Magyarország eddigi legnagyobb, ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája történt tavaly október 4-én, amikor a Magyar Alumínium Termelõ és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tízes tározójából több mint egymillió köbméter vörösiszap és erõsen lúgos víz elegye a Torna-patakon keresztül elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. Mára 95 százalékban befejeződtek a környezetvédelmi munkák a vörösiszap-sújtotta területeken.
Devecserben emlékparkot, Kolontáron emlékhelyet avattak ma, a vörösiszap-katasztrófa első évfordulóján; az "emlékezés napján". Devecserben átadták, az újonnan épített postát és a Rotary Ház kulturális és oktatási központot is.
A kormány teljesítette az ígéretét, a nemzeti összefogás meghozta az eredményét; Magyarország példát mutatott a világnak szolidaritásból - mondta Pintér Sándor belügyminiszter Devecserben az emlékpark avatáson. A belügyminiszter kijelentette, hogy újjáépítették a katasztrófa által sújtott területeket, és a környezetet. Kevesebb mint egy év alatt a kárt szenvedett családok új házakba költözhettek, az egész világ elismerte az összefogással megvalósult helyreállítást - mondta a Pintér Sándor. Hangsúlyozta, hogy nem természeti katasztrófa, hanem emberi felelőtlenség okozta a tragédiát.
A belügyminiszter köszönetet mondott a mentésben részt vevő civil és hivatásos állománynak, a rendvédelmi szervezeteknek, a segélyszervezeteknek, az újjáépítésben részt vevő kétkezi munkásoknak, a mentőszolgálatnak és az orvosoknak a segítségükért. A vörösiszap-katasztrófában nyújtott rendkívüli helytállásért kitüntetéseket adott át.
Informatikai mintaprogramot indít a Pannon Egyetem és a Rotary Club Devecserben, ahol a katasztrófa évfordulóján átadták a jótékonysági egyesület kezdeményezésére mintegy hatvanmillió forint értékű adományokból felépített Rotary Házat.
Mint azt Beltz Zoltán, a veszprémi Rotary Club elnöke közölte, szervezetük a tragédiát követően gyűjtésbe kezdett, és az azonnali több száz élelmiszercsomag kiosztásán túl a céljuk a környék lakóinak hosszú távú segítése volt. Ennek keretében mindössze öt hét alatt felújították a kulturális és oktatási központnak helyet adó kétszintes műemlékjellegű épületet Devecserben. A többfunkciós épület felújításához szükséges összeg nagyobb részét, mintegy negyvenmillió forintot a Rotary Club osztrák, német és svájci társszervezeteitől, 10 millió forintot a Veszprém környéki vállalkozók adományaiból gyűjtöttek össze. A 350 négyzetméteres központ megvalósulásához a devecseri önkormányzat 10 millió forintot nyújtott.
A Pannon Egyetem közlése szerint a Rotary Házban a világon egyedülálló kezdeményezéssel Digitális Devecser címmel a katasztrófa évfordulóján elindították az informatikai mintaprogramot, amelynek keretében a település lakosainak és vállalkozásainak segítenek a korszerű és versenyképes informatikai tudás megszerzésében. A digitális írástudás hiánya okozza a kisvállalkozások és a munkaerő versenyképességének hiányát, a devecseri mintaprogram szakmai hátterét (oktatást, kutatást és innovációt) a Pannon Egyetem biztosítja - idézi a közlemény Friedler Ferenc rektort. A Pannon Egyetem és a Rotary Club képzési programokat is szervez majd a helyi lakosok és vállalkozások számára a digitális írástudás elsajátítására - áll a közleményben.
Devecserben átadták az új posta épületét is, amelyet az iszapkatasztrófában használhatatlanná vált régi hivatal helyett, mintegy 100 millió forintos beruházással épített meg a Magyar Posta Zrt. Az egy évvel ezelőtti ipari katasztrófa a devecseri postát is elsöpörte és használhatatlanná tette - mondta Geszti László, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója az épület ünnepélyes átadásán, Devecserben. Kiemelte, hogy amikor az iszap elérte a posta Árpád utcai épületét, az itteni postások a bajban azt tették amit kell: mentették a menthetőt, és felmérték a károkat.
