Határozathozatalok

Paksi bővítés

Az Országgyűlés kedden az atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát, amelynek egy része a beruházással kapcsolatos jogi, foglalkoztatási és adat-hozzáférési rendelkezéseket tartalmaz, míg további, hosszabb fele elsősorban az atomenergiáról szóló jogszabályt módosítja a biztonságosabb atomenergia-felhasználásra hivatkozva. A tárcavezető eredeti, tavaly december elején beterjesztett indítványában 15 évre kezdeményezte titkosítani a szerződéses és döntés-előkészítő adatokat, a törvényalkotási bizottság azonban pénteken, kormánypárti tagjainak szavazataival, az időtartam megduplázását javasolta. Seszták Miklós korábban a titkosítással összefüggésben megjegyezte, hogy az a hatósági eljárásra nem vonatkozik.

A parlament mostani döntése értelmében a bővítésben csak olyan gazdasági társaság vehet részt, amely rendelkezik úgynevezett telephely-biztonsági tanúsítvánnyal, amelyet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet állít ki. Seszták Miklós szerint ez garantálja, hogy ne kerüljenek illetéktelen kezekbe műszaki és egyéb dokumentációk.

A miniszter indoklásában kitért arra is, hogy a bővítéssel kapcsolatban nem a jelenlegi hatósági eljárási szabályok gyorsítása a fő szempont, hanem a biztonság. Ezt a célt szolgálják például az atomenergia-törvényt érintő módosítások, amelyek egyebek mellett kimondják, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) láthatja el a bővítés építésügyi hatósági feladatait, továbbá nagyobb hatáskört kap a sugárvédelem, sugárbiztonság és sugáregészségügy hatósági felügyeletében is.

A tárcavezető előterjesztésében emlékeztetett, a paksi bővítés elvi lehetőségét egy 2009-ben elfogadott országgyűlési határozat teremtette meg, majd a magyar és az orosz kormány 2014 januárjában nemzetközi egyezményt kötött két új atomerőművi blokk létrehozásáról, amit röviddel később az előző parlament is jóváhagyott. A paksi bővítés az ezen egyezmény alapján létrejövő megvalósítási megállapodások alapján történhet meg, a beruházás fővállalkozója az orosz állami atomenergiai vállalat, a Roszatom lesz.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi tájékoztatása alapján Magyarország 10 milliárd eurós kerettel rendelkező, sávosan, 3,95-4,95 százalék között kamatozó hitelt vesz fel Oroszországtól a paksi bővítésre. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és 21 évig tart, de előtörleszthető. A meglévő négy paksi atomerőművi blokk várhatóan 2032-37-ig működhet.

Húszmillió forintra csökken az alkoholok jövedéki biztosítéka

Húszmillió forintra csökken az alkoholok jövedéki biztosítéka, miután az Országgyűlés kedden elfogadta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János és parlamenti államtitkára, L. Simon László erre vonatkozó törvényjavaslatát. A két fideszes politikus előterjesztését 157 igen szavazattal,  8 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház. A törvénymódosítás alapján az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek jövedéki biztosítéka az idén 20 millió forint lesz. Ez a tavaly hatályos 22 millió forintos jövedéki biztosíték nagymértékű, közel 10 százalékos csökkentése – írta indoklásában Lázár János és L. Simon László.

Lázár János és L. Simon László javaslatuk indokolásában a társadalmi észrevételek közül megemlítette, hogy a biztosíték emelése önmagában a gazdaság fehérítését nem segíti elő, a kisebb mennyiséggel kereskedő vállalkozók a megemelt összegű biztosítékot nem tudják kigazdálkodni, így kiszorulnak a piacról, valamint több márka és italkülönlegesség is eltűnhet mind a boltok, mind az éttermek kínálatából. Törvénymódosításuk lehetővé teszi azt is, hogy az idén január 1. után esetlegesen emelt összegben nyújtott, továbbá a most elfogadott csökkentés miatt visszajáró jövedéki biztosítékot a vámhatóság a törvény hatálybalépésekor haladéktalanul visszafizesse.

