Értelmezhetetlennek tartja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a roma gyermekek iskolai szegregációja miatt Magyarország ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárást. Földügyben, amelyben újabb szakaszba lépett az Európai Bizottság eljárása, a tárcavezető nagy vitára, „háborúra" számít.

A szegregáció miatti eljárásról szólva Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre azt mondta: értelmezhetetlen az eljárás, mert a magyar állam egyetlen gyermekről sem tartja nyilván a származását.

„Fogalmam sincs, az Európai Bizottság honnan tudja, hogy ki cigány és ki nem", ezt ugyanis a magyar törvények tiltják – tette hozzá. Megjegyezte, a brüsszeli eljárás magyarországi szervezetek bejelentése alapján indult el.

Jelezte, készen állnak egy diskurzusra az Európai Bizottsággal arról, hogyan lehet biztosítani a gyermekeknek a felzárkózás esélyét. Ehhez a brüsszeli testületnek meg kell ismernie a Magyarországon futó programokat, amelyeket példaértékűnek nyilvánítottak az EU-ban – közölte a miniszter.

Emlékeztetett arra is, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere múlt héten személyesen próbálta tisztázni a helyzetet Brüsszelben.

„Egyelőre nem értjük, hogy az Európai Bizottságnak mi a konkrét problémája" – mondta Lázár János.

Földügyben a Miniszterelnökség vezetője úgy nyilatkozott: a magyar és a brüsszeli álláspont távol áll egymástól, mert a magyar törvényhozás – ellentétben az Európai Bizottság véleményével – úgy döntött, külföldiek és gazdasági társaságok nem vehetnek földet Magyarországon. Ebben a kérdésben nagy vita, „háború" lesz – fogalmazott.

A kormány arra kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, vizsgálja meg a következő napokban, hogyan lehetséges készpénzesíteni a cafeteriát – közölte Lázár János.

A tervek szerint a magánszektorban adható 450 ezer forintos cafeteriát úgy alakítanák át, hogy abból 100 ezer forint készpénz lenne, 350 ezer forint pedig SZÉP-kártyára kerülne. A közszférában 200 ezer forintban maximált cafeteriából 100 ezer forintot fizetnének készpénzben, 100 ezret pedig SZÉP-kártyára. Varga Mihálynak ezt a lehetőséget kell megvizsgálnia – közölte Lázár János.

A miniszter elmondta, a szerdai kormányülésen a fő téma a jövő évi költségvetési törvényjavaslat volt, amely érdemben befolyásolja majd minden magyar család életét, hozzájárulhat ugyanis az életszínvonal emelkedéséhez és a keresetek növekedéséhez.

Elmondta, jövőre 787 milliárdot fordítanak a közszféra dolgozóinak béremelésére, ez mintegy egymillió embert érint. A magyar gazdaság növekedési üteménél nagyobb arányú béremelést valósítanak meg – emelte ki –, de a közszférában régóta elmaradt béremelést pótolni kell.

A közszektorban 2016-ban 561 milliárd forintot tett ki az összes béremelés, 284 milliárd forintot a pedagógusok, 143 milliárdot a rendvédelmi dolgozók béremelésére fordítanak. 2017-ben 343 milliárd forintot fordítanak a pedagógusok, 161 milliárdot a rendvédelmi dolgozók, 148,8 milliárdot az egészségügyi dolgozók, 42 milliárdot a kormánytisztviselők, 27 milliárdot az adóhatóság munkatársainak béremelésére, és a bíróságokat támogató béremelés, valamint a szociális dolgozók béremelése is 30 milliárd forintos tétel lesz – mondta.

Közölte azt is: 2017-ben a költségvetés bevételei fedezik a működtetéshez szükséges költségeket. A fejlesztések nélkül szufficites lenne a büdzsé, a fejlesztésekkel nullás egyenlegű, de az ország érdekében költeni kell a fejlesztésekre – mutatott rá.

