Heller Ágnest 2011. március elsején ismeretlen tettesek kivitték díszszónoknak Brüsszelbe. Az európai Zöldek és az Európai Szabad Szövetség (EFA) szervezésében megtartott „Vita” bejelentett hivatalos címe: „A magyarországi helyzetről és arról, hogy mi Orbánnak a célja.” Ismeretes, hogy sem az európai Zöldeknek, sem az Európai Szabad Szövetségnek nincs magyar képviselője az Európai Parlamentben. Ez, a Magyarországról és a magyarokról szóló „vita” hivatalosan angolul zajlott és a fő szónok is angolul tartotta meg harminc perces előadását. A Heller Ágnes előadását követő felszólalók között egyetlen angol anyanyelvű felszólaló sem volt. A magyar felszólalók közül ketten angolul, ketten pedig magyarul szólaltak fel. Tisztelet és köszönet a magyar felszólalóknak, méltó és sikeres kiállásukért.
Kaslik Péter
A jelenlegi „Vitadélutánt” két héttel megelőzően, a németországi „Tagesspiegel” c. lap szerint, Tarr Béla, magyarországi filmrendező Heller Ágnes védelmében azzal érvel, hogy a filozófus 81 éves és már azt sem tudja mi a pénzt: („Agnes Heller werfen sie sogar vor, sie habe dem Staat Geld gestohlen. Dabei ist sie 81, sie weiß gar nicht, was Geld ist!”)
1. Ha Heller Ágnes már azt sem tudja mi a pénz, akkor miért cipelik ki ország világ elé, hogy a magyar törvényhozásról és a magyar jellemről nyilatkozzon?
2. Ha Heller Ágnes már azt sem tudja mi a pénzt, akkor kinek a felelősége, hogy az előző kormányzat mégis öt bízta meg az ösztöndíjakkal?
Az ülést Helga Trüper európai parlamenti képviselő nyitotta meg és néhány elterpeszkedő és nagyhangú letorkolólegény segítségével vezette le. Heller Ágnest is Helga Trüper mutatta be. A Bevezetőben elhangzottak alapján, ennek az Európai Parlament rendezvényének minősülő „vitának” a hosszú távú célja, az Európai Parlament és az Európai Unió tagállamai kormányai hatáskörének a gyengítése, illetve lebontása. Helga Trüper fenti állítását a későbbiekben egy felszólaló is megerősítette. Vagyis a „vita” szervezői számára az Európai Unióban való képviselet nem cél, hanem eszköz. A szervezők azért tömörülnek az Európai Unióba, mert azt belülről igyekeznek lerombolni, vagyis a Zöldek és szövetségesei azért Európa pártiak, mert valójában Európai Unió ellenesek.
Helga Trüper, három és fél perces bevezetőjében világosan kimondta, hogy az EU Bizottság és a magyar kormány közötti megegyezés alapján véglegesített Magyar Médiatörvény ellenkezik “a civil társadalom képviselőinek” és, néhány más igen fontos érdekfelek érdekeivel. Helga Trüper a továbbiakban kijelenti, hogy nem csak a kiegyensúlyozott médiáról van szó, hanem a média kötelességéről is, hogy megsértsen, felkavarja a kedélyeket, és felháborítson. Ez része a sajtószabadságnak, amelyet világossá kell tennünk, különben nincs igazi szabadság. Ez a meghatározás téves. Ma, a józanul gondolkodó emberek számára világszerte elfogadott Noam Chomskynak az a meghatározása, mely szerint a média kötelessége, hogy az igazat írja és felfedje a hazugságokat. A szenzációkeltés tehát nem önmagáért van, hanem csak arra vonatkozik, hogy az igazság néha valakit, vagy valakikre sértő, felháborító stb.
