Lemondásra szólította fel az Országos Választási Iroda (OVI) és az Országos Választási Bizottság (OVB) vezetőit és nem pártok által delegált tagjait a választások után Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere. Stumpf István a TV2 stúdiójában azt mondta, bízik abban, hogy a kialakult helyzet nem a leköszönő kormány bosszúja, hogy így majd vitathassák az eredményt a választás után. Török Gábor politológus szerint ami a kampánycsend meghosszabbítása ügyében történik, a politikai rendszer lejáratására alkalmas. Lövétei István úgy véli, hogy hibázott az OVB, amikor meghosszabbította a kampánycsendet. Közvélemény-kutató cégek vezetői szerint számolniuk kellett volna rendkívüli helyzettel az országgyűlési választás lebonyolítóinak, a történtek miatt vizsgálatra van szükség a felelősség megállapítása érdekében, de mindez nem kérdőjelezi meg a választási eredményeket. A Facebook közösségi portálon is sokan csoportokba szerveződve kommentálják, hogy még késő este is sokan sorban állnak azokon a szavazókörökben.
Lemondásra szólította fel az Országos Választási Iroda (OVI) és az Országos Választási Bizottság (OVB) vezetőit és nem pártok által delegált tagjait a választások után Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere a cívisvárosban tartott vasárnap esti rendkívüli sajtótájékoztatóján. A politikus azon véleményének adott hangot, hogy az OVB túllépte a hatáskörét és egyben megsértette a választási törvényt azáltal, hogy meghosszabbította a kampánycsendet, és azzal, hogy este 19 órakor nem záratták le azokat az épületeket, ahol a szavazókörök helyet kaptak. Hozzátette: a történtekért az önkormányzati minisztert is felelősség terheli.
Szijjártó Péter furcsállja, hogy bár az Országos Választási Bizottság a szavazás előtt arról beszélt, mindenben felkészült az országgyűlési választásokra, ehhez képest egyes embereknek hosszú órákat kell sorban állniuk ahhoz, hogy élhessenek alkotmányos jogukkal.
Stumpf István a TV2 stúdiójában azt mondta, bízik abban, hogy a kialakult helyzet nem a leköszönő kormány bosszúja, hogy így majd vitathassák az eredményt a választás után. Mint mondta, ez egy dilettáns kormányzás rendkívül dilettáns intézkedése, komoly felelősség terheli a belügyminisztert.
A Facebook közösségi portálon is sokan csoportokba szerveződve kommentálják, hogy még késő este is sokan sorban állnak azokon a szavazókörökben, ahol az igazolással szavazók adhatják le voksukat. A Facebookon néhány óra alatt csaknem négyszázan léptek már be az OVB elnök mondjon le! csoportba. Ennél is népszerűbb az Előbb lesz ennek a csoportnak 10000 tagja, mint választási eredmény! elnevezésű csoport, amelynek nem sokkal este 10 óra előtt már majdnem 700 tagja van a Facebookon.
Török Gábor politológus az m1 stúdiójában azt mondta, hogy politikai és szakmai következménye kell legyen annak, hogy az OVB csak 19:15-kor jelentette be, hogy meghosszabbítják a kampánycsendet, akkor, amikor már minden médium közölte az előzetes közvélemény-kutatási eredményeket. Az OVB-nek már reggel hétkor tudnia kellett, hogy egyes választókörzetekben másfél órás sorban állások vannak, tehát tizenkét órája volt arra, hogy mérlegelje ezt a helyzetet.
Giró-Szász András politológus szerint a 21. századi technológia meghaladta a kampánycsend fogalmát. Török Gábor szerint a kampánycsend elve kiskorúnak tartja a választópolgárt, olyannak, akit meg kell védeni a csúnya politikus bácsiktól, és olyannak, aki az utolsó pillanatban is meggondolhatja magát.
– Lövétei István szerint hibázott az Országos Választási Bizottság (OVB), amikor több órával meghosszabbította a hét órakor lejáró kampánycsendet vasárnap este. Az alkotmányjogász az MTI-nek azt mondta: a testület ezzel egy kis problémából nagyot csinált. Lövétei István elmondta: az OVB döntésével országosra szintre emelt egy mindössze néhány szavazókörben jelentkező gondot, így a választás estéje tragikomédiává vált. Az alkotmányjogász hozzátette, a kampánycsend meghosszabbítása felesleges volt, mivel elképzelhetetlen, hogy akár közvélemény-kutatási adatok, akár pártvezetői nyilatkozatok, akár előzetes eredmények miatt a szavazókörök előtt sorban állók eredeti szándékukat megváltoztatva másik pártra szavaztak volna, mint tervezték. Lövétei István szerint a kampánycsend betartásához elegendő lett volna, ha az egyes, még nyitva tartó szavazókörökben a választási bizottságok garantálják, hogy a sorban állók körében senki ne fejthessen ki politikai propagandát.
