Rámosolygott a liberálisokra, „Gondozni foglak, hogy gazdagon virulj” (Machbet), majd az ellenzéket kereste tekintetével, „Át kell ugranom, mert utamban áll, s elbuktat”, (Machbet): 

- Igenis, szenvedélyesen hiszek abban, hogy liberálisoknak és szocialistáknak együtt kell működniük Magyarországon. De ha ők nem működnek együtt, akkor egy olyan Magyarország képviselői lépnek a színre, amely Magyarországtól nem nekünk kell borzongani, hanem a gyerekeinknek kell borzongani. Az egy másik világ, én olyan világot nem szeretnék! 

Hosszan tartó vastaps köszöntötte a pártelnök-miniszter fennkölt szavait az MSZP soraiban. Bíztatták vala, mint Shakespeare hősét:  

   

„Oroszlán szívű légy s kevély! Ne bánd:

Ki zúg? ki átkoz? kardot rád kiránt?

Macbeth legyőzve nem lesz, míg csak a

Birnámi erdő nem mozdul maga." 

 

+

 

Ám a birnámi erdő megmozdult!  Az MDF múlt csütörtöki kezdeményezése alapján a házbizottság hétfőn délelőtti rendkívüli ülésén döntött úgy, hogy az Országgyűlés házszabálytól eltéréssel tárgyalja, és még aznap, az őszi ülésszak első napján szavazzon is a parlament feloszlatásáról szóló indítványukról.

 

HOCK ZOLTÁN, (MDF): – Ne indulatból, ne eleve prekoncepcióval és lehetőség szerint ne félelemmel közelítsék meg ezt a kérdést, és ne hallgassanak az ország miniszterelnökére, aki nemes egyszerűséggel a parlamenti ellenzékkel riogatja a képviselőket, riogatja az országot, hogy amennyiben, ne adj' Isten! kormány-, vagy hatalomváltás történne, akkor itt még az unokáinknak is félniük kellene. Azt gondolom, ez méltatlan az ország miniszterelnökéhez, méltatlan a szabadon megválasztott parlament épületéhez és a képviselőházhoz is, hiszen nem feltételezhetjük egymásról azt, hogy ha bárki a választók felhatalmazásából adott esetben kormányra kerülne, a közjogi lehetőségeit az ország, a képviselők és az emberek kárára akarná felhasználni.

 

– Miért gondoljuk azt, hogy helyesen cselekszik a Ház, ha ezt a határozati javaslatot elfogadja? - 2006 őszén nyilvánosságra került az elhíresült őszödi beszéd. Csak egyetlenegy mondatát szeretném idézni:„Másfél éven keresztül majd' belepusztultunk, hogy elhitessük az országgal, hogy mi kormányzunk, miközben pontosan tudtuk, hogy nem kormányzunk.” Akkor, tisztelt képviselőtársaim (Zaj, közbeszólások. Az elnök csenget.), akkor a kormánynak megvolt a többsége ahhoz, hogy kormányozzon. 2008. május 1-jétől a parlamentben is elveszítette a többségét. A kormány, illetve a kormánypárt egy nagyon fontos házi feladattal ment el a nyári szünetre: képes-e egy olyan kormányprogramot, cselekvési programot összeállítani, amihez meg tudja nyerni a Magyar Országgyűlés többségének a támogatását, és ezáltal stabilizálni tudja a saját helyzetét, az ország kormányozhatóságát. Láthatjuk: nem sikerült. 

 

– Nem lehet célja senkinek – sem a kormánynak, sem az ellenzéknek, sem a parlament egyetlenegy képviselőjének –, hogy az ország tovább sodródjék, és adott esetben megalapozza egy másfél év múlva esetleg hattyúdalként, búcsúbeszédként megismételt őszödi beszédet, miszerint másfél évig majd beledöglöttünk, hogy kormányozzunk, csak éppen nem volt többségünk hozzá. Arra kérem önöket, hogy amikor a döntéseiket meghozzák, gondolják végig azt, hogy használ-e az országnak az az állapot, hogy egy-másfél éven keresztül gyakorlatilag csak arra koncentrálódjon és fokuszáljon a kormány szándéka és akarata, hogy hogyan tud egy-kettő-öt-hét szavazatot egy-egy döntéshez megszerezni. Azt gondolom, hogy alkukra, sumákolásokra az országnak nincsen szüksége. (Taps a Fidesz, a KDNP és az MDF padsoraiban.) 

