A ballib celebek szemforgató megdöbbenése a miskolci rendőrkapitány szókimondásának ürügyén, csak egyik oldala a közismert cigánybűnözési históriának. A nagyobbik, igazi megdöbbenés a miskolci szocialistáké, hogy a saját kormányuk képes lenne - velük szemben – a szoclib politikai korrektség szellemében felheccelt bűnözőknek védelmet nyújtani és igazat adni. Még elcsapnák a kedvükért a rendcsinálót is! Első megdöbbenésükben jogosan hitték, hogy ez a kormány már teljesen megbolondult és szabad kezet ad Draskovics miniszternek, aki nem egy első vonalbeli szocialista, sőt talán nem is tartozik közéjük, egyszerűen csak a miniszterelnök kreatúrája és egyik balkeze mint Szilvásy is, vagy mint Veres és Bajnai, csupa jöttmentek, a törzsökös öreg párttagok feje fölött!
d-y-ó
A pesti nagyfőnökséget legalább ennyire megdöbbentette az az egyetemes felhördülés, ami a messzi Miskolcról, a párt legbiztosabb bástyája felől felhallatszott Budapestre. Amilyen gyorsan elcsapták, még egyszer olyan gyorsan visszahelyezték a rendőrkapitányt, de addigra már megmozdult a messzi városban a lakosság és a helyi szocialista képviselőkkel az élen, nyilvános gyűlésen tiltakozott a fővárosi önkény ellen. Dühös feliratokat lóbáltak a tüntetők és ami a legborzasztóbb, a gyűlés hátterében ott lobogtak az árpádsávos zászlók, amelyek eddig csak a Fidesz-nagygyűléseket tették pocsékká. A jobboldali média valóságos Népfront-mámorba esett ennek láttán, ami a lehető legnagyobb stílustörés, lévén a Népfront személyesen Sztalin találmánya.
Nincs is szó semmiféle Népfrontról, a szocialisták maradtak, akik mindig is voltak. Nem szerették ők sosem a romákat, megvolt róluk a jól megalapozott véleményük, akárcsak az SZDSZ-ről. Ez tört fel most belőlük, miután már az ős-szadesz korától, a hetvenes évek második felétől éppen eleget nyeltek tőlük és miattuk. Ha most mégis egybemossák az MSZP-t a felbiztatott roma bűnözőkkel, akik éppen úgy fenyegetik az egyszerű MSZP szavazókat, mint a többi városiakat, akkor megnézhetik a pesti főnökök, mi lesz a következő választáson!
Az egyszerű, köznapi MSZP-funkcionáriusok egyre inkább két tűz között érzik magukat roma-ügyben. Hiszen jól megvoltak ők régebben velük, amennyiben kézből etették őket. Tudták a romák, hogy az önkormányzatoknál kik osztják a segélyeket és hogy mi jár ezért cserébe. Ha a választások napján még egy gulyás, egy sör, néhányszáz külön forint is leesett a vezetőknek, ment az egész társaság szép rendben szavazni. Ha kellett, még a lánc-szavazást is megértették. Bevitték az előre kitöltött szavazólapot, kihozták az ürest. Most ez a rend felborulni látszik. Félrekezelték őket, vérszemet kaptak. Felnőtt egy roma nemzedék, amely erőfölényben érzi magát a védtelen társadalmi rétegekkel szemben. Ha a pedagógust meg lehet verni, a szomszédot ki lehet rabolni, a csáki-szalmája közterületi értékeket tönkretéve bagóért el lehet adni, ha a hatóság a kisujját sem mozdítja, a rendőr messze elkerüli a forró pontokat, akkor nincs már messze a cigány álomország, ahol tanulni, dolgozni továbbra sem kell, csak a készbe beleülni, amíg végleg le nem rohad minden, utána pedig odébbállni egy országgal.
Ez a nagy különbség a szadesz álom és a valóság között. Az SZDSZ azt hitte, a romakérdést meg lehet oldani az USA afroamerikai-probléma módjára, vagyis hogy felfelé integrálódnak a civilizált világba.
Itt azonban az afrikai modell érvényesül, ahol az ősi kultúra helyébe nem jött másik. Mikor a gyarmatok megszűntek, a félig civilizált helyi főnökök, ősi szokás szerint, kirabolták az államot, a nép pedig azt, amit helyben elérhetett. Itt nem Obama van – bár még nem tudjuk, mi lesz az ő vége – hanem Bokassa császár, Mobutu elnök, Idi Amin, Mugabe és társaik. A műveletlen, rosszindulatú, tolvaj Kolompár Orbánok, a gyűlölettől villogó szemű Daróczi szóvivők valósága. És most, mindennek a tetejébe, igazi, nehézsúlyú, profi bűnöző cigányok gyilkossággá fajult garázdálkodása, a „nekik mindent szabad” hiedelem jegyében. Amikor valóban nincsen tovább. Oda kell küldeni a mihaszna kommandósokat, hogy legyen rend végre.
Az elmúlt napok eseményei végleg elmélyítették a vidéki MSZP dilemmáját. Nem tanácsos továbbra is rasszizmus-jelszavakkal elkenni, kézből etetéssel kezelni a cigányság magatartási anomáliáit, pártérdekből, mert mi is valójában az MSZP érdeke?
Nem lehet a tőlük szenvedők kárára tovább ajnározni a romáknak azt a deviáns rétegét, amely a viszonylag mérsékelt roma többség ellen kelt ellenszenvet. A lakosság mindkét számba vehető többsége – nemcigány és cigány egyaránt – elvész az MSZP számára. A nemcigány biztosan, a cigány nagy valószínűséggel. Ha nem jut alkalmi kedvezményekhez, elképzelhető, hogy otthon marad választáskor. A szép szó nem lesz elég. Akkor inkább a kemény kéz.
Erre döbbentek rá a miskolci MSZP-sek, mikor kiálltak a rendőrkapitány mellé, saját szempontjukból a kisebbik rosszat választva.