Az uniós szabályokhoz igazította a gáztörvényt a parlament

A gázév három hónappal eltolódik, kapacitást lekötni pedig negyedévre és napon belül is lehet - egyebek mellett ezt tartalmazza a földgázellátásról szóló törvény módosítása, amelyet kedden - 131 igen szavazattal, 65 nem ellenében - fogadott el az Országgyűlés. A 2008-ban született földgáztörvény hatálybalépése óta három európai uniós rendelet is született a földgázszállítással kapcsolatban.

A gázév jelenleg július 1-jétől a következő év június 30-ig tart. A módosítás az október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig terjedő időszakra helyezi át a gázévet. Az idén induló gázév azonban rendhagyó lesz, mivel július 1-jétől 2016. szeptember 30-ig tart.

Kiegészítésként került be a földgáztörvénybe az, hogy a felhasználónak térítésmentesen jár a gázóra. Szintén ingyenes az óránként 20 köbméternél többet fogyasztó gázórájára a távadó felszerelése. Ez utóbbi azonban csak 2017-től lesz kötelező. A gáz számbavétele is változik: a szállító vezeték összes pontján és a tárolókban kilowattóra (kWh) lesz a mértékegység. Az elosztóvezetékeken - a fogyasztónál - azonban továbbra is megajoule-ban (MJ) veszik számba a felhasznált gázt.

A rendszerhasználónak a földgáztároló szabad kapacitásait - egyéves időtartamra - legkésőbb március 31-ig kell lekötnie. Új elem a törvényben a kereskedési platform, amelyet a szállítási rendszerüzemeltető vagy pedig a szervezett földgázpiacon engedéllyel tevékenykedő cég működtethet.

Egységes kormányhivatali rendszer jöhet létre

Megszűnik a gyámhivatalok, a társadalombiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi központok, a földhivatalok, a bányakapitányságok és a környezetvédelmi felügyelőségek eddigi önállósága, hatásköreik a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetőjéhez kerülnek. Az Országgyűlés kedden 131 igen szavazattal, 65 nem ellenében fogadta el az egyes közigazgatási tárgyú törvények - kétharmados többséget igénylő rendelkezéseket is tartalmazó - módosítását, amelynek célja az egységes kormányhivatali rendszer megteremtése. A megyei és járási szinten működő, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szervek belső integrációjával módosul a szervezeti tagozódásuk, és huszonöt feladat, hatáskör címzettje lesz a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetője az április 1-jén hatályba lépő jogszabály értelmében.

A változtatás szerint a kormányhivatalokhoz kerülnek például a területi egészségbiztosítási pénztárak baleseti megtérítési feladatai, a honosításokhoz kapcsolódó anyakönyvezés, valamint az államkincstár családtámogatással és lakáscélú támogatásaival kapcsolatos feladatai is. A családi pótlékkal és az anyasági támogatásokkal kapcsolatos ügyek intézése az eddigi megyei szintről a járási hivatalokhoz kerül.
    
A kormányhivatalokban megszűnik a szakigazgatási szervre és törzshivatalra való felosztás, csökken a vezetői szintek száma, az önálló szakigazgatási szervek és a törzshivatali szervezeti egységek összeolvadnak. A jogszabályt jegyző Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János szerint mindez egyebek mellett egységes feladatellátást, gyorsabb döntéshozatalt és olcsóbb működést eredményez. Mindez szükségessé teszi a többi közt a közúti közlekedésről, a munkanélküliek ellátásáról, a csődeljárásról, a bányászatról, a társadalombiztosítási alapokról, a bérgarancia-alapról, a védett természeti területek védettségéről, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, az ingatlan-nyilvántartásról, az egészségről, a családok támogatásáról, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény módosítását.