 

DR. NAVRACSICS TIBOR, (Fidesz): – Egy ország akkor van kormányozva, ha van egy többségi kormánya és van koncepciója. Magyarországnak ma egyik sincs. Nincs többségi kormánya, hiszen a kisebbségi kormány - mint az elmúlt négy hónap is mutatta - egyik napról a másikra lépeget; alkalmi alkukkal, kisstílű üzletekkel próbálja valahogyan a túlélését biztosítani. Ez nem egy nagy perspektíva a hátralévő másfél évre. 2010 tavaszáig el lehet így botorkálni. 

 

– Miniszterelnök Úr! Rövidesen jön az adótörvények vitája. Rövidesen jön a költségvetési törvény vitája. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Kétéves költségvetés!) Nem tudjuk, milyen irányok várnak ránk. Azt tudjuk, hogy önnek van egy esszéje. (Derültség a Fidesz padsoraiban.)

 

Erre akarja alapozni Magyarország jövőjét? Itt könyörgött az előbb - napirend előtt - a szabad demokratáknak, hogy méltóztassanak visszamenni a koalícióba. (Felzúdulás az MSZP padsoraiban.) Sokkal egyenesebb, sokkal őszintébb dolog lenne, ha azt mondanák: ennyit tettünk eddig, most felhatalmazást kérünk a választópolgároktól a további kormányzásra. Tudják, parlamentáris demokrácia van. Nem szocialista demokrácia, parlamentáris demokrácia! Mondhatnám azt is, hogy polgári demokrácia, de ez önöknek (Felzúdulás az MSZP padsoraiban. –Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) olyan, mint ördögnek a szentelt víz. 

 

– Szabad demokrata képviselőtársaimhoz fordulok: tudom, hogy nehéz helyzetben vannak. Megéri-e, hogy hatalomban tartsák Gyurcsány Ferencet? Hallhatták: sok köszönet nincs az ő dicséretében. Önök persze dönthetnek úgy, hogy továbbra is támogatják, mégis úgy gondolom, egyenesebb, tisztább lenne, ha az előrehozott választásokat fontosabbnak tartanák. (Nagy taps a Fidesz, és a KDNP, szolidabb az MDF padsoraiban.) 

 

HARRACH PÉTER, (KDNP): – Kevesen vannak ma Magyarországon, akik nem látják, hogy árokba borult a szekér. (Zaj. – Az elnök csenget.) És talán még kevesebben, akik ne gondolnák, hogy ki kell húzni onnan, hiszen a szekér dolga az, hogy haladjon, legfeljebb olyan hajtót kell keresni, aki képes a lovakat az úton tartani. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Veres Péter ezt jobban tudta.) 

 

– Változásra van szükség, és egyetértve miniszterelnök úrral, valóban megegyezésre van szükség. Ezt kívánja az ország helyzete és a magyar emberek többsége is. Ehhez viszont egy nagy legitimációval rendelkező, cselekvőképes kormányzat kell, aki partnerként jelenik meg, és képes az együttműködésre. A kérdés az: vajon a jelenlegi kormány képes-e erre? 

 

– Amit ma hallottunk a miniszterelnök úrtól „Meggyezés” címén, az egy megdöbbentő színjáték volt. Az nem az együttműködési készségről szólt! (Moraj, közbeszólások az MSZP soraiból. Az elnök csenget.) Hadd idézzem: „ne kommunikációs csatákat vívjunk!” – mondja ezt ő, ő akiről el kell ismerni, hogy egy dologban utolérhetetlen: a kommunikációs csatákban és a manipulációs szándékban. (Közbekiáltások, felzúdulás az MSZP soraiban.) És mindez abban a parlamentben történik, ahol Kossuth és Széchenyi vívta egymással a nemes küzdelmét, és bármennyire is nem értettek egyet, senki nem vonta kétségbe a hazaszeretetüket. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) És ebben a parlamentben - gondoljanak csak Deákra, Eötvösre, vagy a nagy miniszterelnökökre abból az időből, amikor az ország nemcsak nehéz, de tragikus helyzetben volt, Telekire vagy Bethlenre –  ezen hagyományok után egy színjátéknak vagyunk a tanúi. (Moraj, közbeszólások az MSZP soraiból.) 

