Harrach Péter álláspontja szerint a közletben a nők nagyobb részvételi arányához két út vezet: az egyik, amelyik a természetes fejlődésnek ad lehetőséget, a másik az erőltetett kvótarendszer. Ez utóbbit a KDNP semmiképpen sem tudja támogatni – fűzte hozzá.

Harrach Péter úgy fogalmazott, az ultrafeminizmus a nők szempontjából „a legkártékonyabb eszmeiség”, amely azt mondja, hogy a nő elsősorban a hivatásának él, és nem beszél a legfontosabb célról, a legnagyobb örömet jelentő feladatról, az anyaságról, és arról, hogy a nő családban, és a hivatását megkeresve jelenjen meg a társadalomban.   

Az LMP-s Ertsey Katalin szerdai felvetéséről, miszerint ha nem fogadja el a parlament a női kvótát, a Fidesznek – egy egészséges versengést elindítva – legalább 35 százalékban kellene női jelölteket szerepeltetni a listáján a következő választásokon, azt mondta: minden párt annyi jelöltet indítson, ahány jelölt a párton belül arra alkalmas. Ha ez női jelölt, akkor nőt, ha férfi, akkor férfit – fogalmazott azt MTI kérdésére, megerősítve, hogy az elsődleges szempontnak a rátermettségnek kell lennie.  

„Mint ahogy azt sem határozzuk meg, hogy hány orvos vagy jogász legyen a jelöltek között, ugyanúgy nem határozzuk meg azt sem, hány nő vagy férfi legyen” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.  

Csontos Szandra, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség képviseletében azt mondta, hogy a nőknek és a férfiaknak egyaránt megvan a társadalomban betöltött természetes szerepük, és ebben a család és a munka egyaránt megjelenik. Kitért arra, hogy a szervezetben a nők 40 százalékos arányban képviseltetik magukat, és hozzátette: a női politikai szerepvállalás nem áll szemben a női tradicionális szerepekkel. Egy jól működő politikai közösségben a szerepvállalás nem lehet kor és nem függvénye – mutatott rá.