A Kereszténydemokrata Néppárt az Országgyűlés jövő tavaszi ülésszakán terjeszti be a családvédelmi törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatos új tervezetét – mondta Rétvári Bence a csaladhalo.hu által az Alkotmánybíróság múlt heti, a családvédelmi törvény egyes részeit megsemmisítő döntése ellen szervezett demonstráción. Szerinte egy befogadó törvényt semmisített meg az Alkotmánybíróság, amelynek előkészítését számos konzultáció előzte meg.
Rétvári Bence a családháló.hu online magazin által az Ab épülete elé szervezett békés tiltakozó demonstráció helyszínén az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a KDNP volt a beterjesztője a törvényjavaslatnak, amely kapcsán nagyon sok egyeztetést folytattak mind tudományos, mind civil körökben.
„Úgy gondoljuk, egy befogadó definíció volt az, amit az Ab sajnálatosan most megsemmisített” – fogalmazott, hozzátéve, hogy több alkotmánybíró is különvéleményt fűzött a döntéshez. Rétvári Bence véleménye szerint egy karakteres törvényre van szükség, amely a „gyermeket állítja középpontba”.
Rétvári Bence az Index kérdésére elmondta, hogy szerinte egy befogadó törvényt semmisített meg az Alkotmánybíróság, amelynek előkészítését számos konzultáció előzte meg. Az valóban igaz, hogy az azonos neműek párkapcsolata például nem fért bele a családkoncepcióba, de szerinte különböző dolgokat különbözőféleképpen kell szabályozni. Konkrétan, ami az azonos neműek kapcsolatát illeti, ott az államtitkár számára elfogadható a jelenlegi szabályozás.
A demonstráción Azbejné Avancsák Izabella, a családi magazin szóvivője azt mondta, azért mentek az Ab Donáti utcai épülete elé, mert nem értenek egyet azzal a döntéssel, amely megsemmisítette a család definícióját a családvédelmi törvényben. „Hisszük, hogy a család az emberi történelemben már a jog és az állam kialakulását megelőzően létrejött önálló közösség, amely erkölcsi alapokon nyugszik” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a család az összetartozás egyik szimbóluma is, amely napjainkban is megőrizte jelentését.
Az mno.hu-nak korábban Rétvári Bence nyilatkozott annak kapcsán, hogy az Ab vizsgálja a szabályozást. A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára akkor elmondta, a családvédelmi törvény biztonságot és kiszámíthatóságot teremt az emberek számára.
Azbejné Avancsák Izabella hangsúlyozta: a család Magyarország legfontosabb erőforrása, a társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania.
A demonstráción mintegy százan vettek részt; az Ab döntése ellen tiltakozók a Batthyány téren gyülekeztek, majd gyalog vonultak az Ab közelben lévő épülete elé. Többen gyertyákkal és mécsesekkel érkeztek a demonstrációra; a menet elején a honlapot hirdető molinót vittek, illetve egy transzparenst, amelyen az állt: „Az ég kék. A család az család!”.
Az Ab hétfőn semmisítette meg – nyilvánosan kihirdetett határozatával – a családvédelmi törvény egyes, az öröklési szabályokkal és a család fogalmával összefüggő rendelkezéseit. Az alapvető jogok biztosa a tavaly elfogadott családvédelmi törvény egyes – a család fogalmáról, valamint a törvényes öröklés rendjéről szóló – szabályait diszkriminatívnak találta, és június elején kezdeményezte alkotmánybírósági vizsgálatukat.
Az Ab megállapította, hogy a vizsgált rendelkezések alaptörvénybe ütköznek, és ezért megsemmisítette őket. Indoklása szerint a családjogi törvény túlságosan szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenesági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámságra épülő kapcsolatrendszerként határozta meg.
Továbbá kimondta azt is: az alaptörvényből nem következik, hogy az azonos célra irányuló, kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségekre – például az egymás gyermekeiről gondoskodó és őket felnevelő élettársakra – ne vonatkozna ugyanúgy az állam intézményvédelmi kötelezettsége.
A határozathoz Holló András és Lévay Miklós a rendelkező részt alátámasztó, de a többségi véleménytől eltérő párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla pedig a rendelkező részt elutasító különvéleményt fűzött. A többségi véleményt az elnök és kilenc alkotmánybíró támogatta.