A vitát felvezető német Helga Trüpel, Greens/EFA: Nem elégedett az Európai Bizottság médiatörvény ügyében végzett munkájával, szükségesnek tartja a további változtatásokat. Köszönti Heller Ágnes filozófust, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia tagját, akit ma komolyan támadnak Magyarországon.

Heller Ágnes: A demokráciáról van most szó, ami szerinte csak egyféle lehet, amit a többség érdekében gyakorolnak és ahol a hatalom megosztott. Szerinte a magyar kormány nem konzervatív, hiszen forradalminak tartják magukat, ők a magyar demokrácia húszéves hagyományát akarják kriminalizálni. Nem tartja a húsz év minden elemét tökéletesnek, de ezt meg kell védeni. Jelenleg kampány folyik az előző kormányok ellen. A választásokon 54 százalékot szerzett Fidesz 2/3-os többséget birtokol, amivel elvileg bármit megtehet, csak önkontroll szabhat gátat ennek. Visszafogottságra lenne szükség, mert önmagukat is veszélybe sodorják. A korábbi elnökök – volt két konzervatív és egy szabaddemokrata – mindegyike autonóm személy volt, a mostani elnök báb, de még írni sem tud rendesen magyarul. A kormány visszaható hatályú törvényhozást folytat, amikor alkotmányellenességgel találják magukat szemben, egyszerűen módosítják az Alkotmányt és korlátozzák az Alkotmánybíróságot. Államosították a magánnyugdíjpénztárokat, elvileg szabad választást ígérve az embereknek.

Ennek a kormánynak semmi sem elég szerinte, a médiát is a teljes ellenőrzésük alá vonták, egyszemélyű vezetéssel, amely vezető egyúttal a Fidesz vezetőségének is tagja, ezzel egy cenzúrahatóság jött létre. Szerinte a törvényben lefektetett szabályokat nem érdemi, hanem politikai szempontok szerint fogják alkalmazni, ez nagyon veszélyes. A magyar miniszterelnök szerint a médiatörvény hungarikum, megelőzi Európát, amit a többiek majd másolni fognak. Heller ezt tartja a legnagyobb veszélynek. A gondolatok központosítására való törekvés nagy hiba, meg fognak ezért fizetni, a demokratikus hatalom erejét a konszenzus adja, nem az erőszak. Kilenc évre választottak legfőbb ügyészt, a Költségvetési Tanács tagjait lecserélték. Ez azt jelenti, hogy valójában kicsi a hatalom ereje, ezért csinálják ezt. Nevetséges, hogy azt állítják sokan, hogy csak a liberális értelmiség fújta fel az ügyet, az emberek többsége érzi, hogy mi a helyzet. Alapvetően a liberálisokat kriminalizálják, most éppen a volt oktatási minisztert akarják. Egymásután rúgják ki a liberális értelmiségieket a munkahelyükről, a Magyar Tudományos Akadémiától, az Operából vagy a színházakból. Még a konzervatív értelmiséget sem hallgatják meg, a liberálisokat meg főleg nem. Azok az értelmiségiek, aki a hatalom közelébe kerültek, mint köpönyegforgatók, hiszen ugyanezek az emberek voltak hatalmon a Kádár-rendszerben is. Mindennek megvan a hagyománya Magyarországon, nem igényeljük a szabadságot, hajlamosak vagyunk a hatalom követésére.. Gondoljuk csak Ferenc Józsefre, Horthy Miklósra vagy Kádár Jánosra, ez ma sem változott. A magyar emberek kedvezményekben és nem jogokban gondolkoznak. Példáként hozható fel az a közelmúltbeli tény, hogy úgy kommunikálták, Orbán Viktor személyes döntése volt a nyugdíjasok utazási kedvezményének megtartása.

Helga Trüpel, Greens/EFA: Mit tudna mondani az ún. kutatási pénzek felhasználásával kapcsolatos botrányról?

Heller Ágnes: Nincs valóságalapja, nincs Heller és bandája, nincs félmilliárd. A nevezettek közül kettő valóban a barátja, de kettőt nem is ismer. Ő nem tud róla, hogy ebben az ösztöndíjban részesült, egy fillért sem kapott, ez az egész egy tündérmese. Nem hiszi, hogy büntetőeljárás lesz a dologból, de áll a vizsgálat elé.

Morvai Krisztina, független: Nem ért egyet azzal, hogy hatalomkövetésre hajlamos a magyar nép, gondoljunk csak 1956-ra vagy 2006 őszére, amikor kormány emberekre lőtt, szemeket lőttek ki. Mit gondol erről Heller professzor asszony?

Heller Ágnes: Nem igaz, hogy emberekre lőttek. (Bekiabálások pro és kontra).

Schöplin György, EPP: Ez Heller Ágnes története, egészen máshogy fest a dolog az ő szemszögéből. Magyarország végletesen kettéosztott, de nincs általános kriminalizálódás. A független szervek nem állnak politikai ellenőrzés alatt, Magyarország jogállam. Heller állításával szemben a civil társadalom nem szervilis, az értelmiség gondolkodik. Ha média sok tündérmesét gyárt - ahogyan erre utalt Heller Ágnes -, akkor nem volna mégis csak szükség a médiatörvényre?

Daniel Cohn-Bendit, Greens/EFA: Azt a példát hozta fel, amit már Orbán Viktornak is mondott. A magyar médiatörvény mellett nem derült volna fény a Watergate-ügyre, de a legújabb ügyek közül a német védelmi miniszter plágium-ügyére sem.