 

– De, ha túllépünk a falakon, akkor sem látunk jobbat! Egy hatéves leépülés képét látjuk. (Moraj az MSZP soraiban.) Önök nagyon jól tudják, hogy az államadósság növekedése nagyobb ütemű volt, mint a Kádár-korszakban, és ezzel együtt a gazdasági növekedés a térségben az utolsó lett. Azt is tudják, hogy egy sikertelen, kudarcos, egészségügyi reformnak nevezett intézkedéssorozat után vagyunk. És az is nyilvánvaló, hogy mi volt ennek az oka: az az egyszempontúság, amely kizárólag a finanszírozási problémákat próbálta kezelni, átfogó ésszerű koncepció nélkül.  De nézzék az oktatás helyzetét: semmi mást nem mondok, csak a kisiskolák megszüntetését! Kizárólag gazdaságossági szempontot érvényesítenek ott, ahol sokkal fontosabb közösségépítő szempontoknak kell, kellene megjelenni. Vagy nézzük a közigazgatás állapotát, a szociális helyzetet, a tavalyi reálbér-, illetve reálnyugdíj-csökkenést, a munkanélküliség növekedését, és azt a reményvesztést, ami a magyar társadalmat átitatja. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Ma a lakosság 70 százaléka úgy látja, hogy rossz irányban mennek a dolgok, és ez a közeljövőben nem is fog változni! Ilyen helyzetben – azt hiszem –egyértelmű, hogy egyetlen megoldásként az előrehozott választásokat kell tartani. Bízzuk a magyar választópolgárokra a döntést! (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) 

 

HERÉNYI KÁROLY, (MDF): – A Magyar Demokrata Fórum tett jó néhány kísérletet arra, hogy megpróbáljon rendet teremteni ebben a rendetlenségben, és megnézni, hogy például adóügyek vonatkozásában a négy ellenzéki párt néhány kérdésben meg tud-e egyezni, vagy akár az öt parlamenti párt ebben a helyzetben egyezségre tud-e jutni. A megegyezésnek minimális igénye, vágya vagy akarata nem volt fellelhető a tárgyaló partnerekben, ami teljességgel kudarcra ítélte ezt az egész vállalkozást. Kiderült, hogy az ellenzéknek sincs olyan egységes elképzelése vagy programja az elkövetkezendő két vagy másfél esztendőre, ami a stabilitást vagy a biztonságot garantálta volna. 

 

– Most néhány szót, a „Megegyezés” programról, ami szerintem messze nem olyan rossz és olyan színvonaltalan, mint, amilyennek minősítik, sőt vannak olyan állításai, amivel teljesen egyet lehet érteni, hiszen a gazdasági folyamatok elemzése, értelmezése teljességgel elfogadhatatlan és elképzelhetetlen anélkül, hogy a társadalmi folyamatokkal való összefüggésbe vagy egy dimenzióba ne helyeznénk. Ez teljesen igaz. De, azt már nem várható azokkal a következtetésekkel, ami a helyzet kialakulásához vezetett, és amilyen megoldási javaslatai vannak, egyetértsünk. Csak egy példát mondok: az önök előző pénzügyminisztere állította: ha Magyarországon ma egy vállalkozó minden adónemet, mind az ötvenvalahányat, ami ráesik, befizeti, akkor két eset fordulhat elő: vagy tönkremegy, vagy teljességgel ingyen dolgozik. Ha azt mondta volna a miniszterelnök úr, hogy egy olyan adórendszert kell elfogadnunk, és egy olyanban kell megállapodnunk, ami befizethető, ami motiválja a magyar vállalkozók sokaságát, mert tisztességesen szeretnének élni, és szeretnék befizetni azt, amit be kell fizetni, de ennek a mértéke legyen elfogadható, akkor ez egy támogatható javaslat, csak ez nem szerepel ebben a dolgozatban. 

 

– Bizony, ma arról is döntünk, hogy aki támogatja ennek a kormánynak a hatalmon maradását, vagy támogatja a parlament további működését, az nagyon nehezen tudja majd megindokolni azt, hogy miért nem lesz költségvetése ennek az országnak a következő esztendőben. (Taps az MDF soraiban.) 

