Alkotmányellenes passzusok. Negyedszer mérlegelik a köztársasági elnök indítványait. Az Alkotmánybíróság június 23-24-i teljes ülésének napirendje. Először tanácskoznak Semjén Zsolt és Navracsics Tibor, valamint a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjainak 151 országgyűlési képviselője által benyújtott népszavazási kezdeményezést megtámadó indítványáról. Az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők személyi jövedelemadó bevallásai a nyilvánosság számára hozzáférhetőek legyenek?”

Parlamenti többség támogatása híján, július 2-án távozik az Alkotmánybíróság éléről Bihari Mihály. (A Taláros Testületnek korábbi elnökei: Sólyom László 1990 júliusa és 1998 novembere között, Németh János 1998 novembere és 2003 augusztusa között, Holló András 2003 augusztusa és 2005 novembere között.) Az MSZP néhai parlamenti képviselőjét az Országgyűlés 1999 júniusában választotta az Alkotmánybíróság tagjává, 2005 novembere óta az Alkotmánybíróság elnöke. A 11 tagú testület titkos szavazáson döntött az utódról. Paczolay Pétert választották az Alkotmánybíróság elnökének. Megbízatása három évre szól, és július 3-tól lép hatályba.

A Taláros Testület új, ötödik, elnöke Paczolay Péter május 20-án született Budapesten. Az Országgyűlés 2006 februárjában választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 2007 márciusa óta az Alkotmánybíróság helyettes elnöke.

Egyetemi tanulmányait 1980-ban fejezte be az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Jogtanácsosi munka után 1983-tól 1990-ig az ELTE ÁJK Állam- és Jogelmélet Tanszékén, 1990-től 2005-ig Politológiai Tanszékén oktatott.
1992 óta a szegedi József Attila Tudományegyetem (jelenleg Szegedi Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Kara Politológiai tanszékének vezetője. 1994 és 1998 között a kar oktatási dékánhelyettese.
1989-ben szerzett kandidátusi fokozatot, 1999-ben habilitált. 2000 óta egyetemi tanár.
1991/92-ben a washingtoni Woodrow Wilson International Center for Scholars kutatója volt.
1990. január 1-je óta az Alkotmánybíróság főtanácsosa, 1996 novembere óta a testület főtitkára volt. 2000. augusztusától a Köztársasági Elnöki Hivatal helyettes vezetője, 2005 augusztusától vezetője volt.
2002 óta az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia (Salzburg) tagja.
Az Európa Tanács Velencei Bizottságának magyar tagja.
Kutatási területe az államelmélet, az összehasonlító alkotmányjog, és a politikai eszmék története.

A szavazati arányokat az Alkotmánybíróság - tizennyolc évi töretlen gyakorlatának megfelelően – nem hozta nyilvánosságra. Paczolay megválasztásával árván maradt helyettes elnöki posztra Holló Andrást választotta a Taláros Testület. Az Alkotmánybíróság történetében eddig hat helyettes elnök volt: Sólyom László (1989–1990), Herczegh Géza (1990–1993), Lábady Tamás (1993–1998), Holló András (1998–2003), Erdei Árpád (2003–2007) és Paczolay Péter (2007–2008).

Holló Andrást az Országgyűlés 1996 novemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 1998 novembere és 2003 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke. 2003 augusztusa és 2005 novembere között az Alkotmánybíróság elnöke. Alkotmánybírói megbizatása 2005 november 12-én - a megbízatási időtartam leteltével - megszűnt. Az Országgyűlés 2005 november 14-én újra alkotmánybíróvá választotta.

