A szinte az egész Kárpát-medencére kiterjedő egységes Magyar Református Egyház két évvel ezelőtti megalakulását ünneplik a hétvégén országszerte a református egyházközségekben. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a debreceni Nagytemplomban ünnepi istentiszteleten hirdetett igét.
Az egység napja rendezvénysorozat több mint száz programot kínál a résztvevőknek Debrecenben, a város főterén az Immánuel Otthon a fogyatékossággal élőknek és az ép embereknek közös programokat szervez.
Ugyanezen alkalomból a Magyar Református Szeretetszolgálat harmadszor rendezi meg a Szeretethíd elnevezésű Kárpát-medencei református önkéntes napokat szombaton; ez a program már pénteken elkezdődött. Az idei rendezvény fővédnöke Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége és Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke.
A Magyar Református Egyház vezető szerve, a Generális Konvent elnöksége az egység napjához kapcsolódóan körlevelet adott ki. Ebben az áll, hogy „hálatelt szívvel emlékezünk idén arra is, hogy 1881-ben létrejött az egységes Magyar Református Egyház. Ez az egység néhány évtized múlva megszakadt, most mégis ennek az egységnek az örökségét kívánjuk továbbvinni”.
Mint írták, „összetartozásunk tudata és továbbhaladásunk szándéka egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen. Idő és energia, de legfőképpen Isten Szentlelkének vezetése kell ahhoz, hogy a 130 évvel ezelőtt létrejött, 2009-ben megerősített egység átformálja mindennapjainkat, gyülekezeteink és egyházunk életét”.
„Az egység, az összetartozás és a közösség örömét élhetjük át a kibontakozó együttműködésekben, a gyülekezeteink életét gazdagító testvérkapcsolatokban és a közös teherhordozás erősödésében. Összetartozásunk jele lehet az ünnepi istentiszteleten megszólaló ige, ha ugyanaz az ének és imádság hangzik el valamennyi Kárpát-medencei református közösségben” – fogalmaztak.
Az egységes Magyar Református Egyház 2009. május 22-én alakult meg másodszor, miután az alkotmányozó zsinat tagjai Debrecenben elfogadták az alkotmányt. A dokumentumot a magyarországi református egyházkerületek, a kárpátaljai, az erdélyi, a királyhágó-melléki és a délvidéki magyar református egyházrészek püspökei látták el kézjegyükkel.
Az akkori döntés lényegében a Kárpát-medencei magyar református egyházrészek alkotmányjogi egységét mondta ki.
„Csak keresztyénként tudok jó magyar lenni, és csak jó magyarként tudok igazán keresztyén lenni“ – állítja Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. A felvidéki reformátusság zsinata néhány napja döntött a Magyar Református Egyházhoz való csatlakozásról, ami azonban a szlovák egyháztagok ellenkezését váltotta ki. „A most kialakult helyzet viszont olyan érzéseket is a felszínre hozott, amelyek világossá teszik azt, hogy nehezen tudnak elszakadni a múltból táplálkozó indulatoktól, és felülemelkedni azokon“ – véli a reakciókról Fazekas László. A püspök válasza kapcsán fontos megjegyezni: azok május 16-án feltett kérdéseinkre születtek, az SZRKE vezetése azóta nem ad nyilatkozatot a csatlakozással kapcsolatban, azt az egyház belügyének tekinti.
Arra a kérdésre, hogy a Magyar Református Egyházban hogyan viszonyul egymáshoz a krisztusi közösség vállalása és a magyar identitás Fazekas László kifejtette: meggyőződése, hogy Krisztusban feloldódnak azok az ellentétek, amelyek népek és nemzetek között az egymás mellett élés folyamán keletkeznek, s létrejön egy közösség, amely a megbékélés útján jár. Ez a közösség átéli azt, hogy Isten egy vérből teremtett mindannyiunkat, s egymásnak testvérei vagyunk. Viszont a nemzeti identitás nem szűnhet meg és nem is szűnik meg. Hisz a Szentírás is oly gyakran beszél többféle összefüggésben népekről és nemzetekről. Még a Jelenések könyvében is olvashatunk arról, hogy „minden nemzetből és ágazatból, és népből és nyelvből“ valók állnak a királyiszék előtt és a Bárány előtt (Jel. 7,9). Tehát ennek alapján fontos a nemzeti identitástudat, mivel ezt Istentől kaptuk, és ebben tudjuk magunkat a legjobban hasznossá tenni. Ezt a Magyar Református Egyház alkotmánya is hangsúlyozza, mindemellett tiszteletben tartja és garantálja a más nemzethez tartozó reformátusok jogait – mondta a püspök.
Arra a felvetésre, hogy lehet-e akadálya a magyarság vállalása a közösség kiteljesedésének úgy fogalmazott: abban az esetben akadályozhatja a közösség kiteljesedését a magyarság vállalása, ha valaki még nem „felnőtt“ keresztyén, vagy pedig élete nem mentes az előítéletektől, és nem tudja a másikat nyitott szívvel fogadni.
Mint mondta: a Szentírásban sehol sem olvasunk arról, hogy valaki is megtagadta volna nemzeti identitását keresztyén identitása miatt. Pál apostol híven vallotta, hogy ő Izráel nemzetségéből, Benjámin törzséből való, zsidókból való zsidó. Viszont az emberek üdvösségéért még arra is hajlandó, hogy ő maga kivágasson népe közül, csak hogy a nép megtérjen Krisztushoz. Németh Géza néhai lelkipásztor egyszer azt mondta: „Ha megismerik bennetek a keresztyént, akkor tisztelni fogják bennetek a magyart is.“ Ez a kettő tehát általában együtt munkálkodik: csak keresztyénként tudok jó magyar lenni, és csak jó magyarként tudok igazán keresztyén lenni.
Forrás: MTI