 

DR. KÓKA JÁNOS, (SZDSZ): – Röviden szólva, a szabad demokrata képviselőcsoport egyhangú szavazással úgy döntött, hogy nem támogatja a parlament feloszlatására vonatkozó MDF-es javaslatot, azért, mert az nem szolgálja az ország érdekeit. (Moraj, közbeszólások a Fidesz soraiban.) Nem támogatjuk egyrészt, mert megoldások helyett holnaptól egy kampányt zúdítana az ország nyakába, s nem az ország problémáinak megoldásáról, hanem arról szólna a következő hónapok időszaka, hogy ki tudja megkaparintani az ország vezetését. (Közbeszólás: Nem te, az biztos!) Nem támogatjuk, mert választani ilyen körülmények között és bármilyen körülmények között csak programok között lehet, Magyarországon pedig épp az a probléma, hogy egyik jelentős támogatottsággal bíró nagy politikai oldal sem rendelkezik megfelelő programmal. (Közbeszólás: Persze, csak ti! Derültség.) Nem támogatjuk, mert stabilitás helyett a destabilizációt segíti. De nem támogatható azért sem, mert nem őszinte. 

 

– Úgy gondolom, hogy valamiféle politikai színjátéknak vagyunk a tanúi. Mert, miért van az, hogy Dávid Ibolya pártja éppen most nyújt segédkezet Gyurcsány Ferenc látszólagos parlamenti megerősítéséhez? Hiszen pontosan tudja, mert felmérhette az előzetes pártnyilatkozatokból, hogy mi lesz ennek a vége, konzultálhatott, mégis, ennek ellenére végigviszi a procedúrát, amiből látszólag Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr kerül majd ki győztesen. Ahogy az elmúlt fél évben számos alkalommal, most is annak lehetünk majd tanúi, hogy az MDF előterjesztése nyomán éppen az MDF segíti ki a kisebbségi kormányt. (Szórványos taps és derültség a Fidesz soraiban. - Közbeszólások.) Hiszen, ha egy MDF-es törvényjavaslatra másnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP elnökeként rácsatlakozik, akkor attól kezdve, tisztelt képviselőtársaim, egy MDF-MSZP közös javaslatról beszélhetünk. Ha az MDF az MSZP segítségével egy ilyen csapdahelyzetet állított a Fidesznek, és a Fidesz ebbe belesétál, attól még, tisztelt képviselők, az SZDSZ nem fog belesétálni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nana! – Taps az SZDSZ padsoraiban.) 

 

GÖNDÖR ISTVÁN, (MSZP): – Egyetértek Kóka Jánossal, hogy itt egy nagyon csúnya politikai színjátéknak vagyunk mindannyian a részesei. (Derültség és taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) Mert nem arról szól, hogy ki az, aki keresi a megegyezést, és tényleg akar - Harrach Péter szavait használva – együttműködni abban, hogy azt a képzeletbeli szekeret kihúzzuk a kátyúból, hanem arról, hogy ki kivel van. 

 

– Az ellenzéknek nem csak, hogy nincs programja, az ellenzék felelőtlen: is.  (Zaj, közbekiabálások az ellenzéki padsorokból. – Na, na! Ti vagytok azok!) Vajon ezt az országgyűlési határozati javaslatot benyújtók mérlegelték-e azt, hogy mikor lesz az országnak 2009. évi költségvetése, ha ma igennel szavaznának a képviselők? (Révész Máriusz: Lehet, hogy hamarabb, mint így!) De mi van addig? Mi van addig az adóügyekkel, a vállalkozásokkal, a magánemberekkel? Mi lesz addig a forint árfolyamával? (Dr. Pósán László: Ti csináltátok!) Mi lesz azokkal, akik netán hitelből eladósodtak? Mi lesz a szociális juttatásokkal, a nyugdíjakkal, a családi pótlékkal? (Közbeszólások: Ne riogass! Folyamatos zaj.) 

