A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára szerint nemcsak a magyar oktatási rendszer szorul átalakításra annak érdekében, hogy a diákokat az elméleti tudás mellett a modern világ gyakorlati problémáira is felkészítse, hanem szinte valamennyi európai oktatási rendszer. Kedden Gödöllőn gyűlnek össze az Európai Unió oktatási miniszterei, az informális találkozó témája az aktív állampolgárságra nevelés kérdése lesz. A csúcstalálkozón az uniós szakminiszterek az állampolgári létre való felkészítéssel, a gyakorlati életre való neveléssel kapcsolatos tapasztalatikat és terveiket osztják meg egymással.

Hoffmann Rózsa szerint a család, a közösség, az iskola feladata, hogy megismertesse a diákokat az emberek sorsát alapvetően befolyásoló ügyekkel, azok intézésével, kiszámítható és kiszámíthatatlan élethelyzetekkel, amelyekkel a mindennapok során szembesülnek. Példaként a banki kölcsönfelvételt, az elesettek segítését említette.

Az államtitkár tájékoztatása szerint a szakértők a szakmai műhelyek képviselőinek bevonásával már hónapok óta dolgoznak az új Nemzeti Alaptanterven, amely az új közoktatási törvény várhatóan szeptemberi elfogadása után néhány hónappal, még ebben az évben kormányrendelet formájában jelenik majd meg. Készülnek az alaptantervhez kapcsolódó, a tananyagot részletesen tartalmazó kerettantervek is, és a tervek szerint 2012 szeptemberétől ún. felmenő rendszerben már ezek alapján taníthatnak az iskolák. Hoffmann Rózsa leszögezte: értelmetlennek tartja, hogy csak egy rövid időtartamú önálló tárgyként tanítsák az állampolgári létre való nevelést, hiszen egy féléves kurzus a pedagógiai tapasztalatok szerint önmagában nem sokat ér. Az oktatási kormányzat ezzel szemben a hagyományos tantárgyi kereteket szeretné úgy átalakítani, hogy az a mindennapi élet gyakorlati problémáira is felkészítsen, a közösség, a környezetben élők iránti felelősségre, elkötelezettségre, szolidaritásra neveljen. Az aktív állampolgárságra nevelés jegyében a tanterv átalakításával várhatóan önálló tantárgy lesz majd a pénzügyi alapismeretek, hiszen jól érzékelhető, hogy e téren a társadalom többsége kockázatosan tájékozatlan. Tarthatatlan, hogy a diákok nincsenek tisztában azzal, mi a teljes hitel-díjmutató vagy a kamatláb, miközben egy meggondolatlan, kedvezőtlen kölcsönfelvételen a jövőjük múlhat.

Hoffmann Rózsa kijelentette: az alaptanterv és a kerettantervek elfogadása után pályázatokat írnak ki új tankönyvek írására, és a jövőben csak olyan kiadványokat használhatnak majd az iskolák, amelyek az új kerettantervekben rögzített tananyagot és módszereket tartalmazzák.
A hitoktatás és az etikaoktatás kérdéseiről Hoffmann Rózsa Lakiteleken, a Kalocsa - Kecskeméti Egyházmegye összevont papi továbbképzésén beszélt, ahol kijelentette: a hittanoktatás állami-önkormányzati iskolákban való kötelezővé tétele nincs napirenden, ugyanakkor az új oktatási jogszabályok megalkotása során fontos szempont, hogy a hittanórákra a tanítási időkeretben kerüljön sor. Az államtitkár egyértelművé tette, – az egyházakkal együttműködve – tervezik az etikaoktatás bevezetését, többféle program alapján. Önálló tantárgyként az etika várhatóan a 8. és 11. évfolyamon jelenik meg, de szerepet kap az alsó tagozatra tervezett „Beszélgetés” órákon is, és közvetve valamennyi tananyagban. Az államtitkárság a megújuló Nemzeti alaptanterv készítésekor kiemelt figyelmet fordít az erkölcsi nevelésre.

Az aktív állampolgárságra nevelés programjának másik fontos eleme a gyerekek szolidaritásra nevelése. Cél, hogy a diákok a környezetükben élőkre is felelősséggel tekintsenek, felnőttként magától értetődőnek tartsák az elesettek segítését. Az államtitkár ezzel kapcsolatban elmondta: a TÁRS program keretében kiírt pályázatnak köszönhetően ebben a hónapban több száz középiskolában kísérleti jelleggel megkezdődött a közösségi munka, a résztvevők tapasztalataikról májusban számolnak majd be. Hozzátette: az érettségi alapfeltételeként várhatóan a teljes érettségi rendszer átalakításakor, 2014-ben válik kötelezővé a közösségért végzett humanitárius szolgálat.