Rogán Antal kifejtette: a bíróság nem engedte meg a devizahitelek kedvezményes árfolyamú forintosítását, a bankok elszámoltatását azonban igen, így a tőketartozás és a kamatok csökkentésén keresztül érjük el ugyanazt az eredményt, mint ha kedvezményes árfolyamon forintosítottunk volna.
    
A banki elszámoltatásról, a fair bankokról és a devizahitelek forintosításáról szóló három törvény együttes eredménye egy átlagos devizaadósnál azt jelenti, mint ha körülbelül 190 forintos svájcifrank-árfolyamon forintosítottak volna. Tájékoztatása szerint a fair bankokról és a forintosításról szóló két törvényjavaslatot pénteken vitathatja meg az Országgyűlés, a zárószavazás pedig jövő kedden lehet.

Rogán Antal példaként azt mondta, egy átlagos lakáshitelesnek, aki 2006-2009 között vett fel 43 ezer svájci frankot, ami akkor megfelelt 6,8 millió forintnak, ma 8,8 millió forint a tőketartozása. Az ő szerződéskötés-kori törlesztőrészlete 46 ezer forint volt, ma 91 ezer. Az elszámoltatással és a forintosítással ez a havi összeg 64 ezer forintra csökken, ami stabilan úgy is marad. Az árfolyamgát résztvevőiről a Fidesz frakcióvezetője közölte: ők nagyjából a jelenlegi helyzetben maradnak, törlesztőrészletük és kamatuk nem változik, viszont a gyűjtőszámlájuk vélhetően teljesen nullázódik.

Benyújtották a devizahitelek forintosításáról szóló törvényjavaslatot

Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a devizahitelek forintosításáról szóló törvényjavaslatot hétfőn. Az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló javaslat szerint a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés forintra átváltása esetén a pénzügyi intézmény csak referencia-kamatlábhoz, a három hónapos buborhoz (budapesti bankközi kamatláb) kötött kamatot alkalmazhat.

A kamatfelár az eredeti kamatfelár, amely azonban nem lehet kevesebb, mint 2 százalék, és nem haladhatja meg lakáscélú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés esetén az 5,5 százalékot, nem lakás célú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésnél pedig a 7 százalékot. A javaslat szerint az érintett szerződések a felek akaratától függetlenül és minden további jogcselekmény nélkül, automatikusan módosulnának.

A törvényjavaslat a hatálybalépésekor még fennálló szerződéseken kívül az olyan – a pénzügyi intézmény által felmondott, de általa késedelmes követelésként még nyilvántartott, értékvesztésként még el nem számolt – tartozásokra is kiterjed, amelyeknél a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy az ott meghatározott tartozásokat a pénzügyi intézménynek forintra kell váltania a törvényjavaslatban meghatározott árfolyamon.

A törvényjavaslat a kormány és a Magyar Bankszövetség megállapodásának megfelelően tartalmazza az átváltás árfolyamát. A törvényjavaslat úgy javasolja megállapítani az árfolyamra vonatkozó szabályt, hogy olyan alternatívát állít fel, amely alapján a 2014. június 16. (a Kúria vonatkozó döntésének időpontja) és 2014. november 7. között a hiteladósok számára kedvezőbb árfolyam lehessen az átváltás alapja. Az árfolyam az MNB által jegyzett hivatalos devizaárfolyamokat veszi figyelembe. A forintra átváltás a tőketartozáson kívül kiterjed a kamatra, költségre és díjra is.

Az az adós kérheti a forintosítás mellőzését, akinek rendszeres jövedelme van a hitellel megegyező devizában, vagy az MNB új adósságfékszabályai alapján jogosult lenne devizaalapú kölcsönt felvenni, vagyis ha a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató alapján jogosult lenne az adott devizaalapú kölcsönt felvenni. Mentesülhet az a hiteles is, akinek szerződése 2015. december 31-ig lejár, illetve az, akinél a forintra váltás után esedékes induló kamat meghaladja az eredetileg számítható kamatot.

Akik devizahitelben szeretnének maradni, a szerződés forintra történő átváltást tartalmazó módosuló rendelkezéseinek kézhezvételét követően kezdeményezhetik ezt a pénzügyi intézménynél, miután tudomást szereztek arról, hogy forintra történő átváltás esetén milyen törlesztőrészletet kellene fizetniük. Harminc nap áll rendelkezésükre arra, hogy átgondolják, melyik megoldás lenne előnyösebb számukra – olvasható a javaslatban.

A korábbi fogyasztói kölcsönszerződés felmondása esetére a pénzügyi intézmény nem számolhat fel semmiféle díjat, költséget vagy jutalékot, és az új fogyasztói kölcsönszerződést biztosító jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése is mentes az erre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj megfizetésétől.

A jogalkotó szeretné lehetővé tenni, hogy a szerződésmódosítással kapcsolatban a pénzügyi intézmények között verseny alakuljon ki a felár megállapítása tekintetében, és így a fogyasztók a törvényjavaslat szerinti kamatplafonnál alacsonyabb kamatozású fogyasztói kölcsönszerződéssel válthassák ki korábbi fogyasztói kölcsönszerződésüket.

A törvényjavaslat rögzíti azokat az eseteket is – ilyen például, ha az új jelzálogkölcsön-szerződés forintalapú –, amikor az új fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésnek nem kell megfelelnie a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló jogszabályban foglalt feltételeknek. A pénzügyi intézményeknek az elszámolás közlésével együtt, tértivevényes levélben kell értesíteniük a forintosításról az ügyfeleket.

Tekintettel arra, hogy a forintosítás árfolyama már a törvényjavaslat kihirdetésekor rögzített, ezért az árfolyamkockázatok mielőbbi lehetséges csökkentése érdekében a törvényjavaslat már 2015. január 1-jét követően esedékes törlesztőrészletek számítására is ezen árfolyamok alkalmazását rendeli el.

A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba, míg a módosuló fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó rendelkezések 2015. február elsejétől lennének hatályosak.