A KDNP-ben az 1994-es választásokat követően az alapszabály szerint, következő január végén tisztújítás zajlott le. Abban az időben a párt talán a legjobban szervezett jobboldali párt volt, 600, részben működő alapszervezettel, 30 ezer fő körüli tagsággal. Az önkormányzati választásokon párttagként, vagy a párt támogatásával mintegy ezer képviselője, 140 polgármestere jutott be a testületekbe, közöttük két igen erős, Miskolc és Hódmezővásárhely polgármestere és megyei alelnökök sora. A későbbi polgári szövetség nem mindenütt működött zavarmentesen. Korábbi eredetű rivalizálások az önkormányzatokban, az a vélemény, hogy a Fidesz alapjában véve liberális, keresztényellenes, bal felé húz, továbbra is tartotta magát, egyes esetekben nem is alaptalanul.
d-y-ó
A Fidesznek nem volt szilárd ideológiai háttere, esetenként csak alkalmi, próba-szerencse alapon alakult csoportosulásnak bizonyult. Nem mintha a KDNP mindenütt kifogástalan személyekből alakult volna.
A KDNP-ben jócskán akadtak a szélsőjobb felé húzó, a Csurka-féle radikalizmussal rokonszenvező elemek, akik Csurka közhelyes, régi világbeli „politikai kereszténységét” hitték igazi kereszténységnek. A hasonló gondolkodásúak akkor az MDF-ből már kiváltak, megalapították a MIÉP-et, a Magyar Igazság és Élet pártját, a Magyar Út köröket, ezzel blazfémizálva a krisztusi út-igazság-élet tanítást.
A reményeket tápláló, újsütetű vidéki KDNP-vezetők egy részében az 1994-es választás csalódást okozott. A vezetés is, a tagság is jóval több mandátumra számított. A sikertelenségért persze jó páran az országos vezetést tették felelőssé, sérelmezve azt is, hogy a párt végig kitartott a jobboldali koalícióban, és az MDF hibáiért kell felelnie. Hibáztatták Surjánt, mint minisztert, az abortusz-törvény liberalizmusáért, mintha a szélesebb közvélemény is a szigorítást akarta volna.
Surján László ellenjelöltet kapott Giczy György személyében. Ő tehetségesnek indult katolikus újságíró volt, Keresztes Sándor, az örökös tiszteletbeli elnök támogatottja, de még így is, hogy Keresztes Giczy megválasztásához kötötte saját további tiszteletbeli posztját, Giczy csak néhány szavazattal tudott győzni.
Akik közelebbről ismerték, tudták, hogy felelőtlen, állhatatlan személyiség, erre a posztra alkalmatlan.
Ő azonban a párt legfiatalabb, már befutott újjáalapítói közé tartozott, benne látták a jövő emberét, aki a választási kudarcot kiküszöböli egy jobboldali nemzeti koalíció létrehozásával, melyben helye lehet akár az MSZP-ből kivált reformereknek is, továbbá Csurkának, Torgyánnak, egyes MDF-tagoknak, de a Fidesznek nem.
Ez az elképzelés azonban csak lassan és csak akkor körvonalazódott és apránként vált láthatóvá, személyi ellentétből politikaivá, amikor 1995 közepétől Orbán Viktor egy valódi, tartós Polgári Szövetség megalakítását kezdte javasolni. Ajánlata szerint a Fidesz, az MDF lés a KDNP egyenlően, 33-33 százalékos arányban indultak volna, egymást támogatva a következő választáson. Az MDF az ajánlatot eleve elutasította azzal, hogy neki, mint a másik kettőnél nagyobb pártnak 40 százalékra lenne igénye. A KDNP véleménye ebben a kérdésben megoszlott. 1995 nyarán új választmány jött létre, amely Latorcai Jánost választotta elnökké és több kérdésben is Giczyvel szemben foglalt állást. Ezek egyike volt a szövetségkötés is.
Giczy György négypárti szövetséget javasolt az FKGP részvételével. A Kisgazdapárt azonban tudvalevően minden kérdésben külön utakon járt és még a parlamenti szavazások alkalmával sem működött soha együtt a többi jobboldali párttal. A Fidesz azonban nem tett le szándékáról és időről időre sürgette a Polgári Szövetség tényleges megalakítását, és ezzel akaratlanul olajat öntött a tűzre. Ez a kérdés nemcsak a KDNP-t, hanem az MDF-et is megosztotta. Egy Fidesz-szimpatizáns csoport alakult ki Szabó Iván volt miniszter részvételével, míg a többiek a 40 százalékos részvételhez ragaszkodtak, illetve voltak, akik a teljes önállóságot őrizték volna.
Miután a KDNP-frakció a párttól függetlenül erősítette kapcsolatait a Fidesz-frakcióval, 1996 elején Giczy bejelentette igényét a frakcióvezetői posztra is. Ez teljes képtelenségnek látszott, mert Giczy rendszeresen kerülte az üléseket és a frakcióvezető Isépy Tamás köztudottan elsimította a mulasztásait. Giczy az intézőbizottsággal akarta kötelezni a frakciót egy olyan szabályra, hogy a pártelnök legyen egyben a frakcióvezető is. Ezt a bizottság sem szavazta meg, de a frakció alapszabálya sem tette volna lehetővé. Ez az ügy már nyílt ellenségeskedésbe torkolt, kölcsönös fegyelmi vizsgálatok indultak, Giczy szabálytalanul feloszlatta a fegyelmi bizottságot, és saját híveit nevezte ki.
Itt tartott a KDNP, amikor a hasonlóan megosztott MDF a a KDNP éppen esedékes választmányi ülésével egy napon kettévált, és Szabó Iván csoportja a Magyar Demokrata Néppárt néven új pártot alapított.
Ezzel az aktussal a KDNP már nemcsak a Fideszt előzte meg a parlamentben, hanem a kettévált MDF két frakcióját is. Egy parlamenti alelnöki poszt várományosává lépett elő, sőt, idővel még néhány MDF-tag is a frakcióhoz csatlakozott. Papírforma szerint a KDNP helyzete egyre erősödött jobboldali riválisaival ellentétben.