Tájékoztatniuk kell munkáltatójukat a közszféra vád alá helyezett dolgozóinak

Az Országgyűlés kedden több ponton módosított egyes jogállási törvényeket: a változtatások egyike kimondja, hogy a közszféra azon dolgozóinak, akiket köztörvényes bűncselekmény miatt büntetőeljárás alá vontak, tájékoztatniuk kell munkáltatójukat a meggyanúsításukról. A képviselők 131 igen szavazattal, 43 nem ellenében, 21 tartózkodás mellett fogadták el Trócsányi László igazságügyi miniszter kezdeményezését.

A tárcavezető előterjesztésében hangsúlyozta, hasonló bejelentési kötelezettség az eddigi jogszabályokból is levezethető, de a módosítás ezt most egyértelművé teszi, elmulasztását pedig szankcionálja, a munkáltató tájékoztatásának elmulasztását ugyanis fegyelmi vétségnek nevezi. Jogszabályba foglalták továbbá, hogy a megalapozott gyanú közlését követően az ügyésznek is haladéktalanul tájékoztatnia kell az érintett munkáltatóját. A változtatástól a kormány foglalkoztatottjai feddhetetlenségét, a közszférába vetett bizalom erősödését várja.

A Trócsányi László előterjesztéséhez benyújtott összegző módosító javaslat tartalmazott egy olyan paragrafust is - a közjogi tisztségviselői igazolvány kiállításáról -, amelynek elfogadása a jelen lévő képviselők kétharmadának igen szavazatát igényelte volna, ezt azonban a kormánytöbbség nem tudta biztosítani. Az érintett szakasz csak 130 kormánypárti igen szavazatot kapott - 44 nem és 22 jobbikos tartózkodás mellett -, így nem volt meg a szükség többség, a törvényjavaslatot végül e rendelkezés nélkül kellett jóváhagynia az Országgyűlésnek.

Vita a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozásáról

Az uniós államok közötti információcsere szabályozásának pontosítása és az utasadat információs egység módosítása a célja a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozását érintő törvény módosításának - emelte ki a belügyi államtitkár expozéjában kedden az Országgyűlésben. Kontrát Károly a gyakorlati tapasztalatok alapján további részletszabályok megalkotását tartotta indokoltnak. Kifejtette: a javaslat megállapítja azon személyek további adatainak beszerzését célzó eljárás szabályait, akiket a nemzeti DNS-adatbázisok és ujjnyomat adatbázisok összehasonlításával azonosítottak. Rögzítik azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek meghatározzák a nemzetközi bűnügyi együttműködési központ ezen eljárásban betöltött szerepét. A felderítési szakra is kiterjesztik az ujjnyomatok nemzetközi összehasonlításának lehetőségét. Arra is lehetőség lesz, hogy meghatározott időközönként az egyes tagállami adatbázisban lévő információkat automatikusan összehasonlítsák.

Ágh Péter, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a közelmúltbeli terrortámadások, a közel-keleti és ukrán válság ismét a politikai napirend élére helyezték a biztonság kérdését. Utalt arra, hogy több mint 5 millió euróból, a költségek 95 százalékos támogatással valósulhat meg a projekt. Hangsúlyozta: az utasadatok gyűjtésének célja a terrorizmus és a szervezett bűnözés megelőzése, és az utasadat információs rendszer hatékony működéséhez szükségesek a módosítások, akár a levegőben történő terrortámadásokat is meg lehet előzni. Fokozható az unió és Magyarország biztonsága - mondta, s kiemelte: támogatják a szükséges törvényi módosításokat.

Firtl Mátyás, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: a javaslat Magyarország rendészeti, biztonságpolitikai helyzete miatt fontos, a nemzet biztonságát szolgáló előterjesztésről van szó. Kitért arra is, hogy a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények megelőzését szolgálják az utasadatok gyűjtését érintő módosítások, illetve egyúttal az európai hatóságok bűnmegelőző munkája is hatékonyabbá válhat. Rámutatott: nem azokat a bevándorlókat akarják kitiltani akik a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelelnek, hanem a valóban gazdasági menekülteknek próbálnak gátat szabni. Szólt arról is, hogy számos országban ahol ezeket a jogszabályokat elfogadták, egyértelműen láthatóak az eredmények. Jelezte: az utasinformációs rendszer hatékony működéséhez szükséges módosításokat a KDNP támogatja.