 

– Mi vállaljuk, ahogy eddig is tettük, (Közbeszólás: szerényebben!) igen, vállaljuk, hogy a kormánypárté a felelősség az egyensúlyért, a reformokért. Az ellenzék persze indíthat populista módon népszavazást, csak éppen a felelősséget nem vállalják. Hosszú hetek óta megpróbálnak egy válságkommunikációval félelmet kelteni a társadalomban, miközben már egyensúly közeli állapot van, és lehet végre adócsökkentésről beszélni (Közbeszólások. Zaj. – Nem beszélni kell róla!) úgy, hogy közben megőrizzük a szociális vívmányokat, és javítsuk a vállalkozások versenyképességét. (Közbeszólások: az ellenkezője igaz! Folyamatos zaj. Az elnök csenget.) 

 

– Kérem, hogy nézzenek magukba! (Közbeszólás: kapj már a diódhoz!) Önök 2006 óta mindent elkövettek azért, hogy a hatalmat megszerezzék, de egy mondatot sem fordítottak arra, hogy mit akarnak, mit akarnak az emberekkel, mit akarnak a vállalkozásokkal. (Közbeszólások, bekiabálások. Folyamatos zaj. Az elnök csenget. Újra csenget.) Erről kellene beszélnünk. Sajnos, erre nem látok esélyt, nem látok lehetőséget. Megismétlem: mi eddig is vállaltuk a kormányzás felelősségét (Felzúdulás az ellenzéki oldalon.), és vállaljuk a következő időszakban is. (Közbeszólás:  már nem sokáig!) Ezt az indítványt el kell utasítanunk! Meggyőződésünk, hogy a választók 2010-ben el fogják dönteni, hogy az, amit végrehajtottunk, számukra elfogadható vagy sem. (Tartós taps az MSZP soraiban. Közbeszólása másik oldalról: ne reménykedjetek!)

 

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, (KDNP): – Azt hiszem, maradni kellene az eredeti országgyűlési határozati javaslatnál, és arról kellene beszélni, hogy indokolt-e a Ház feloszlatása vagy sem? Nem kéne összekeverni azzal a kérdéssel, hogy van-e az ellenzéknek programja, vagy nincs programja. (Közbeszólás: Miért van?) Rém egyszerű a válaszom: tessenek megnyomni az igen gombot, és három hónapon belül kiderül, hogy van-e ellenzéki program vagy nincs. (Derültség.) Mindenesetre ez konzekvensebb magatartás lenne, mint amit Kóka János mondott, hogy az MDF a hibás, amely segít az MSZP-n, miközben az SZDSZ nem fogja megszavazni a határozati javaslatot. Szóval, egy kicsit komolyabban kellene! (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.) 

 

– Még megvolt a parlamenti többsége a kormánynak, amikor a közigazgatási hivatalokkal kapcsolatos törvényt és kormányrendelet megalkották. Időközben az Alkotmánybíróság megsemmisítette, de addigra már a többség elfogyott, így aztán a kormány saját rendelettel megalkotta azt, amire az Alkotmánybíróság kétharmados törvényt ír elő. Ugyanilyen problémák vannak most is, a polgári törvénykönyv tervezetével. Szerepel benne olyan jogszabály, amelyet az Alkotmánybíróság már szintén megsemmisített. De, kértük például, hogy a regisztrált élettársi kapcsolatos törvénnyel – mely panaszunk folytán az Alkotmánybíróság előtt van - várják meg a Testület határozatát – hiába. Nem, ezt sem várta meg, megy előre a kormány. (Zaj. - Az elnök csenget.) 

 

– Göndör István képviselő úr azt mondja: felelősen rendet fognak teremteni, és mindent meg fognak oldani.  Nos, az új „Megegyezés” nevet viselő cselekvési programról – melyet még az SZDSZ sem fogad el –,  miniszterelnök úr azt mondta: „ez nem is kormányprogram, ezen nem kell vitatkozni.” Magyarul, nincs előttünk semmi! Kérdezem tehát Göndör Istvántól: mire kell várni itt másfél évig? (Göndör István: Lesz adótörvény, lesz költségvetés!) Nem, tisztelettel, nem kell várni semeddig! Megítélésem szerint az az egyetlen járható út, ha az Országgyűlés feloszlatja önmagát. Egy három hónapos kampány után a lakosság pedig el fogja dönteni, hogy milyen irányba kíván menni. (Taps a Fidesz, a KDNP és az MDF soraiban.) 

