Engedjék meg, hogy Ferenc pápa 2013. március 22-i gondolataival kezdjem napirend előtti felszólalásomat: „Cél az anyagi és a spirituális szegénység valamint az eladósodottság ellen küzdeni…” Társadalmi szinten 2010 tavaszára nyilvánvalóvá vált, hogy a szocialista kormányok tevékenysége és mulasztása okán, a Magyar Államon felül a családok jelentős hányada is a gazdasági adósság csapdájába esett és abban vergődik.
Igen tudjuk, a devizahitelezésről van szó, melyben az árfolyam változása, több milliós összegeknél, az eredetileg fizethetőnek tűnt összeghez képest visszafizethetetlen adósságot eredményezett, s ezáltal teljesíthetetlen havi törlesztő-részleteket.
Mi Kereszténydemokraták akkor is kinyilvánítottuk és most is kinyilvánítjuk, hogy együttérzünk az adósokkal!
Az együttérzésen túl pedig 2010. tavaszától a 2/3-os felhatalmazásunk alapján, olyan jogi és adózási környezetet igyekeztünk teremteni, hogy az adósság csapdából a Hazánkat, továbbá minél több honfitársunkat is kiszabadítsuk!
Szabadságharcunk közepette ezen küzdünk most is!
Felteszem a kérdést: mennyit ér a Magyar Nemzet a szabadsága, ha formálisan ugyan megvan, de pénze, az már nincs hozzá, hogy ténylegesen élhessen is vele?
A tőke és a munkaerő szabad áramlásáról beszélnek, de ahhoz nem karvalytőke kell! Magyar honpolgáraink lelkeit pedig fel kell szabadítani attól ami emészti, attól amitől havi szinten rettegnek!
Ez pedig az, hogy miként fogják hónapról- hónapra visszafizetni az éppen esedékes banki adósságaikat, miközben Damoklész kardjaként lebeg a fejük fölött a végrehajtás közvetlen fenyegetettsége, a mindenüktől való megfosztás rémképe!
Ez az érzés elviselhetetlen teherként nehezedik úgy a családokra, mint az egyedülállókra, továbbá úgy a szülőkre, mint a gyermekekre egyaránt!
Ugyanis a deviza hitel felvétellel nemcsak az adós családfő került adósrabszolgaságba, hanem vele együtt felesége és gyermekei is, sőt ha kezest írtak elő a banki szerződés megkötéséhez, akkor a kezes és annak egész családja is láncra veretett, hiszen teljes vagyonával helytállni tartozik.
Mindez tudomásunk szerint oly módon történik, hogy a Bankok az adóssokkal szemben fennálló tőkekövetelésük 12-15%-os összegén értékesítik csomagokban a kétes kintlevőségeket, önálló harmadik jogi személyek részére, akik már nem a tőkekövetelés 12-15%-os értékét követelik az adóson, hanem a teljes 100%-os összeget, továbbá annak kamatait is, ami nem ritkán meghaladja a tőkeösszeg követelését is!
Ilyen helyzetben a bankok már nem tárgyalnak az adósokkal, mert hitelkövetelésüket engedményezték, az engedményes pedig végrehajtás útján bevasaltat az adóson minden tőke- és kamattartozást, továbbá a tetemes végrehajtási költségeket és sikeres végrehajtás esetén a végrehajtási jutalékot is.
Ilyen helyzetben az ember gondolatai jórészt csak az adósság körül forognak, vagyis az úgymond szabad világban újra rabok lettünk! Ezért fontos a rezsicsökkentés, mert szabadságot ad!
Ezért fontos a devizahiteleseket támogató program, mert a csapdából gazdasági szinten kiutat mutat és szintén szabadságot ad!
És mind e közben, mi lesz a lelkünkkel?
Figyelünk-e hitünkre és arra, hogy Isten előtti lelki adósságainkat is törlesszük, hiszen az ember születésétől kezdve csak halmozza adósságát a Mindenhatóval szemben.
A közelgő Húsvét alkalmával csendesedjünk el, evezzünk mélyre magunkban, hallgassunk a lelkiismeretünkre, és érezzük mulasztásainkat!
Vegyük elő az evangéliumot és rájövünk, hogy Isten nem akarja lelki adósságainkat behajtani rajtunk, hanem azokat kifizetetlenül elengedi, ugyanis Jézus volt, aki kereszthalálával kifizette mindannyiunk adósságát. A kereszthalál maga a törlesztés bűneinkért, az átlyukasztott adóslevél, ami azt jelenti, hogy újra szabad emberek lehetünk. Ezt nevezi a Biblia kegyelemnek, ami ajándék, amit elfogadni vagy elutasítani lehet.
Kívánom, hogy a közelgő Húsvét alkalmával minél többen fogadjuk el!
(Napirend előtti felszólalás, elhangzott a Magyar Országgyűlésben, 2013. március 25-én.)
