Kétség nincs felőle: a világban, és szép hazánkban is, számtalan „változatban” értelmezik a demokrácia fogalmát, s még inkább a gyakorlatát. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének parlamenti dimenziója, 11 évvel ezelőtt, 1997-ben tette közzé egyetemes nyilatkozatát a demokráciáról. Az ENSZ-közgyűlés ezt éppen tíz (!) év után követte, azzal a határozattal, amelyet 2007 novemberében hozott, és amelyben szeptember 15-ét a demokrácia nemzetközi napjává nyilvánította. Az Interparlamentáris Unió elnöke felhívást intézett a világ valamennyi parlamentjéhez, így a magyar parlamenthez is, hogy tegyék magukévá ezt az ENSZ-határozatot, és legyen szeptember 15-e a demokrácia nemzetközi napja. 

 

A véletlen úgy hozta, hogy a Tisztelt Ház az őszi szezont éppen szeptember 15-én kezdte. Viharos pillanatokban bővelkedően, hisz’ még arról is szavaztak: feloszlatandó-e a Magyar Országgyűlés, avagy sem.  (Maradt, mi volt: az Országgyűlés – 171 igen, 204 nem ellenében, tartózkodók nélkül – nem oszlatta föl önmagát.  A szavazáson igennel voksoltak a Fidesz, a KDNP és az MDF képviselői, nemmel a szocialisták és a szabad demokraták.) 

A feszült belpolitikai helyzetben, csendes, és fölöttébb ritka, s magasztos pillanat volt, midőn a Magyar Országgyűlés határozatban rögzítette:  

 

„1.  Az Országgyűlés, figyelemmel az ENSZ-közgyűlés 2007. november 8-án konszenzussal elfogadott 62/7. számú határozatára, mely a demokratizálódás elősegítését, az alapvető emberi szabadságjogok tiszteletben tartását hangsúlyozva szeptember 15-ét a demokrácia nemzetközi napjává nyilvánítja; az Interparlamentáris Unió mint a parlamentek világszervezete által 1997 szeptemberében elfogadott egyetemes nyilatkozatra a demokráciáról; arra, hogy a demokrácia az emberek szabad akaratával kifejezésre juttatott, azok politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális rendszerét meghatározó egyetemes érték; arra, hogy a demokrácia erős parlamentet, szabad és igazságos választásokat, az emberi jogok egyetemes tiszteletben tartását, diszkriminációmentességet és nemek közti egyenlőséget, aktív civil társadalmat, hatékony politikai pártokat és független médiát feltételez; a tényre, hogy a polgárok akarata a szabadon választott parlamenten keresztül érvényesül, valamint hogy a parlament népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva törvényeket alkot, ellenőrzés alatt tartja a kormányt, s ezáltal a demokrácia központi intézményeként annak legfőbb letéteményese, a következő határozatot hozza:

Az Országgyűlés szeptember 15-ét a demokrácia nemzetközi napjává nyilvánítja, annak érdekében, hogy hangsúlyozza a demokrácia fontosságát, az annak fenntartását célzó demokratikus rendszerek előtt álló kihívásokat; azzal a céllal, hogy a világ nemzeti parlamentjei ezt a napot a jövőben közösen ünnepelhessék meg, ezáltal is hangot adva a demokratikus elvek melletti elkötelezettségünknek.

 2. Ez az országgyűlési határozat közzététele napján lép hatályba." 

 

Az Országgyűlés vita nélkül (!) határozott. 363 igen mellett, tartózkodás nélkül, ketten szavaztak ellene: Molnár Albert (MSZP), dr. Pósán László (Fidesz). 

 

Tévék, rádiók nem zengtek róla. Oly csendesen történt, hogy 101 emberből 100 nem tud, nem is hallott róla. Idén már nem, jövőre - tán - ünnepeljük..!