 

DR. NAVRACSICS TIBOR, (Fidesz): – Ezúton szeretnék ünnepélyesen bocsánatot kérni a Szabad Demokraták Szövetségétől, mert feltételeztem, hogy esetleg az érvek hatására megváltoztatják az álláspontjukat. Kóka János felszólalása után látom, ez teljesen reménytelen. Egy olyan ember hiányolja tőlünk a programot, aki egyébként megkapta, tehát akár olvashatta is volna. 

 

– Göndör frakcióvezető-helyettes úr apokaliptikus látomása arról, hogy ha előrehozott választások lesznek, akkor az ország költségvetés nélkül fog itt tipródni  üres fenyegetés. Figyelmébe ajánlom: ha most feloszlana a parlament, december közepén lenne a választópolgárok akaratából egy, a választópolgárok többségének támogatását élvező törvényhozás, alakulhatna egy többségi koalíció, és januárban lehetne költségvetése a Magyar Köztársaságnak, és végre kijöhetnénk ebből a helyzetből, ahova önök hat év alatt szépen lassan, apránként belevezették az országot. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van! –Felzúdulás és közbeszólások az MSZP soraiból: A választások után 30 nappal… – Az elnök csenget.) Mielőtt a vér, amely a fejükbe szökik, a fülükön távozna (Felzúdulás az MSZP soraiban, derültség a Fidesz és a KDNP soraiban.), annyit hadd mondjak el: (Zaj, közbeszólások mindkét oldalon.) kevesen vannak, miniszterelnök úr. Kevesen frakcióvezető-helyettes úr! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Elegen!) Lehet, hogy megvásárolnak egy-két képviselőt, hallottunk ilyen híreket (Zaj, közbeszólások mindkét oldalon.), de nincsen semmi biztosíték arra, hogy lesz költségvetése december 31-én az országnak.

 

– Látva az őszinte érdeklődést az arcukon, ezért úgy gondolom, hogy a még a hátralévő másfél percet kihasználom. (Zaj és derültség mindkét oldalon. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Cáfold meg magad!) Nem kell szabadkozni, tudom, hogy érdekli önöket a téma. (Derültség.) Tudom, hogy félnek, hátha valami baj lesz. Nyugodjanak meg, egy szavazás az egész! (Zaj és derültség mindkét oldalon. Göndör István (MSZP): 2006 óta csak ezt csináljátok!) Göndör úrnak értékelem a hangerejét, a hangfekvését is, de arra kérem, hogy majd kinn a folyosón ordibáljon. (Felzúdulás az MSZP soraiban. – Derültség a Fidesz soraiban. – Az elnök csenget.) Nos, kérem, fölvetődött, hogy taktikailag nem helyes az, hogy most van a szavazás. Csakhogy, tisztelt képviselőtársaim, egy újdonságot fogok önöknek most elárulni: (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiban.) ez nem taktikai kérdés, tudják? Itt arról van szó, hogy a választópolgárokkal el kellene számolni, hogy hogyan tették hat év alatt ezt az országot éllovasból sereghajtóvá. (Taps a Fidesz, a KDNP és az MDF soraiban.) El fog következni. Nyugodtan tapsolhatnak önök is, el fog következni ez a pillanat. Most egypár nappal elodázhatják, előbb vagy utóbb eljön. (Zaj, közbeszólások mindkét oldalon.) Szerintem egyenes, tisztességes dolog, ha most azt mondják, hogy rendben van, méressük meg magunkat. (Nagy taps a Fidesz, a KDNP és az MDF soraiban.) 

HOCK ZOLTÁN, (MDF): - Kérésem lenne Kóka János frakcióvezető úrhoz: ha már eljutott odáig, hogy szerinte az MDF fondorkodva és ravaszkodva meg akarta segíteni a miniszterelnököt, azt kérem öntől és a szabad demokrata képviselőktől: lökjék bele az MDF-et a csapdába, szavazzák meg az előterjesztést. (Derültség és szórványos taps a Fidesz, a KDNP és az MDF soraiban.) És abban a pillanatban megoldódik ez a kérdés oldódni. (Taps az ellenzéki oldalon.)

 

+

 

Maradt, mi volt: az Országgyűlés 171-en 204 nem ellenében, tartózkodók nélkül, nem oszlatta föl önmagát.  A szavazáson igennel voksoltak a Fidesz, a KDNP és az MDF képviselői, nemmel a szocialisták és a szabad demokraták.