Rendkívüli helyzet van, de ez semmiképp sem kérdőjelezi meg a választási eredményeket – közölte Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója a HírTV választási műsorában. Mint hozzátette, egy középszintű rendezvényszervező cég is tudja, hogy tartalékkal kell rendelkezni és rendkívüli helyzettel számolni kell. Egy rendezvényszervező cég jobban meg tudta volna csinálni – mondta. Arra a kérdésre, állhat-e szándékosság a történtek hátterében, Mráz Ágoston Sámuel azt mondta: alapos vizsgálatra van szükség a jogi, a technikai és a politikai felelősség megállapítására. Utóbbiról szólva megjegyezte: sejthető, hogy ez az Országos Választási Bizottságot terheli.
Manchin Róbert, az Európai Gallup Intézet elnöke úgy fogalmazott, hogy a választások lebonyolítására kijelölt szervezet nincs a helyzet magaslatán. Így nem tudunk jóízűen örülni a választásoknak – tette hozzá.
A Szabadság Kör alkotmányjogásza szerint az Országos Választási Bizottságnak (OVB) nem lett volna jogköre meghosszabbítani a kampánycsendet. Gulyás Gergely, aki Fidesz-KDNP-s képviselőjelölt is egyben elmondta: a kampánycsend intézményét a választási eljárásról szóló törvény szabályozza, és kimondja, hogy a kampánycsend a szavazást megelőző nap nulla órától a voksolás befejezéséig tart. A befejezés időpontját is rögzíti a jogszabály: eszerint 19 óráig tart a szavazás.
Rámutatott: a törvény azt is kimondja, hogy aki a választóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodik, szavazhat, ha hét órakor ott van, ez a körülmény azonban semmilyen összefüggésben sincs a kampánycsenddel. A kampánycsend-meghosszabbítás az OVB pártosságának és alkalmatlanságának a bizonyítéka, mert törvényt ír felül.
A kampánycsend meghosszabbítása ellentétes a törvény szellemével – jelentette ki Kéri László politológus az ATV műsorában vasárnap este. Mint mondta, az országban több televízió választási műsoraiból milliók várják a választási híreket, és ők nem tudnak információhoz jutni amiatt, hogy néhány száz szavazó még hét óra után is sorban állt a szavazóhelyiségek előtt. Vagyis néhány száz ember joga áll szemben ötmillióéval – mondta Kéri László.
Nagyon komolyan felsültek a választási szervek – minősítette az újságírók kérdésére a kialakult helyzetet az LMP kampányfőnöke. Karácsony Gergely hozzátette, hogy habár a jogalkotó is rosszul szabályozta a problémát, de az a banánhéj, amin elcsúszott a választási bizottság, tényleg nevetséges. A politikus egyúttal hangot adott annak a véleményének is, hogy a kampánycsend intézménye felett eljárt az idő.
Bajnai nyújtotta be a káoszt okozó törvényt
A választási eljárásról szóló törvényben 2007 végén módosították a lakóhelytől távol (igazolással) történő szavazás szabályait. A Bajnai Gordon akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter által benyújtott törvényjavaslat előzménye egy alkotmánybírósági határozat volt. Az AB kifogásolta, hogy a választójog korábban lehetővé tette a második fordulós szavazást azoknak, akik az első fordulóban olyan körzetben szavaztak, ahol a választás eredményes volt. Ez lehetőséget kínált arra, hogy egyes szavazók kétszer is eredményes szavazáson vegyenek részt, ami sérti az egyenlő választójog elvét. A törvénymódosítás azonban nemcsak ezt a kiskaput zárta ki, hanem átfogóbban szigorította az igazolással történő szavazás szabályait. Ez a szigorítás vezetett a mostani káoszhoz.
A korábbi előírások a választókra bízták, hogy a választás napján melyik településen vagy a főváros mely kerületének melyik egyéni választókerületében adják le szavazatukat. A törvény csak azt írta elő, hogy előzetesen ehhez igazolást kellett kérniük a lakóhelyük jegyzőjétől. Ezzel az igazolással akár a választás napján, a szavazóköri választási bizottságnál is bejelentkezhettek.