Jogi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán fejezte be 1966-ban. 1971-től 1979-ig ügyész a Legfőbb Ügyészségen. 1971-1981 között Alkotmányjogi Szemináriumot vezetett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Emellett különböző – az állampolgári jogokkal kapcsolatos – kutatási programokban vett részt. 1981-től alapító tanárként (1984 óta docensi minőségben) tagja a Miskolci Jogi Kar Államtudományi Intézete Alkotmányjogi Tanszékének, amelynek 1993-ig tanszékvezetője volt. 1979-1989 között az Államigazgatási Szervezési Intézet tudományos főmunkatársa, kutatásvezetője. 1989 és 1990 között az Igazságügyi Minisztérium Alkotmányelőkészítő Kodifikációs titkárságának munkatársaként részt vett az új Alkotmány előkészületeinek munkálataiban. 1990-től alkotmánybíróvá történő megválasztásáig az Alkotmánybíróság főtitkára. 1984-ben védte meg kandidátusi disszertációját. Elméleti érdeklődése, szakmai irodalmi munkássága a törvényesség-alkotmányosság (alkotmányvédelem) elvi kérdéseire, az állampolgári jogok problematikájára irányul.

Megsemmisített passzusok

Az Alkotmánybíróság a határozat kihirdetésének napjával, azaz június 18-i hatállyal megsemmisítette a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati­segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszer­forgal­mazás általános szabályairól szóló törvénynek azt a részét, mely szerint „a gyógyszer­ismertető tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezőt minden általa munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott ismertető személy tevékenysége után havonta gyógyszerismertetés esetén négyszáztizenhatezer forint, gyógyászati segédeszköz ismertetése esetén nyolcvanháromezer forint összegű befizetési kötelezettség terheli”.

Az indoklás szerint „a foglalkoztatás ténye miatti adófizetési kötelezettség csak akkor felel meg a közterhekhez való hozzájárulás alkotmá­nyos követelményé­nek, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt tényleges munkavégzés tölti ki tartalommal.” Ha ugyanis a gyógyszerismertet: nem folytatja azt a tevékenységet, amelyre az engedélyt megszerezte, akkor a foglalkoztatónak ebből nem származik gazdasági előnye. Ilyen esetben nincs összefüggés a befizetési kötelezettség és a kötelezett jövedelmi, vagyoni viszonyai között. A rendelkezés azonban nem tartalmazott mentességi szabályokat azokra az esetekre, amelyekben a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennáll ugyan, de a gazdasági haszonszerzésre irányuló munkavégzés (ismertetési tevékenység) elmarad. Ilyen esetekben a jogalkotó ténylegesen meg nem szerzett jövedelmet adóztat. Az adó tárgya így nem a jövedelemszerzésre irányuló tevékenység, hanem maga a jogviszony.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint a törvény 42. § (5) bekezdésének második mondatában szereplő „már támogatott hatóanyagot tartalmazó, egyenértékű valamint generikus gyógyszerként” szövegrészek szintén alkotmányellenesek. A Taláros Testület indoklásában kifejti: az innovatív („eredeti”) és a generikus („másolt” vagy „hasonmás”) gyógyszerek forgalmazói közti megkülönböztetés alkotmányellenes, ezért a jogszabálynak azokat a szövegrészeit, amelyek a mentességet a generikus gyógyszerek forgalmazóira szűkítette, 2008. december 31-ével megsemmisítette.

A határozat szerint a jogalkotó ésszerűen figyelembe veheti a generikus és az innovatív gyógyszerek közti különbségeket, ám az egyes forgalmazók között nem alkalmazhat önkényes diszkriminációt, és nem gördíthet aránytalan akadályt új szereplő piacra lépése elé. A határozathoz Bihari Mihály, Bragyova András, Holló András és Kukorelli István alkotmánybírák különvéleményt fűztek.

Az Alkotmánybíróság június 23-24-i teljes ülésének napirendje

Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülése elé kerül az a határozattervezet, amely a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf. 21.483/2003/1. sz. jogerős végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata tárgyában készült.

Folytatják a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát.

Megvizsgálják a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 26. § (1), (2), (3) és (4) bekezdéseinek alkotmányosságát is.

Megtárgyalják a belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás és helyközi (távolsági) autóbusz-közlekedés, valamint a nevelési-oktatási intézmények által rendelt belföldi autóbusz különjáratok legmagasabb díjairól szóló 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelet 8. § (4) bekezdése f) pontjának alkotmányosságával összefüggő határozattervezetet. Az eredetileg a háromtagú tanács hatáskörébe tartozó ügy három alkotmánybíró – Kukorelli István, Lévay Miklós és Lenkovics Barnabás – együttes javaslata alapján került a teljes ülés napirendjére.

