Rekord mennyiségű beadvány. Csak elolvasni őket embert próbáló feladat: hát még mérlegelni, meditálni, felelősen is dönteni róla! Jól menő ügyvédek, politikusok ekkora munka láttán elfintorodnak - a töredékéből is fényesen megélnek.
Egy biztos: a tíz alkotmánybíróból álló testület nem tétlenkedik. Tavaly 1994 új indítvány érkezett az asztalukra. míg például 2002-ben csak 947.
| 2010: új ügyek száma
| Az előző évről folyamatban maradt és az adott évben indult (új) ügyek száma összesen | Befejezett ügyek száma (2010)
| 2010. december 31. napján folyamatban maradt ügyek száma |
| 1994 | 3739 | 1538 | 2201 |
Bárki, eljárási illeték megfizetése nélkül kezdeményezheti az Alkotmánybíróság eljárását, amelynek célja a jogszabályok és az Alkotmány összhangjának vizsgálata. Az indítvány elbírálható, amennyiben az eljárást kezdeményező megjelöli az alkotmányellenesnek tartott jogszabályt, az Alkotmány megsértett szabályát és az alkotmánysértés rövid, de pontos indokolását. Az érintettek peres eljárásban meghozott érdemi döntés kapcsán is kezdeményezhetik az Alkotmánybíróság eljárását, amennyiben a bírósági döntés alkotmányellenes jogszabály alkalmazásával született meg (alkotmányjogi panasz). Az ilyen indítvány benyújtása azonban határidőhöz kötött (a fellebbviteli fórum jogerős döntésének kézbesítését követő 60 nap). Változatlanul követelmény az alkotmányellenes jogszabály, a megsértett alkotmányos szabály megjelölése, és az alkotmányellenesség rövid, de pontos indokolása.
A beadványok először az Alkotmánybíróságon dolgozó indítványelemzőkhöz kerülnek, ők döntenek arról, hogy egyáltalán tárgyalhatja-e az adott kérelmet a bíróság. Ha igen, akkor az Alkotmánybíróság elnöke szabadon dönthet arról, hogy melyik bíróra szignózza az ügyet. Az előadó bíró készíti és terjeszti elő az első határozattervezetet. És hogy ne tudjanak nyugodtan aludni, bőven ellátottak feladattal. Folyamatban lévő, kiszignált ügyek száma 2010. december 31-én.
| Balogh Elemér | 36 |
| Bihari Mihály | 26 |
| Holló András | 51 |
| Kiss László | 40 |
| Kovács Péter | 51 |
| Lenkovics Barnabás | 24 |
| Lévay Miklós | 71 |
| Stumpf István | 28 |
Az elmúlt hetekben újabb rekord született: 171 beadvány landolt a Taláros Testület asztalán a magán-nyugdíjpénztár választással kapcsolatosan (január 21-i állapot), számuk azóta „csak" gyarapodott. Ily rövid idő alatt törvényt még nem támadtak meg ily sokan. Az „akció" résztvevői a magánszemélyeken kívül a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmában Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Stabilitás Pénztárszövetség, a Villamosenergia-Ipari Társaságok Nyugdíjpénztára, a Stabilitás Pénztárszövetség, a Szabad Emberek Magyarországért-Liberális Párt, és természetesen az MSZP elnöke, Mesterházy Attila is. A legtöbben a jogállamiság, a magántulajdon, és az emberi méltósághoz való jog megsértését kifogásolták. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor döntnek az indítványok ügyében. A szakértők szerint sokféle állásfoglalás születhet. Ami biztos: több ülésre is szükség lesz a döntésig, így március-áprilisnál hamarabb nem várható eredmény.
Célkeresztben volt és maradt a társadalom egészét felháborító végkielégítések 98 százalékos különadóról szóló törvény is. Napról napra szaporodik a számuk, természetesen azok részéről, akiket „sanyargatóan" érint. A „névtelen" magánszemélyek mellett a Pedagógusok Szakszervezete és Kiss Péter (MSZP) is jegyzi.
Háborút indítottak az új médiaszabályozás ellen, -nem csak külföldön, itthon is. Nevesebb indítványozók a hazai fronton: Mesterházy Attila, Lendvai Ildikó, Mandur László (MSZP), Vona Gábor, Novák Előd (Jobbik), Karácsony Gergely (LMP), Magyar Újságírók Szövetsége, Eötvös Károly Intézet.