Egy évvel a katasztrófa után befejeződik a katasztrófavédelem munkája az ajkai térségben, ahol a gátszakadás óta összesen 145 ezer ember végzett emberfeletti munkát a helyreállítással és az újjáépítésen - mondta Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság (OKF) hivatalvezetője.
Mint emlékeztetett, Magyarország eddigi legnagyobb, ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája történt mához egy évvel ezelőtt. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, csaknem háromszázan szorultak egészségügyi ellátásra, százhúsz ember kórházba került.
A kül- és belterületi mentesítési munkálatokat, a helyreállítást-újjáépítést és a lakosság kárenyhítését is az OKF koordinálta, létrehozták az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központot az állami szervek, civil szervezetek, és az építési munkálatokat végző vállalkozások tevékenységének összefogására, irányítására.
A vörösiszap a három településen 358 házat tett lakhatatlanná, azok többségét le kellett bontani - mondta Dobson Tibor dandártábornok, aki kárfelszámolási szóvivőként a katasztrófa helyszínéről tájékoztatta a sajtót. Az elöntött és bontásra ítélt házak helyett Devecserben és Kolontáron is egy-egy újonnan épített lakóparkba költözhettek az otthonaikat elvesztett családok, összesen 112 új ház épült fel - tette hozzá.
A károsultak száma meghaladja a hétszázat, a vörösiszap-katasztrófára az állam eddig több mint 35 milliárd forintot költött. Dobson Tibor tájékoztatása szerint ebből a többi között az újjáépítésre 6,29 milliárd forintot, a károsult ingatlanok helyreállítására 48,5 millió forintot fordítottak, a károsultaknak 125 használt lakást vásároltak 1,2 milliárd forint értékben. Az állam készpénzben térítette meg a családok gépjárművekben, konyhakertekben és ruhaneműkben keletkezett kárát, erre 475,6 millió forintot fizettek ki.
Az OKF hivatalvezetőjének közlése szerint a három település utcáin kívül a vörösiszap több mint ezer hektár mezőgazdasági területet borított el, de a tározóból kizúduló veszélyes anyag további négy, Ajkától nyugatra fekvő település - Tüskevár, Apácatorna, Kamond, Kisberzseny - belterületét is elérte. Az összesítés szerint a mentesítés során a timföldgyár területén kijelölt lerakókba 964 ezer köbméter vörösiszapos földet és 160 ezer köbméter bontási törmeléket szállítottak a teherautók az elmúlt tizenkét hónapban. A veszélyhelyzet kihirdetését követő rendkívüli jogrend bevezetése biztosította a normál helyzetben megszokott döntési folyamatok meggyorsítását - tette hozzá Dobson Tibor.
Hangsúlyozta, hogy az emberi élet mentését és a lakott területek mentesítését követően - amelyben hihetetlen mértékű összefogás alakult ki a hivatásos állomány és az önkéntesek között - nagyon gyors beavatkozásra volt szükség a felszíni vizekben azért, hogy a szennyeződés ne érhesse el a Dunát. Három hónapon belül felépítették a települések védelmét szolgáló gátrendszert, a tulajdonviszonyok megváltoztatása nélkül állami felügyelet alá vonták a Mal Zrt.-t, amely a technológiaváltásnak köszönhetően nem termel többé folyékony vörösiszapot.
Dobson Tibor szólt arról is, hogy a karitatív szervezetek az iszapkatasztrófával kapcsoltban 600 millió forintot fordítottak kárenyhítésre. A hazai és nemzetközi felajánlások áradata a tragédiát követően megindult a térségbe, az adományokat központi nyilvántartó rendszerben rögzítették. A Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Baptista Szeretetszolgálat, a Református Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt mintegy 2400 önkéntessel nyújtott segítséget a bajbajutottaknak.