Negyedszer kerül a testület elé az a határozattervezet, amely a köztársasági elnök indítványa alapján a Polgári törvénykönyv módosításáról szóló, az Országgyűlés 2007. október 29-én elfogadott törvény 1. §-ának alkotmányosságát vizsgálja. A módosítás a személyhez fűződő jogok sérelmének egy újabb tényállását vezeti be. E szerint a személyiségi jog sérelmét valósítja meg az a nyilvános, súlyosan sértő magatartás is, amely a személyiség valamely lényegi vonására irányul, és személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik.

Ugyancsak negyedszer vitatják meg az államfő azon indítványát, amely az Országgyűlés által 2008. február 18-án elfogadott, a Büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvény alkotmányosságát kérdőjelezte meg. A törvénymódosítás a gyalázkodás tényállásának Büntető törvénykönyvbe illesztésével olyan magatartásokat és testmozdulatokat kíván büntetni, melyek alkalmasak a magyar nemzet, vagy valamely társadalmi csoport tagjai méltóságának megsértésére.

Eredetileg háromtagú tanács hatáskörébe tartozott az az indítvány, melyet Kiss László, Lenkovics Barnabás és Kovács Péter alkotmánybírák javaslatára tárgyal a teljes ülés. Vizsgálják: alkotmányellenes-e a Celldömölk Város Önkormányzatának a víz és csatornaszolgáltatási díjak megállapításáról szóló 34/2003. (XII. 17.) sz. rendelete módosításáról szóló 2/2008. (I. 30.) sz. rendelete 1. sz. mellékletének a havi lakossági és közületi alapdíjakat megállapító része.

Napirenden lesz a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 200. § (2) bekezdés második mondata alkotmányosságát elemző tervezet.

Megvizsgálják a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát.

Megtárgyalják az Országos Választási Bizottság 492/2007. (XII. 18.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB megtagadta a P. I. magánszemély által benyújtott népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplőkérdés: „Egyet ért e Ön azzal, hogy a 2006. évre készített költségvetés, az annak végrehajtásáról készített Állami Számvevőszéki jelentés tükrében, kimeríti a választási csalás fogalmát, ezért a Köztársaság Elnöke feloszlathassa az Országgyűlést, és kiírhassa az új választásokat.”

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 325/2007. (IX. 12.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a P. F. magánszemély által benyújtott népi kezdeményezés hitelesítését: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az elmúlt 20 évben hatalmon levők nem a Magyar Nemzet, Nép és Állampolgárok érdekében gyakorolták hatalmukat?”

Egy indítványozó az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 11.- § a) pontjának az alkotmányosságát kérdőjelezte meg.

Kedden veszik napirendre azt az indítványt, amely a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 100. § (5) és (6) bekezdésének alkotmányosságát támadta meg.

Először tanácskoznak az Országos Választási Bizottság 434/2007. (X. 24.) OVB határozata elleni kifogásról. Az OVB hitelesítette a Semjén Zsolt és Navracsics Tibor, valamint a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjainak további 151 országgyűlési képviselője által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők személyi jövedelemadó bevallásai a nyilvánosság számára hozzáférhetőek legyenek?”

Megvizsgálják az Országos Választási Bizottság 371/2007. (IX. 27.) OVB határozata elleni kifogást. Az OVB megtagadta a V. P. magánszemély által benyújtott népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlésnek törölni kell az Alkotmány 28/B. § azon rendelkezéseit, amelyek csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésről engednek népszavazást kiírni, mivel az elvonja az állampolgárok jogait az országos hatáskörű szervezetek (pl.: Alkotmánybíróság, OVB, Legfelső Bíróság, stb.) tevékenységének népszavazás útján történő véleményezésétől?”

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 67/2008. (II. 26.) OVB határozatot is. Az OVB megtagadta a K. A. magánszemély által benyújtott népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven ez szerepel: „A Magyar Köztársaságban előrehozott választást és új Alkotmányt akarunk.”

KDNP webszerkesztőség
BARTHA SZABÓ JÓZSEF