Varga László a javaslatot indokolva hangsúlyozta: az élettársi kapcsolat két ember közti szerződést jelent és nem családot.

A kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott: családban élni komoly felelősség, de anélkül, hogy meg akarna sérteni bárkit, azt kell mondania, hogy az élettársi kapcsolat az bizonyos felelősséget nem vállaló emberek közössége. Mint mondta, tudja, hogy ezért fog kapni "hideget is meleget is", de vállalja véleményét.

Szerinte a bejegyzett élettársi kapcsolat nem keletkeztethet családjogi jogviszonyt, ezért külön törvényben kell szabályozni, hiszen – fogalmazott ez nem család, nem vállalhatnak gyermeket, örökbe nem fogadhatnak, semmi olyan jellemzője nincs, ami a családhoz egyáltalában köthető, vagy a családhoz hasonlítható.

Lukács Tamás a Kereszténydemokrata Néppárt szakpolitikusa hangsúlyozta: jól kidolgozott, megfelelő színvonalú törvény került az Országgyűlés asztalára.

A személyiségi jogok védelmével kapcsolatban kifejtette: bár minden alapjogot szabályozni kellene, a gyakorlatban a magánélet védelme igen nehezen kezelhető a jogban. A közélet szereplőinek többet kell elviselnie a kritikákból, ám a szabályozás a bírói gyakorlatra bízná, kit ért közszereplő alatt, ez pedig bizonytalanságra ad alapot - mondta.

Lukács Tamás is beszélt arról, hogy a családjogtól idegennek tartja az élettársi kapcsolat szabályozását. Az emberi méltóság és szabadság oldaláról közelítette meg a kérdést, felvetve: ha valaki él azzal a jogával, hogy nem köt házasságot, akkor miért akarja azt a joghatást elérni, amit a házasság nyújt.

Stágel Bence a KDNP országgyűlési képviselője szintén kifogásolta, hogy a javaslat az élettársi kapcsolatok problémáinak rendezésére szinte lemásolja a házastársakra vonatkozó szabályokat. A képviselő szükségesnek tartotta, hogy az élettársi kapcsolatok esetében is törvény szabályozza a tartás, a vagyonmegosztás, a lakáshasználat vagy a gyermekelhelyezés kérdését, de szerinte mindezt túlzás esetükben a családjogba emelni.

Hangsúlyozta, hogy a házasság és a család intézményének védelme a jogalkotó alkotmányos kötelezettsége, ennek megfelelően eltúlzott közel azonos szintű védelmet biztosítani egy, "a házassággal rivalizáló, attól azonban gyengébb, de újabb problémákat gerjesztő jogintézmény számára".

Külön problémának nevezte az azonos nemű élettársakra vonatkozó szabályok megalkotását. Szerinte esetükben, és a különböző neműek élettársi kapcsolata esetén is elegendő lenne az, azt rögzíteni a törvényben, hogy szerződésben szabadon rendezhetik kapcsolatukat, és szabadon végrendelkezhetnek egymás javára.

Az öröklési rendszerrel kapcsolatban azt mondta: nem érti a jogindokát annak, miért kell az élettársi öröklést hátrányosabban kezelni, mint a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőkét. A politikus ezt a kérdést az emberek akaratára, jognyilatkozatára bízná.

Fidesz: mindenkivel ismertetni kell a házassági vagyonjogi szerződés lehetőségét

Turi-Kovács Béla (Fidesz) lényegi változtatásokat is elképzelhetőnek tartott az előterjesztéssel kapcsolatban, amelyek nélkül szerinte nem lesz kerek, nem lesz teljes a törvény. 

A képviselő azt javasolta: minden házasságkötés előtt állónak fel kellene hívni a figyelmét a vagyonjogi szerzősét lehetőségére és erről tájékoztatást kellene nyújtani számukra. Ezt azzal indokolta, hogy a váláskori vagyonmegosztási vitákra a jogszabályban csak általános szabályok hozhatók, az egyéni élethelyzetekre vonatkozó részletek csak egy szerződésben köthetők ki. Érvelését azzal is alátámasztotta, hogy manapság a fiatalok szinte csak szülői segítséggel tudják elkezdeni felnőtt életüket, ám a szülők a támogatást saját gyermeküknek szánják.

Turi-Kovács Béla is komoly vita forrásának nevezte a bejegyzett élettársi kapcsolattal foglalkozó részt. Különösen furcsának tartotta, hogy az élettársi kapcsolat a törvénykönyv alapján csaknem azonossá válik a házassággal. Szintén amellett érvelt, hogy a család fogalma nem mosható össze az együttélés ezen formájával.