A 2007-es törvénymódosítást az előterjesztő minisztérium azzal indokolta, hogy így biztosítható „az igazolással kapcsolatos visszaélések megelőzése... a szavazás szakszerűbb lebonyolítása”. Az először a 2009-es EP-választáson alkalmazott szabály szerint településenként (illetve kerületenként) egy kisorsolt egyéni választókerületben egyetlen olyan szavazókört kellett a helyi vagy a fővárosban a kerületi jegyzőnek kijelölnie, ahol mindenki leadhatta a szavazatát, aki igazolással szavazott (vagyis ha egy városban vagy egy fővárosi kerületben több egyéni körzet van, akkor abból egyet előre kisorsoltak – ez már az igazoláson látható volt –, és ebben az egyben jelöltek ki egy szavazókört).
Ez elsősorban Budapesten, valamint néhány vidéki nagyvárosban okozott súlyos problémát. Normális körülmények között a szavazóköröket úgy határozzák meg, hogy egy-egy szavazókörbe legalább hatszáz, de legfeljebb ezerkétszáz szavazó tartozzon. Ezzel szemben az igazolással szavazók száma olykor a felső határt is bőven meghaladta. Budapest XI. kerületében, a 15. egyéni körzet 2823-an szerettek volna igazolással szavazni, a XIII. kerületben, a 19-es körzetben 2280 szavazónak volt igazolása, a XIV. kerületben, a 21-es körzetben 2197-nek. Emellett további nyolc olyan szavazókör volt, ahol több mint ezer választónak kellett leadnia a szavazatát igazolással.
Vidéken egy pécsi, egy szegedi, egy győri, egy soproni, egy debreceni és egy keszthelyi szavazókörbe vártak ezernél több igazolásos szavazót, de további tucatnyi helyen volt hatszáznál több ilyen szavazó (mellettük ezekben a szavazókörökben is leszavazott a területileg odatartozó helyi hatszáz–ezerkétszáz választópolgár). Ez azt jelenti, hogy több tucat olyan szavazókör van, ahol az elvileg limitált ezerkétszáz választópolgárnál kétszer-háromszor több is leadhatta a szavazatát.
Egy-másfél órával kitolódik a kampánycsend, addig exitpoll-eredményeket sem lehet közzétenni – jelentette be Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke az Országos Választási Központban vasárnap este negyed 8-kor kezdődött rendkívüli sajtótájékoztatóján. Szigeti Péter, az OVB elnöke emlékeztetett rá: néhány szavazókörben, ahol az igazolással szavazók adhatják le voksukat az igazolással szavazók nagy száma miatt elhúzódik a szavazás, vagyis 19 órakor, amikor a szavazóköröket be kellett volna zárni, még várakoztak állampolgárok, akik nem tudták leadni voksukat.
Hét óra előtt tíz perccel döntött az Országos Választási Bizottság OVB, hogy meghosszabbodik a kampánycsend – nyilatkozta Szigeti Péter, az OVB elnöke az m1 választási műsorában. Kérdésre közölte: korai még arról beszélni, hogy ezért ki a felelős. Arra a felvetésre, hogy több televízió és internetes portál hét órakor elkezdte közölni az előzetes adatokat, Szigeti Péter azt válaszolta, hogy "azért tartották hét óra tizenöt perckor, azaz 15 perc késéssel ezt a sajtótájékoztatót, bejelentést, hogy ezt ne tegyék".
Jó döntés volt a kampánycsend meghosszabbítása, de az Országos Választási Bizottság kicsit későn döntött az ügyben – mondta Halmai Gábor, az OVB elnökhelyettese vasárnap este a testület ülésén. Hozzátette: ami történt, a törvényhozó hibája, és nem az OVB-é, vagy az Országos Választási Irodáé.
Miskolc belvárosában, a polgármesteri hivatal Petőfi utcai épületében még legalább 50-60 ember várt arra vasárnap este hét óra után, hogy leadhassa voksát. Mintegy háromszázan álltak még sorban fél nyolckor abban a szegedi középiskolában, ahol igazolással szavazhatnak a választók. Még ötvenen várakoztak Debrecen 22. egyéni szavazókörében arra, hogy leadhassák a voksukat - tapasztalta az MTI tudósítója a helyszínen vasárnap este 8 órakor. Győrben sem zárt be vasárnap este hét órakor az igazolással voksolóknak kijelölt szavazókör - közölte a városi választási iroda vezetőjének jogi helyettese. A XI. kerületben 19 órakor még mintegy nyolcszázan várakoztak arra, hogy leadhassák szavazatukat, és a VIII. kerületben is mintegy félezren.