Legfrissebb
A taláros Testület legutóbb (január 24-25) nyolc döntést hozott. (Rákattintva részletesen olvashatók.)
| 694/D/2010. AB határozat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. §-a alkotmányellenességének vizsgálatáról. |
| 1105/H/2009. AB határozat az Országos Választási Bizottság 408/2009. (X. 8.) OVB OVB határozata ellen emelt kifogásról. |
| 1155/B/2006. AB határozat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 171. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában. |
| 153/B/2006. AB határozat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 63. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában. |
| 1208/B/2010. AB határozat a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény egyes rendelkezéseinek (1. § 1 bekezdése, 2. §-a, 36. § 1 bekezdése, 47-49. §-ai, valamint 52. § 4 és 5 bekezdése) alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezések tárgyában. |
| 554/E/2010. AB végzés a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § e) pontjával összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatáról. |
| 19/B/2010. AB végzés a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10/C. § (1) bekezdése és a közigazgatási versenyvizsgáról szóló 126/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról. |
| 400/B/2010. AB végzés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény 2:93. § a)-b) pontja és 2:94. §-a alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról. |
Módosítaná a sztrájktörvényt a Jobbik
Az Alkotmánybírósághoz fordul a Jobbik a sztrájktörvény tavaly decemberben elfogadott módosításának megsemmisítése érdekében. Közleményük szerint: a kormánypárti többséggel elfogadott módosítás a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatók csak akkor élhetnek a munkabeszüntetés alkotmányos jogával, ha előzetesen megegyeztek a (gyakorlatban nem meghatározott) elégséges szolgáltatás mértékéről. Ez az adminisztratív eszköz gyakorlatilag zsarolási pozíciót biztosít a munkaadónak, aki így bármikor ellehetetlenítheti a tiltakozás eme módját. Ezzel a közszolgáltatásban dolgozók hátrányos megkülönböztetésben részesülnek azokkal a munkavállalókkal szemben, akiknek sztrájkjogát semmi nem korlátozza. A Jobbik politikusai úgy vélik: további törvényalkotói hiba, hogy a korlátozás szembemegy a jogalkotási alapelvekkel, mely szerint törvénymódosítás előtt társadalmi egyeztetésre lett volna szükség. Ezt azonban a kormány elmulasztotta: nem egyeztetett sem a szociális partnerekkel, sem az érintett szakszervezetekkel a munkavállalók jogainak korlátozásáról, de a Munka Törvénykönyve alapján sem lehetne csorbítani a sztrájkjogot - hangsúlyozza a közlemény.
Esztergom polgármestere feloszlatná...
Tétényi Éva Esztergom független polgármestere is, miután a Fideszes többségű képviselő-testület elfogadta az esztergomi válságköltségvetést, az Alkotmánybírósághoz fordult. Azt szeretné elérni, hogy a Parlament oszlassa fel a testületet. 80A polgármester, aki októberben kétharmados győzelmet szerezett a várost előtte vezető Fideszes Meggyes Tamással szemben, indoklásként elmondta: a települést megbénítja, hogy a 15 tagú testületben 10 képviselővel jelenlévő Fidesz-frakció nem működik együtt vele. "Nyilvánvaló, hogy az előző városvezetés számára a népakarat elfogadása nem lényeges. A Fidesz-frakció által elfogadott költségvetés büntető jellegű, mert az intézmények kiadásait 25-30 százalékkal csökkentették, a jóléti kiadásokat pedig visszafogták." A Fidesz-frakció szerint döntésük előtt már az adósságrendezési bizottság és az adósságrendezési biztos is elfogadta a válságköltségvetést, így az, „ha Tétényi Éva és a mögötte álló pénzügyi támogatók újabb kísérletet tesznek a vagyonfelosztásra, már a jogszabályoknak eleget téve akadályozza meg a vagyonfelosztást."
Az Alkotmánybíróság január 31-február 1-i teljes ülésének napirendje
Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló 1127/2010. (V.21.) Korm. határozat alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet parafálása.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 10. § (1) bekezdések alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat aláírása.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 2007. július l-jéig hatályban volt 11/D. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat aláírása.
A kormánytisztviselők jogállásról szóló 2010. évi LVIII. törvény alkotmányosságának vizsgálatára irányuló indítványok elbírálása tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 86. § (1) bekezdése és 131. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 206. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/C. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 34/A. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A gyógyszerellátás törvényi szabályozásával összefüggő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