Heller Ágnes: Érdekes a felvetetés a két táborról, de szerinte a 2/3-os pártnak lenne lehetősége a megosztottság megszüntetésére, de ők nem hidat építenek, hanem mélyítik az árkot. A miniszterelnök személyes kinevezettje lett a köztársasági elnök, ha valami alkotmányellenes volt, akkor megváltoztatták az Alkotmányt, kilenc évre nevezték ki a legfőbb ügyészt, csak fideszesek vannak a Médiatanácsban, két óra alatt hoznak egy törvényt a Parlamentben, egy ülésnap alatt akár ötöt is. A demokrácia nem ez, a demokrácia egy lassú intézmény, vitatkozni kell, így nem lesznek tartósak a törvények.

Hankiss Ágnes, EPP: Elmondta, hogy fiatalkorában nagy rajongója volt Hellernek, de most nagyon szélsőséges elfogultnak látja és tényeket hallgatott és ferdített el, pedig ahogy mondani szokták az ördög a részletekben lakik. Öt pontban reagált az általa elmondottakra: 1. Hogy lehet párhuzamot vonni a fülkés forradalom metaforája és a jobboldali kriminális forradalom között? 2. Göncz Árpád korábbi elnök a SZDSZ OT tagja volt, őt nem vádolták elfogultsággal. Hogy lehet azt mondani Schmitt Pál elnökre, hogy nem tud magyarul? 3. Ha minden megjelenhet a sajtóban, akkor hogyan beszélhetnénk cenzúrahatóságról? 4. 2006. október 23-án ártatlan, békés emberekre támadták a rendőrök, ezt maga tapasztalta a tömegben. 5. Hogyan lehet az antiszemitizmus belekeverni egy tiszta korrupciós ügybe?

Tatjana Zdanoka, Greens/EFA: Szerinte ez nem egy specifikus eset, vannak problémák máshol is. Két dolgot szeretne hozzáfűzni:1. Vannak-e minták a posztkommunista országok fejlődésére, sokak szerint egyetlen ideológia van, ami a kommunistát követi, a nacionalizmus.2. Furcsának találja, amit a vezetőkhöz való viszonyról mondott, mert szerinte ez inkább a hagyományos társadalmak jellemzője.

Michael Gahler, EPP: A rendszerváltozás óta figyeli Magyarország sorsát, és mindig is durvának találta ezt a fajta szembenállást. De el kell mondani, hogy a korábbi elit még mindig jelentős pozíciókat birtokol a közigazgatás, a gazdasági élet, de a média területén is. Ezért bizonyos értelemben megérti a jogalkotókat. Akiket ma azzal támadnak, hogy nem demokraták, azok 25 éve bíróság előtt állnak a demokratikus értékekért való fellépés miatt, ezért is nem hisz a vádaskodásoknak. Felháborítónak tartja a Schmitt Pálra vonatkozó kijelentéseket.

Heller Ágnes: Állítja, hogy nem mondta, hogy a kormány kriminalizál. Hiányolja az emberekből a rövidtávú emlékezés képességét, a régmúlt dolgaira való folyamatos hivatkozás nem viszi előre az ország ügyét. Ő volt, aki egyedül támadta Gyurcsányt az őszödi beszéd miatt. Szerinte a nyugati demokrácia a liberális demokráciát jelenti. Olyan miniszterelnököt akar, akit senki sem imád, de senki sem gyűlöl.

Bagó Zoltán, EPP: Heller Ágnes 34 éve nem él Magyarországon, lehet, hogy ezért is lát sok kérdésben rosszul. Tételesen meg tudná cáfolni az általa elmondottakat. Ebből a liberális világnézetből Magyarország nem kér, ezt kinyilvánította a választásokon is. Szerinte nem kizárólagosan a liberális demokrácia jelenti a nyugati demokráciát. Elmondta, hogy furcsa, hogy ma pont az MSZP nem járult hozzá a médiatörvény sürgősségi eljárásban való tárgyalásához. Amit 2006-ról mondott Heller Ágnes az egyszerűen nem igaz. Magyarországon nyolc évig az Apró-klán és az ő leszármazottaik voltak a közigazgatás csúcsain.

Rui Tavares, GUE/NGL: Hibának tartja, hogy az Európai Bizottság nem alapjogi szempontból vizsgálta a médiatörvényt, a Kroes biztos és Navracsics miniszter közötti levélváltás sem tartja kielégítőnek, inkább a magyar érdekek érvényesültek, a bizottság tett kisebb engedményeket. De a parlament sem végezte tisztességesen a munkáját az ügyben.

Jean-Paul Besset, Greens/EFA: Kell-e aggódni a folyamatok miatt? A parlament, illetve a bizottság megfelelően kezelte az ügyet, jól reagált-e erre a vészjelre?

Gerald Hafner, Greens/EFA: Más aggasztó jelenségekre szeretné felhívni a figyelmet, Romániában drámai módon szabályozták a médiát, de Olaszországban is nagyon rossz a helyzet. Európai szinten kellene kezelni a kérdést, mert komoly problémák jöhetnek.

Heller Ágnes: Visszautasította az Apró-klánra vonatkozó megjegyzést, szerinte semmi értelme ennek a párhuzamnak, csak azért, mert a volt miniszterelnök felesége a nevezett személy unokája. Schmitt Pál kétszer is helyesírási hibákkal teletűzdelt szöveget adott ki, sőt a javítás is hibás volt. A médiatörvénnyel kapcsolatban elmondta nem a kormánynak kellene ellenőriznie a médiát, hanem a médiának a kormányt. De amíg fennáll az anomália, hogy csak fideszesek vannak a Médiatanácsban, addig erre nincs esély.

Helga Trüpel, Greens/EGA: Zárszóként elmondta, hogy átfogóan kell foglalkozni a sajtószabadság kérdésével, európai szinten kellene kezelni a kérdést.

- b -