Ezek után következett Heller Ágnes harminc perces angol nyelven megtartott előadása. Heller Ágnes 180 szóban elmondta, hogy Magyarországon most nem szeretik, sőt „kriminalizálják” a liberálisokat, de ő liberális, mert demokrácia csak egy van, és az a liberális demokrácia. A következő 218 szóban Heller Ágnes elmondta, hogy Magyarországon nem konzervatív kormány van hatalmon, hanem forradalmi kormány, mert Orbán azt monda, hogy a szavazófülkékben forradalom zajlott. A liberálisokat tovább kriminalizálják. Heller Ágnes a következő 435 szóban a Médiatörvényről beszél: a fontos filozófus szerint a magyar Médiatörvény nem jó, mert a felügyelő bizottságban nincsenek liberálisok. A következő 319 szóban Heller Ágnes azt mondja, hogy a jelenlegi magyar kormány hatalma sem jó hatalom, mert abban nincsenek liberálisok. A következő 180 szóban Heller Ágnes a magyarul nem tudó hallgatóságnak angolul bizonygatja, hogy a jelenlegi államelnök nem is tud magyarul. A következő 282 szóban, Heller Ágnes a lopakodó diktatúráról, a kriminalizálásról és arról beszél, hogy Magyarországon a diktatúra keze csak arra vár, hogy betegye a lábát. Heller szerint mindez, a magánnyugdíjak államosításának révén következik be. Hacsek: Most már érti? Sajó: Most már nem.
Heller Ágnes szerint, a magánnyugdíjak államosítása azért valósulhatott meg, mert a magyarok szolgalelkűek és mindig a kormány akaratát igyekeznek alázattal teljesíteni. Heller Ágnes fenti megnyilatkozása a magyar jellemről a legjobb esetben egyéni rasszista jellegű támadásnak minősíthető, a legrosszabb esetben, pedig a magyarországi balliberális elit tényleges érzéseit fejezi ki. Előadásának befejezéseként Heller Ágnes az Európai Parlamentben még egyszer elismétli, hogy a magyarokból miért nem lehetnek soha igazi európaiak: „Vannak ilyen fajta hagyományaink. Magyarországnak hagyománya van önmegsegítés elhanyagolásában, az önálló cselekedet elhanyagolásában. Mindent a kormánytól várnak, mindent egy személytől várnak. Ferenc Józseftől, Horthy Miklósig és Kádár Jánostól a jelen pillanatig a magyarok megszokták, hogy van egy apa figura, nem kell öregnek lennie egy apa figura, aki szívességet ajánl fel nekik.”
Fenti beszédében Heller Ágnes maga Ferenc Józsefről, Horthy Miklósról és Kádár Jánosról beszélt, ugyanakkor, pedig azt kifogásolja, hogy a magyaroknak „hosszú az emlékezete.” Legyen rövid emlékezetetek, parancsolt ránk ez a filozóf Brüsszelben. Heller Ágnes fenti, tébolyodott és csak az általa érhető logika által értelmezhető szavait azonban mindennek ellenére roppant komolyan kell venni, mert utoljára ilyen magyarellenes támadást a Trianoni békediktátumot megelőző magyarellenes kampány idején zúdított ránk.
Balogh József: „A nemzeti önismeret eszközei” c. tanulmányában a következőket írja: „Trianon egy félelmetes ellenséggel ismertetett meg bennünket – az ellenünk szegezett propagandával…Nem szabad felednünk. – úgy, ami tegnap megtörtént, holnap megismétlődhetik.”
A nemzet híre szorosan összefügg a nemzeti önismeret kérdéseivel és azzal is, hogy ki mondja meg. Babits Mihály: „A magyar jellemről” c. írásában azt olvassuk, hogy hibáink és erényeink is ugyanarról a tőről fakadnak. Ez azt jelenti, hogy hibáinkat és erényeinket egységesen kell nézni és ezt másoktól is jogosan elvárjuk. Nemcsak jó hírt akarunk hallani, hanem az igazat. Emlékezzünk. Heller Ágnes, Lukács György tanítványa. Magyarországon sokáig a nagy és a „menő” filozófus Lukács György volt. Ma azonban, a „hírünk a világban’ és a „mi a magyar” kérdéseire nem Lukács György internacionalizmusa, vagy Heller Ágnes liberalizmusa adja meg az igazi választ, hanem Babits Mihály: A Magyar Jellemről” című írása, valamint Hamvas Béla: „Öt géniusz” c. művei tanúskodnak hitelesen a magyar jellemről. Heller Ágnest ma körülhordozhatják Brüsszelben. Elvihetik Párizsba, ahol a trianoni palota tövében elismételheti a magyarellenes propaganda közhelyeit, de a magyar szellemi életnek az igazi felső osztályába, Heller Ágnes magyarból való elégtelen osztályzata miatt soha nem léphet be.
Heller Ágnes brüsszeli beszédének teljes magyar nyelvű átirata Kaslik Péter fordításában olvasható a következő címen: Heller Ágnes hazugságai teljeskörűen, először magyarul