Varga István, a Fidesz képviselője azt mondta, a törvényjavaslat a legkényesebb jogászi ízlést is kielégíti, koncepciójában és részleteiben is kiváló munka. A politikus gratulált a javaslatot munkatársaival kidolgozó Vékás Lajos akadémikusnak, a kodifikációs főbizottság vezetőjének, aki a múlt heti általános vitához hasonlóan, most is az ülésteremben követte nyomon az előterjesztés tárgyalását.

Varga István kiemelte, hogy a bevezető rendelkezések száma szűkült a korábbihoz képest, csak azok az alapelvek kaptak helyet, amelyek a jogszabályok egészére vonatkoznak, a terjedelem szűkülése azonban nem jelenti a tartalom szűkülését, inkább ésszerű rendezőelv érvényesül és átláthatóbb lesz a szerkezet.

A Ptk. második könyvével, Az ember, mint jogalany című fejezettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a nagykorúak cselekvőképességének korlátozásán indokolt volt változtatni. Azt mondta, a javaslat a szükségesség és az arányosság elvéhez igazodva szabályozza a cselekvőképesség részleges és teljes korlátozásának szabályait és szigorítja a teljes gondnokság alá helyezés feltételeit.

Szerinte régi adósságot pótol a javaslat azzal, hogy a közéleti személyek személyiségi jogainak védettsége esetében közelíti a jogot a bírói gyakorlathoz, emellett a megszünteti a nem vagyoni kártérítést és bevezeti a sérelemdíjat.

Jobbik: ne legyen lehetőség az egynemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatára

Vágó Sebestyén, a Jobbik képviselője szerint a hatályos családjogi törvényben nem egyértelmű, hogy két férfi vagy két nő házasságot köthet-e, ugyanakkor üdvözölte, hogy az új Ptk. tisztázza: csak férfi és nő házasodhat össze.

Ugyanakkor közölte: nem támogatja, hogy a regisztrált élettársi kapcsolat lehetősége megmaradjon az egynemű pároknak. Szerinte egy többségében keresztény országban, hitünk törvényei szerint ezt ilyen formában nem kellene támogatni.

Pozitívnak tartotta ugyanakkor, hogy az új Ptk. bevezeti a mediációt a bontóperek esetében.

Fidesz: kérdést vet fel az egynemű párok öröklésével kapcsolatos szabályozás

Mátrai Márta fideszes képviselő, kiemelte, hogy a család a zsidó-hellén-keresztény kultúrkörökben, törtnetileg és a formailag is kizárólag olyan kapcsolatrendszer, amely házasságon vagy vérségi leszármazáson alapszik. Szerinte ezért a leszármazó nélküli élettársi kapcsolat sem jogilag, sem szociológiai értelemben nem család, azonban alapvetően megváltoztatja az élettársak helyzetét, ha a kapcsolatból kiskorú gyermek származik, mert ebben az esetben nemcsak a kiskorú gyermek élvez családjogi védelmet, hanem az élettársak is.

A fideszes képviselő a külön törvény által szabályozott bejegyzett élettársi kapcsolatot a családjog értékrendjébe nem illeszkedő kapcsolati formának nevezte, és jelezte, hogy a statisztikai adatok szerint jelenleg 200 bejegyzett élettársi kapcsolatot tartanak nyilván Magyarországon.

Mátrai Márta közölte: kérdést vet fel, hogy a kódex örökjogi könyve az egynemű élettársakat az öröklés szempontjából a házastársak jogállásába helyezi.   

Az LMP módosítana a cselekvőképességre vonatkozó szabályokon

Szabó Tímea, az LMP politikusa üdvözölte, hogy az új Ptk.-ban eltörlik a cselekvőképesség általános korlátozásának lehetőségét, azonban szerinte a javaslat figyelmen kívül hagyja a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény előírásait, és elnagyoltan kezeli a cselekvőképesség korlátozása nélküli, segítő, támogató modellek érvényesülését.

A politikus üdvözölte, hogy a cselekvőképességet a jövőben már nem lehet határozatlan időre megállapítani, ugyanakkor úgy értékelte, amíg létezik a cselekvőképesség teljes kizárása, addig paradigmaváltásról nem lehet beszélni ezen a területen.

A személyiségi jogokkal kapcsolatban örömtelinek nevezte, hogy a javaslat az emberi méltósághoz való jogot emeli a középpontba, ugyanakkor jelezte, a közéleti szerelők alacsonyabb védettségi szintjével kapcsolatos részletszabályozásról módosító indítványokat nyújtanak be.