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka rámutatott: a javaslat nagyrészt szakmaiatlan, időszerűtlen és propaganda célokat szolgál.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka szerint a tervezet hatékonysága és célszerűsége a gyakorlatban fog megjelenni. Aggályokat fogalmazott meg, mint mondta, ha az illegális migráció visszaszorítása a cél, akkor azt nem ez a javaslat fogja megvalósítani, hiszen ők nem repülőgépeken érkeznek, ahogy valószínű a terroristák sem. Az ellenzéki képviselő a Jobbik sok éves javaslatát idézte fel, azaz, hogy a schengeni határokon legyen újra határőrség.

Jövő évi mikrocenzus

A 2016 őszére tervezett mikrocenzusról szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár a társadalmi folyamatok változásával magyarázta, hogy a döntések előkészítéséhez és hatásainak méréséhez megbízható, időszerű adatok álljanak rendelkezésre. A két népszámlálás közötti mikrocenzus nem az egész lakosságra, hanem egy kisebb mintára, a tervek szerint a jövő évi a lakások és a népesség 10 százalékára terjed ki.

Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka emlékeztetett: a gazdasági és társadalmi események felgyorsulása miatt a gyűjtött adatok viszonylag rövid időn belül elavulnak, ezért kiemelten fontos az adatok megfelelő rendszerességű frissítése, például a mikrocenzussal – mondta a kormánypárti politikus, támogatásáról biztosítva a javaslatot.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka egyebek mellett azt kérdezte: Milyen döntésekre készül a kormányzat, amelyekhez az egészségi állapotra és a fogyatékosságra vonatkozó adatokra van szükség? Az MSZP nem támogatja a javaslatot. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka a társadalom állapotának felmérésére vonatkozó új eljárásokat ajánlott a kormány figyelmébe. Szerinte a gyermeket nevelők személyijövedelemadó-bevallása lehetőséget adna arra, hogy teljes képet kapjon az ország a gyermekes családokról.

Egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosítása
    
Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdasági államtitkára az egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosításáról elmondta, az négy törvényt módosít, ebből két törvénymódosítás érdemi. Ismertetése szerint bevezetik a befogadó nyilatkozat intézményét olyan támogatások esetében, ahol előzetes részkifizetés van, majd az időszak végén számolnak el az ügyféllel. Czerván György közölte, lehetőség nyílik arra is, hogy a támogatást kérő ügyfél köztartozását ne csak az uniós, hanem a nemzeti támogatásból is levonják. Kitért arra, hogy módosulnak a nemteljesítési bírság szabályai is.
    
Legény Zsolt (MSZP) előrebocsátotta, hogy az MSZP támogatni fogja a javaslatot. Az MSZP szerint a javaslat egyetlen problémás pontja az, amelyik az állami feladatok elvégzését és azok költségeit - a támogatásért cserébe - a gazdálkodóra terhelik az ökológiai jelentőségű területeken.
    
Földi László (KDNP) arról beszélt, hogy a jobb működés miatt szükség van a támogatási rendszerre, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalra vonatkozó szabályok csiszolására, aktualizálására. Az adatszolgáltatással kapcsolatos módosítások annyiban fontosak, amennyiben javítják a rendszer működését. Az előtte felszólalókhoz hasonlóan hangsúlyozta, hogy a jövőben lehetőség nyílik a köztartozást visszatartani a nemzeti támogatásból. Összegzésként azt mondta, a módosítások javítják a támogatási rendszer működését és növelik a gazdálkodók lehetőségeit.

