Áskálódók

A baloldali média kormánypárti korszakában is bővebb teret szentelt az ellenfél lejáratásának, mint a valódi közügyek és gondok taglalásának. Mióta azonban a baloldal vált ellenzékké, azóta az első betűtől az utolsóig a legképtelenebb, legkicsinyesebb módon varr minden – nagyobbrészt az előző kormány keltette – visszásságot a miniszterelnök és a kétharmados többség nyakába. Reménytelen vállalkozás lenne minden állításukat sorra, naponta cáfolni. De egy-egy ostobaságuknál éppen jelentéktelensége, üressége miatt érdemes megtorpanni. Az ÉS nehéz fejtörő kérdést ad fel olvasóinak – Ki mondta? – „Nyilván nem örülnek most azok… akik a zavarosban szeretnek halászni, akik a magyar termőfölddel és vízkészlettel szeretnének spekulálni, szívesen adnának bármit idegen kézbe, mivel eddig is ebből gazdagodtak…” Tehát a kérdés az, hogy ki mondta mindezt? Rákosi vagy Orbán Viktor?

És tessenek elképzelni, Rákosi mondta! De Orbán is mondhatta volna, sőt, ha szó szerint nem is így, de mondta is!

Mi következik mindebből? Hogy Orbánnak nincs igaza, mert Rákosi is mondott ilyet? Vagy, hogy Orbán bolsevista, Rákosi utánzó? Vagy, hogy mindketten valami nagy szamárságot mondtak? Talán engedjük, hogy holnapután külföldiek és spekulánsok felvásárolják a magyar termőföldet, vízkincset csak azért, hogy Rákosinak – és Orbánnak – ne legyen igazuk? – Az Élet és Irodalom ezekre a kérdésekre adott válasszal adós maradt. Szerintük Rákosi, Orbán egykutya.

+

A Népszabadság első oldalán, szerkesztőségi cikkben teszi szóvá, hogy a Médiatanács a Való Világ műsor miatt megbüntette az RTL-t, mindössze 173 panaszos beadványa alapján, noha a bepanaszolt műsornak két millió nézője van, és boldogan nézik. A baloldali lap tehát azt sugallja, hogy a törvények betartása nem jogi és erkölcsi, hanem statisztikai kérdés. Ha valamit sokan szeretnek, az egyben törvényes is.

A Médiatanács nyilván nem politikai szimpátia, hanem a beterjesztett bizonyíték alapján döntött az RTL ellen, még ha két millióan nézték is szemrebbenés nélkül azt a baromságot, amit az RTL Klub bemutatott.

Magára a kereskedelmi tévézés színvonalára és nézettségére vonatkozóan a jobboldalinak egyáltalán nem tekinthető György Péter esztéta már régen megadta a választ: A tv-néző azt nézi, amit mutatnak neki. Ha egy nagy meztelen ülepet mutatnak neki órákon át, akkor azt nézi.

Ami pedig magát a kereskedelmi tv-t illeti, lehet, hogy két millió előfizető nézi. Másik két millió előfizető pedig nem nézi.

+

Csillag István közgazdász „Tizenkét érv a devizahitelesek ellen” címmel tizenkét érvet sorol fel, de ebből az első is elég lenne, a többi mind ráadás.

„Két évtizeddel a rendszerváltás után nagyon rossz üzenet az, ha az állam a többi adófizető költségére kimenti azokat, akik elszámolták magukat.” – szól az első érv.

Hát ez bizony nagyon rossz üzenet. De különösen azért, mert a Fidesz lakáskölcsön programját Medgyessyék kevesellték és megduplázták a felvehető hitel összegét. Aztán a pártkorifeusok és minden retyerutyájuk felvette a kölcsönöket forintban. Csak ezután jött divatba és könnyítették meg, hogy devizában is lehetett kölcsönt felvenni. Sőt, szinte már csak abban, mert az kedvezőbb. Na, ekkor kezdték „elszámítani” magukat, akik később futottak, mert elhitették velük, hogy így kedvezőbb. És nem mondták nekik, hogy ebből baj lehet, mert akik ezt kitalálták, maguk sem tudták még akkor, hogy jön a világcsőd.

Érdekes módon, volt akkor egy gazdasági miniszter, úgy hívták, hogy Csillag István. Ez a csillag akkor főszerepet játszott az óriási, fedezetlen sztrádaépítésekben és PPP-építkezésekben. Ő sem mondott semmit, csak vetette fel az állammal a számolatlan deviza-milliárdos kölcsönöket. Lehetséges, hogy ez a Csillag miniszter azonos azzal a másik, közgazdász Csillaggal? Aki most tizenkét tanácsot tud adni, de valószínűleg még sokkal többet is tudna. Akárcsak a csodarabbi, aki mikor a libák mind megdöglöttek, még mindig tudott volna további gyógymódokat ajánlani? De a beruházási euromilliárdos kölcsönöket az adófizető fizeti most vissza.

+

Még mindig az Élet és irodalom. A glossza-rovat egyik szervezője azon élcelődik – II. János Pál pápa boldoggá avatása kapcsán –, hogy egyik pápának sem akaródzik boldoggá avatni a renitens Mindszenty bíborost, aktáit örökre elásták a Vatikán levéltárának feneketlen mélyére. A vele vitatkozó másik szerző szerint viszont Mindszenty főbűne a Vatikán szemében, hogy cserbenhagyta nyáját, amikor az USA-követségre menekült.

Mindez persze kitaláció, a Vatikán nem az ÉS szerzőit szokta bevonni a boldoggá avatási eljárás menetébe.

Mi viszont tudunk arról, hogy a később nemeslelkű, művelt irodalmárokként és felvilágosult liberálisként szereplő ex-bolsevisták és cimboráik ávós korukban hogy kínozták és alázták meg az Andrássy út 60-ban a meztelenre vetkőztetett bíborost, amiért éppen olyan bátran szállt szembe a bolsevizmussal, mint a nácizmussal, és mint az őt kiválasztó XII. Piusz pápa, akit ugyanezért, ugyanazok gyűlölnek mai napig, akik szeretnék letagadni Mindszenty érdemeit.

Jellemző, hogy vannak, akiknek – mikor másról van szó, még akkor is – mindenről Mindszenty bíboros jut az eszükbe. Ha pedig cserbenhagyásról lehet beszélni, később sokkal inkább a szétszéledt nyáj hagyta cserben a pásztort, mint ő a nyáját.

d – y – ó