már olyan ügyekben is támadnak minket külföldről, ami a saját, privát nemzeti identitásunkhoz tartozik, akkor lehet, hogy mégiscsak a kormánynak van igaza2 – jelentette ki. Álláspontja szerin ez a stratégia kudarcra van ítélve. és az sem lehet túl szimpatikus, amikor egy párt a multik mellett áll ki az adófizető polgárokkal szemben. A szélsőjobb módszereit illetően hangsúlyozta: nem lehet gyűlöletből politizálni, még kevésbé választást nyerni ilyen eszközökkel.
A földtörvénnyel kapcsolatos Jobbik akciót Soltész Miklós „mérhetetlen nagy badarságnak” tartja. Mint mondta: a törvényalkotáskor azt kellett megvizsgálni, hogy milyen birtokszerkezeten érdemes Magyarországon gazdálkodni.
Kijelentettet: nagy mértékben megnehezítették annak a lehetőségét, hogy külföldiek itthon földhöz jussanak, ezért nem érthető, miért hazaárulózik a Jobbik. A parlamentben tanúsított agresszív viselkedésük szerinte elképesztő.