Lázár János emlékeztetett: 2010 után megörökölte a kormány a gazdasági csődöt, de Magyarország a törvényhozás hatékonyságának, a választópolgárok támogatásának és a szerencsének köszönhetően elkerülte, hogy csődöt kelljen jelenteni a szocialista kormányzás után. Ebből az időszakból kilépve, az országot átalakítva, a gazdaságot megújítva lehetett először 2012-ben béremelésre költeni 44 milliárd forintot, azóta folyamatosan nőnek a bérek – mondta.

A kormányülésen Varga Mihály tájékoztatást adott a gazdasági adatokról is – folytatta –, a legfontosabbnak azt nevezve, hogy töretlenül nő a munkavállalók száma, jelenleg 4,3 millióan dolgoznak – csaknem 600 ezerrel többen, mint 2010-ben –, a munkanélküliség pedig 6 százalék alatt van. Emellett kiemelte az alacsony inflációt és jegybanki alapkamatot, valamint a csökkenő államadósságot.

A Miniszterelnökség vezetője elmondta, hogy a kormány a növekedési adattal is foglalkozott – az első negyedéves magyar GDP-adat a vártnál gyengébb volt –, és a „következő hónapokban lépéseket tervezünk". Az EU-s források további gyorsítása és a hozzáférés erősítése céljából már hétfőn döntések születhetnek. Semmilyen „válságértekezlet" nem volt az ügyben, hiszen a gazdaság bővült – cáfolta az erről szóló sajtóhírt, hozzátéve: a kormány várakozása továbbra is az, hogy 3 százalék közeli lesz a növekedés idén.

A Fitch Ratings hitelminősítő Magyarországot felminősítő döntését Lázár János úgy kommentálta: a hír önmagában nem hozta lázba a kormányt, amely ugyanilyen nyugalommal viselte a leminősítést is. A kabinet már akkor is jelezte, hogy a magyar gazdaság megújításához idő kell – idézte fel.

A miniszter a tájékoztatón arról is beszámolt, hogy a Magyar Fejlesztési Bank programot indít a magántulajdonban lévő lakások energiakorszerűsítésének támogatására.

A kormány legközelebb jövő hétfőn, majd pénteken ülésezik legközelebb. Ezen téma lesz egyebek mellett a tejipar helyzete: megvizsgálják, hogy a tejágazatban tervezett áfacsökkentés hogyan érinti a termelőket, akikkel erről tárgyalni is fognak. Emellett áttekintik az iskolatejprogramot is.

A fővárosi pályaudvarok sorsáról jövő pénteken várható döntés, miután újabb hatástanulmányokat kért a kormány.

A paksi atomerőmű-bővítés ügyében Lázár János megerősítette, hogy pénteken Margrethe Vestager versenyjogi biztossal tárgyal Brüsszelben azzal a reménnyel, hogy előrelépés lehet a brüsszeli engedélyezési eljárásban. A miniszter ugyanakkor azzal számol, az Európai Bizottság ragaszkodni fog ahhoz, hogy Paks II. nem lehet az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. része, mert a testület a jövőre nézve nem járul hozzá az MVM monopolhelyzetéhez.

A paksi bővítéshez biztosítandó orosz államközi hitelre kitérve megjegyezte, hogy Magyarországnak joga van előtörleszteni, kiváltó hitelt felvenni, az a kérdés, hogy van-e jobb az orosz hitel kondícióinál. Ennek lehetőségét egy felminősítés után érdemes megvizsgálni – mondta.

A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) ügyében is kérdezték a tárcavezetőt, aki elmondta, a Fideszen belül arról folyik vita, hogyan lehetne ezt a szervezetet még hatékonyabbá tenni, „személyes hatalmi diskurzusról" nincs szó.

Lázár János közölte azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jövő héten Egyiptomba látogat.

A minisztert kérdezték a Gyöngyösön meghalt másfél éves alultáplált kislány ügyéről is, amelyről azt mondta: tudomása szerint veszélyeztetés miatt büntetőfeljelentetés várható, emellett jogszabály-felülvizsgálatot is terveznek.