Liget Projekt

Három további ingatlan Városliget Zrt. vagyonkezelésébe kerüléséről rendelkezik a Liget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény módosítása – közölte Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kulturális államtitkára kedden az Országgyűlésben. Ismertetése szerint a Városliget Zrt. vagyonkezelésébe kerül a korábbi Szabolcs utcai kórház egy része, amely a leendő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ lesz, és jelenleg Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyonkezelésében van. Ugyancsak a Városliget Zrt.-hez kerül a komáromi csillagerőd vagyonkezelése a magyar állam többségi tulajdonában lévő Monostori Erőd Kft.-től, illetve a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épülete, amely jelenleg a múzeum javára van bejegyezve. A törvénymódosítást mindhárom esetben azzal indokolta: a fejlesztés zökkenőmentes lebonyolítása miatt fontos, hogy a Városliget Zrt. vagyonkezelésébe kerüljön az ingatlan.

Hoppál Péter a teljes Liget-projektet értékelve azt mondta, európai léptékű és minőségű fejlesztések állnak előttünk, amelynek - bár sokan a múzeumi negyedként azonosítják - nemcsak múzeumi céljai vannak, hiszen megújulnak és növekednek a zöldterületek, a sportpályák, játszóterek. Hozzátette: a kormány és a főváros együttműködésével egy népkert, egy családi élménypark jöhet létre, amely összetettségében egész Európában egyedülálló lesz, és 2018 után a Városliget Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává válhat.

A fideszes Manninger Jenő az egyik legfontosabb fejlesztésnek nevezte a városligeti beruházást, amely során öt új múzeum létesül. Méltatta, hogy nemzetközi tervpályázatot írtak ki a projektre, az új épületek pedig a park szélein, illetve a lebontásra ítélt ingatlanok helyén épülnek, s 2018-ra 60-ról 65 százalékra nő a zöldfelületek aránya. A kormánypárti politikus a turizmus szempontjából is kiemelkedő vonzerejűnek nevezte a fejlesztést, amely szavai szerint 10 éven belül megtérül, 10 ezer új munkahelyet teremt és növeli a budapesti vendégéjszakák számát.

Napirend előtt

A vasárnapi zárva tartásról, a Híd a munka világába nevű programról, a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévéről, a szegedi Ságvári gimnázium átnevezéséről és a rezsicsökkentés megvédéséről volt szó kedden az Országgyűlésben napirend előtt.
 
Lukács Zoltán (MSZP) a boltok vasárnapi zárva tartását kifogásolva azt mondta, az a munkavállalói jogok tekintetében nem jelent előrelépést, egy kutatás szerint azt az emberek kétharmada és a szakmai szervezetek nagy része nem támogatja. Véleménye szerint már most nagyon sok munkavállalót elbocsátottak emiatt. Hozzátette: véleményük szerint nem csak a kereskedelmi szférában jár a vasárnapi bérpótlék, ahogy a szabad vasárnapot sem kellene a kereskedelemre korlátozni.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az MSZP-nek baloldali pártként a vasárnap dolgozókat kellene védenie. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az emberek többsége nem ért egyet a zárva tartással, ezért az MSZP az ő oldalukra áll, és nem annak a 300 ezer embernek az oldalára, aki vasárnap is dolgozik. A hatásokról szólva azt mondta, a vásárlói szokások át fognak alakulni, szombat estig kell a bevásárlásokat elvégezni. Hozzátette: a kereskedelemben munkaerőhiány van, és ha átmeneti átrendeződés tapasztalható az üzletek között végül minden kereskedelmi dolgozó munkát talál.
    
