Az elnöklő Latorcai János a magyar kereszténydemokrácia kiemelkedő alakjának nevezte Rubovszky Györgyöt, részletesen felidézte és méltatta KDNP-s politikus három évtizedes politikai pályafutását, valamint a gyászoló család megjelent tagjainak az Országgyűlés és maga nevében is őszinte részvétét fejezte ki. A képviselők néma felállással emlékeztek meg a KDNP képviselőjéről.
Képviselők az elhunyt Rubovszky György kereszténydemokrata képviselőtársukra emlékeznek az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2017. június 23-án. Rubovszky György kereszténydemokrata országgyűlési képviselő 2017. június 21-én, életének 74. évében hunyt el. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
KDNP: a migráció az ország legnagyobb problémája
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a képviselőcsoport nevében vett búcsút Rubovszky Györgytől. Ezt követően arról beszélt, hogy az ország legnagyobb problémája a migráció, amivel kapcsolatban a KDNP két fontos elvet tart szem előtt az üldözöttek segítését és az önvédelem kötelességét. Hozzátette: a kormány sokat tesz az üldözött közel-keleti keresztények támogatásáért, ugyanakkor megvédi a nemzetet és a családokat. Úgy vélte: Ferenc pápa lelkipásztorként, az egyes ember védelmében megfogalmazott szavai és a magyar kormány intézkedései, amelyekkel egy tömeg ellen védekezik, különböznek egymástól, de megférnek egymás mellett.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője az elhunyt Rubovszky György képviselőtársára emlékezik az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2017. június 23-án. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
Rétvári Bence az emberi erőforrások minisztériumának államtitkára is megemlékezett Rubovszky Györgyről, akinek személyében szerinte egy „régi vágású úriembert” vesztett a magyar parlamentarizmus. A bevándorlással kapcsolatban kijelentette: Magyarország a legkeresztényibb és a legjózanabb megoldást választotta, amikor azt mondta, hogy megvédi az embereket a terrorizmus veszélyétől, miközben segít az üldözötteknek.
Fidesz: megvédjük Magyarországot
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, képviselőcsoportja nevében búcsúzott Rubovszky Györgytől, akit a parlament egyik „utolsó nagy mohikánjának” nevezett. A frakcióvezető az EU brüsszeli csúcstalálkozójával kapcsolatban elmondta: Magyarország érdeke a migráció feltartóztatása, ezért a Fidesz-frakció a nemzeti konzultáció eredményével egyetértésben azzal a politikai támogatással indította el Orbán Viktor miniszterelnököt az Európai Tanács ülésére, hogy kvótában nincs kompromisszum, és nem szeretnék, hogy rajtunk kívül bárki más döntse el, hogy kivel akarunk együtt élni.
Hangsúlyozta: a Fidesz-frakció álláspontja továbbra is az, hogy Európa határait meg kell védeni minden eszközzel. Amíg ez a kormány lesz Magyarország irányításáért felelős addig semmiféle kerítésbontás nem lesz, ellenállunk minden olyan kísérletnek, jöjjön az az MSZP-től vagy miniszterelnök-jelöltjétől, Botka Lászlótól, ami felveti a kerítés elbontásának lehetőségét – fogalmazott.
Dömötör Csaba úgy vélte: „összeállt a kerítésbontó, betelepítés párti koalíció Magyarországon”, aminek minden baloldali párt tagja, a Jobbik pedig csendestársként viselkedik. Közölte: a kormány nem enged a nyomásnak, bármilyen erős is legyen az.
Napirend előtt
Előterjesztő: aki nem támogatja a törvényjavaslatot, az a korrupcióra szavaz
Az eredeti törvényjavaslat egyik előterjesztője Kósa Lajos (Fidesz) azt mondta, a Jobbik az elmúlt hónapokban soha nem látott pártfinanszírozási botrányba keveredett: „egy milliárdos, Simicska Lajos törvénytelen eszközökkel fillérekért engedett át plakátokat és ezzel finanszírozta feketén, burkoltan a Jobbikot”.
Hangsúlyozta, az Országgyűlésnek és Magyarországnak sem érdeke, hogy fekete pártfinanszírozás legyen, ezért ennek az ügynek a tapasztalatai felhasználva, be akarják zárni a kiskaput, amelyen keresztül „Simicska Lajos kilóra felvásárolta a Jobbikot”.
Kósa Lajos emlékeztetett arra, hogy a komplett ellenzék leszavazta a törvényt, megerősítve azt a benyomást, hogy az ellenzék „választás előtti végkiárusításra készül”.
Hozzátette: aki nem támogatja a törvényjavaslatot, az a korrupcióra szavaz.
Új eljárásban szigorította a politikai plakátok kihelyezését a Ház
Az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabály módosítását 123 kormánypárti igen szavazattal, 68 ellenzéki képviselő ellenszavazata mellett fogadta el a parlament.
A településkép védelméről szóló jogszabály kiegészült a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályokkal. Az új passzusok előírják a kötelező listaáras plakáthely-beszerzést a közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülő szervezeteknek.
Részletesebben azon szervekre vonatkozna, amelyeket nevesít a költségvetés, a büdzséből támogatásban részesülnek, valamint azon szervezetekre is, amelyek költségvetésből támogatott jogi személyektől kapnak forrást, utóbbiakra azonban csak akkor vonatkozna, ha teljes bevételük legalább fele származik a költségvetésből támogatott szervezettől.
A listaártól csupán az uniós nyílt eljárás szerint lefolytatott beszerzéssel, illetve a közbeszerzési törvény szerinti központi beszerző szerv által lefolytatott beszerzési eljárás során lehet eltérni.
Rögzítették azt is, hogy a plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi. Ha a szerződésátadás nem teljesül, akkor a hatóság két napon belül eltávolítja a plakátokat.
A jogellenesen elhelyezett plakátokért 150 ezer forintos bírság szabható ki.
A módosítások a járműveken elhelyezett hirdetésekre is vonatkoznak, a korábban megkötött szerződések szerint pedig július 15-ig helyezhetők ki plakátok.
A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezen rendelkezések elfogadásához egyszerű többség is elegendő volt az ülésen, azonban a törvényalkotási bizottságnak volt egy MSZP-nek tulajdonított, kétharmados rendelkezéseket tartalmazó indítványa, amely nem kapta meg a szükséges támogatást a zárószavazáson.
Az Országgyűlés múlt héten kedden szavazott az átlátható kampánytevékenység érdekében javasolt kormánypárti törvénymódosításról, vagyis az úgynevezett plakáttörvényről, azonban a sarkalatos rendelkezések nem kapták meg a minősített többséget. Ilyen volt például az, hogy megtiltották volna a politikai plakátok kihelyezését a választási kampányidőszakon kívül.
Az elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabályt csütörtökön Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő azzal indokolt, hogy a törvény normatív tartalommal nem bíró, ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz.
KDNP: milyen mértékben nőtt az agárgazdasági kivitel?
Földi László (KDNP) az agrárgazdaság meghatározó társadalmi és gazdasági súlyát hangsúlyozva arról beszélt, hogy 2010 után kedvező folyamatok indultak el az ágazatban, a mezőgazdaság kibocsátása több mint 50 százalékkal nőtt az elmúlt hat évben. Milyen mértékben nőtt az agrárgazdasági kivitel? – kérdezte.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úgy válaszolt, a mezőgazdaság kibocsátása évről évre emelkedik, évről évre rekordértékeket ér el, 2016-ban 2600 milliárd forintot is meghaladta.
Az agrárexport 2016-ban 38 százalékkal volt több, mint 2010-ben – ismertette.
