Ismét kiállt az egy számjegyű személyi jövedelemadó (szja) mellett Orbán Viktor miniszterelnök. A hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó kormányfő Tokióban, a Japán Üzleti Szövetség (Keidanren) és a magyar Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) által szervezett Japán-Magyar Üzleti Fórumon, mintegy 150 – köztük több mint 60 magyar – üzletember előtt tartott beszédet. Elmondta, hogy a magyar egy egykulcsos, 16 százalékos, családi adórendszer.
Hozzátette ugyanakkor, hogy ő azok közé tartozik, akik szerint a jövedelemadó rossz dolog, ezért „nullaszázalékos” szja-kulcsot szeretne, ami ugyan jól hangzik, de jelenleg nem lehetséges. Bízik azonban abban – folytatta –, Magyarország képes lesz elérni, hogy egy számjegyű legyen az szja.
Orbán Viktor angol nyelvű előadásában szólt arról is, Magyarország és Közép-Európa támogatja, hogy minél hamarabb megszülessen a Japán és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény.
A magyar-japán kapcsolatokról szólva a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a két ország kormányának szemlélete a válsággal és annak kezelésével kapcsolatban számos hasonlóságot mutat.
Jonekura Hiromasza, a Keidanren elnöke köszöntőjében azt mondta, időszerűnek tartja a miniszterelnök tokiói látogatását, hiszen a magyar gazdaság – amely gyorsabban nő az európai uniós átlagnál – már kilábalt a válságból, ami kedvezően hat a japán-magyar gazdasági kapcsolatokra is.
Az üzleti szövetség vezetője emlékeztetett, hogy számos japán vállalat működik Magyarországon, a két ország gazdasági együttműködése pedig folyamatosan fejlődik.
A HITA tájékoztatása szerint a kormányfőt kísérő – 55 cég képviseletében – 61 magyar üzletemberből álló delegáció főként a járműipar, az információs technológia, az élelmiszer- és boripar, illetve a gép- és fémipar területéről érkezett.
Közép- és Kelet-Európában Magyarország Japán legnagyobb importpartnere, az export terén pedig Lengyelország után a második. A japán külföldi közvetlen beruházások állománya 2012-ben 722 millió euró volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján. Ezzel Japán a 11-12. legnagyobb külföldi tőkeberuházó Magyarországon.
Az áruforgalom alapján 2012-ben Japán Magyarország második legfontosabb partnere volt az ázsiai régió államai közül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A szigetországba irányuló magyar kivitelben a gépek és szállítóeszközök a leghangsúlyosabbak, 43 százalékot tesznek ki. A feldolgozott termékek az export 37 százalékát adják.
A Japánból érkező importban a gépek és szállítóeszközök a teljes behozatal 73 százalékát, a feldolgozott termékek pedig a 25 százalékát adták tavaly. A JETRO, a japán külkereskedelmi szervezet idei felmérése alapján jelenleg csaknem 150 japán tulajdonú vállalat működik Magyarországon.
Orbán Viktort az üzleti fórumon tartott előadása után a császári palotában audiencián fogadta Akihito császár és felesége, Micsiko császárné.
Ezután megbeszélést folytatott Tokióban Takada Sigehiszával, a Takata Corporation járműipari beszállító vállalat elnök-vezérigazgatójával, később pedig Szuzuki Oszamuval, a Suzuki Motor Corporation vezetőjével.
Orbán Viktor délután - japán programja zárásaként – Kiotóba látogat, majd szombat este érkezik haza Budapestre.
2018-ra exportunk egyharmadának az unión kívülre kell irányulnia
A kormány célja, hogy 2018-ra a magyar export harmada Európán kívüli országokba irányuljon – mondta a Japánban tárgyaló miniszterelnök a Kossuth Rádiónak.
Az interjúban Orbán Viktor hangsúlyozta, Magyarország érdekelt az Európai Unió sikerében, mert a külföldön értékesített magyar áruk 75-80 százalékát ma uniós tagállamok piacain adják el.
Azonban – folytatta – több lábon kell állni, és a kormány célja az, hogy 2018-ra a jelenlegi 11-12 százalékról 33 százalékra növelje az Európán kívülre irányuló export arányát. Ez ambíciózus, de reális cél – mondta a kormányfő.