Ikotity István (LMP) beszámolt arról, hogy találkozott a Híd a munka világába nevű felzárkóztatási program projektvezetőivel. A találkozón megismert dokumentumok alapján az mondta, hogy nem egy gyors vizsgálatra van szükség az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) részéről, hanem egy teljes vizsgálatra. Hozzátette: félő, hogy ha az EU a projektet megvizsgálja, visszakéri az ötmilliárd forintot. Ismertetése szerint bruttó 31 millió forintért vásároltak irodabútorok, a szerverszobára bruttó 70 millió forintot költöttek, havonta 500 ezer forintért bérelnek autókat. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt mondta, habár elég nagy összegeket lehetett hallani például az autóbérlés kapcsán, az a teljes projektnek egy-két százalékát teszi ki. A minisztérium szakértői át fogják tekinteni a dokumentumokat.
    
Földi László (KDNP) az 1848-49-es szabadságharc közelgő évfordulója kapcsán emlékezett meg a ceglédi Kossuth-kultuszról. Beszélt arról is, hogy nemcsak Kossuth Lajosra kell emlékezni, hanem vállalni kell a 20. század események felelevenítését. Emlékeztetett arra, hogy a második világháború idején Cegléden volt Közép-Európa legnagyobb fogolytábora, ahonnan 1945-ben a Szovjetunióba internálták az embereket kényszermunkára. Hozzátette: ezért nyilvánította a kormány 2015-öt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások évévé. Rétvári Bence megjegyezte, a nap folyamán adják át a parlament előtti téren a Kossuth-szoborcsoportot. Az emlékév kapcsán elmondta, a kormány emlékbizottságot állított fel, amely már ülésezett is.
    
Szávay István (Jobbik) szerint 24 évvel "az úgynevezett rendszerváltás után" a kommunizmus szellemétől sem tudott megszabadulni az ország, hiszen arról folyik vita, hogy a kommunizmust működtető személyek nevét viselheti-e közintézmény. Ezt a szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium kapcsán vetette fel, mert szerinte bizonyos, magukat a demokratikus értékek egyedüli letéteményeseiként kikiáltó liberális körök gőzerővel elkezdték Ságvári Endre demokratává faragását. Hozzátette: egy kommunista rendőrgyilkos van szó, és teljesen mindegy milyen családból származott. Rétvári Bence válaszában közölte, a jogi helyzete és a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása is egyértelmű. Közölte, az akadémia nem ajánlja közterület elnevezését Ságváriról, mert neve kapcsolható egy 20. századi önkényuralmi rendszer fenntartásához. Hangsúlyozta: kiváló közösség alakult ki a gimnáziumban, de nem a név adja a közösséget és a színvonalat sem. Hozzátette: konzultálnak a szegediekkel és olyan megoldást igyekeznek találni, amely mindenkinek jó.
    
Németh Szilárd (Fidesz) arról beszélt, hogy az Európai Bizottság (EB) pénteken kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a magyar energiaszabályozás miatt. Elmondta: "a körmönfont nyelvezetű" dokumentumban az EB fenntartja azokat a kifogásait, amelyeket korábban a rezsicsökkentés miatt fogalmazott meg. Ismertetése szerint a bizottságnak a hálózati tarifarendszerrel van problémája, mert előnyben részesít egyes fogyasztói csoportokat, vagyis azt kifogásolják, hogy a háztartásoknak és a közületeknek kevesebbe kerülnek a díjak. Azt is kifogásolják - folytatta - , hogy túlságosan leszűkítő módon határozzák meg a magyar szabályok a hálózatot tulajdonló cégek által áthárítható költségeket. Hangsúlyozta: a Brüsszel által a kifogásolt szabályokat azért kellett meghozni, hogy megvédjék a rezsicsökkentést. A brüsszeli vizsgálat jól mutatja, hogy nem lankadhat a figyelmünk, mert kiéneklik, kiperlik a szánkból a sajtot. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára közölte, mindent elkövetnek azért, hogy ne kelljen a rezsicsökkentést megváltoztatni. Kitért arra, hogy a rezsicsökkentés miatt nőtt a magyar gazdaság, csökkent az infláció, emelkedtek a bérek. Az uniónak döntenie kell arról, hogy folytatódjon-e ez a folyamat.