Fidesz: megdöbbentő a Teréz körúti robbantás

Kósa Lajos (Fidesz) megdöbbentőnek nevezte a szombati Teréz körúti robbantást. Véleménye szerint a rendőrséget érte a támadás, nem csupán a megsérült járőrpárt, hanem magát a testületet, amelynek hivatása a magyar emberek biztonságának megóvása. Rögzítette, minden segítséget megadnak a nyomozó hatóságoknak a tettes előkerítésében. A kormánypárti frakcióvezető azt mondta, a spekulációkat, az összeesküvés-elméleteket vissza kell utasítani, mert nem tudnak semmit a tettes vagy tettesek indítékáról, motivációjáról. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában közölte, még a nap folyamán nyilvánosságra hozza a rendőrség azt a videofelvételt, amelyen látható a robbantás elkövetője; reményeik szerint ez nagyban segítheti a nyomozást. Azt kérik az emberektől, hogy segítsenek az elkövető mielőbbi elfogásában – tette hozzá. Közölte: a rendőrség nagy erőkkel nyomoz az ügyben, 145 kamerafelvételt foglaltak le eddig. Az államtitkár értékelése szerint a támadás a rendőrök, a rendőrség, a magyar emberek biztonsága ellen irányult.

KDNP: a népszavazás túlmutat a pártpolitikán


Szászfalvi László, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. szeptember 26-án. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Szászfalvi László (KDNP) szerint a most vasárnapi kvótareferendum tétje, hogy Magyarország beletörődik-e saját maga és az EU gyengítésébe, hagyja-e, hogy a brüsszeli bürokraták elorozzák szuverenitását, vagy a sarkára áll. Hangsúlyozta, a nemzet jövőjét hosszú időre meghatározó kérdésről van szó, amely messze túlmutat a pártpolitikán, ebben az ügyben nincs bal- vagy jobboldal, nincs hívő vagy ateista, nincs magyar, cigány, horvát vagy német, egy nemzet, egy társadalom, egy közösség vagyunk. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a brüsszeli betelepítés fő terheit a települések, falvak viselik, mert a bevándorlókat elosztják közöttük, ami súlyos konfliktusokhoz vezet. Az államtitkár a kvótacsomag egyik legfontosabb kockázatának a biztonsági kockázatot tartotta, mert ugyan a bevándorlók túlnyomó többsége áldozat, de köztük elvegyülnek a terroristák is, példaként a párizsi terrortámadásokban résztvevő Salah Abdeslamot, illetve a Fótról megszökött würzburgi baltás merénylőt említette. Az október 2-ai népszavazás Magyarország biztonságáról is szól – jegyezte meg.

Megemlékezés Ukrajna függetlenné válásáról és tájékoztató a malenkij robotra elhurcoltak kárpótlásáról

Hartyányi Jaroszlava ukrán nemzetiségi szószóló Ukrajna függetlené válásának 25. évfordulójáról emlékezett meg felszólalásában, és mondott köszönetet a szolidaritásért és a 25 éves támogatásért Magyarországnak és a magyar népnek. Ukrajna európai útválasztása ma már nem lehet vitás, a közös Európába való visszatérés gondolata összetartó erővé vált és továbbra is napirenden tartó törekvése az ukrán népnek, a magyarországi ukrán közösségnek és a kárpátaljai magyarságnak egyaránt. Tudják, hogy ehhez csak az Ukrajnával szomszédos országokkal való jó kapcsolatokon át vezet az út – hangoztatta, és kitért arra is: Magyarország kezdettől fogva támogatta Ukrajna integrációs törekvését. Utalva a háborús helyzetre, kiemelte a magyar segítségnyújtást, és azt mondta: csak az egységes Európa és erős nemzeti államok képesek túlélni azt a megpróbáltatást, amely a világra és Európára zúdult. Ritter Imre, német nemzetiségi szószóló arról beszélt, hogy a Bundestag által elfogadott és augusztus 1-én hatályba lépett irányelv az egykori német kényszermunkások számára 750 ezer forint értékű egyszeri juttatást rendelt el. Ez érinti a malenkij robotra elhurcoltak magyarországi németeket is – jelezte, és a téves sajtóhírekre reagálva kiemelte: erre csak az életben lévők és a 2015. november 27-e után elhunytak házastársa vagy egy gyermeke jogosult. Magyarországon 4-500 érintett lehet majd a sajtóban megjelent tízezrek helyett – tette hozzá. Az igényléseket 2017. december 31-ig lehet beadni. A szószóló jelezte: kezdeményezni fogja, hogy a magyar Országgyűlés és a magyar kormány is vizsgáljon meg egy, a Bundestag döntéséhez hasonló lépést, a még élő civilként kényszermunkára elhurcolt német, magyar és más nemzetiségű állampolgárok esetében.

Napirend, határozathozatalok

A tiltott szerencsejáték megakadályozására vonatkozó törvényjavaslatot – a kormány javaslatára – kivételes eljárásban tárgyalják, az összevont vitát és a zárószavazást kedden tartják, erről 115 igen és 27 nem szavazattal döntöttek.
A Fidesz javaslatára a magyar-bolgár barátság napjáról szóló határozati javaslatot hétfőn tárgyalják.
Szintén a Fidesz javaslatára a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat hétfőn, utolsó napirendi pontként kerül a Ház elé.
A képviselők a magyar-türkmén kormány között, a jövedelem és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról, valamint a magyar-kuwaiti légi megállapodást rögzítő törvényjavaslatokat egyhangúlag fogadták el.
Döntöttek továbbá 142 igen és 3 tartózkodással arról, hogy az alkotmánybírókat jelölő eseti bizottságba Schiffer András helyére Sallai R. Benedek kerül az LMP képviseletében.

Interpellációk
    
Fidesz: minden országban széttelepítik a migránsokat

Gyopáros Alpár (Fidesz) „franciaországi" népszavazásként emlegette az október 2-ai referendumot, mondván: kötelező betelepítés esetén minden országban az várható, ami Calaisban, vagyis széttelepítik a migránsokat az egész országban. Mindennek egyenes következményei lesznek a településekre nézve, a bevándorlásnak ugyanis súlyos biztonsági kockázatai vannak – tette hozzá.  Milyen következményei lehetnek a kötelező kvótának az egyes településekre? – kérdezte. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára emlékeztetett, hogy sok baloldali politikus foglalt állást a betelepítési kvóták mellett. Jogosnak tartotta a kvótacsomag regionális hatásainak felemlegetését, szerinte emiatt a vasárnapi népszavazás 3200 helyi népszavazásként is megállja a helyét. Sokan még most is elvitatják a brüsszeli kvótacsomag tényét – fűzte hozzá –, miközben az Európai Bizottság szóvivője szerint eszük ágában sincs visszavonni azt. Ha elegen megyünk el, az eredmény a következő kormányokat is kötelezi – hangsúlyozta Dömötör Csaba.

A KDNP a székesfehérvári NATO-parancsnokságról érdeklődött


Firtl Mátyás, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő (Fotó: KDNP)

Firtl Mátyás (KDNP) azt kérdezte, miben áll a NATO Erőket Integráló Elem magyarországi „aktivizálásának" jelentősége, ami szeptember 1-jén történt meg. A parancsnokság Székesfehérvárra települt, a teljes készenlét elérése pedig 2017 nyarára várható – ismertette. Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára elmondta, az aktiválás mint jogi aktus jelentősége abban áll, hogy a NATO európai főparancsnokságának alárendeltségébe kerül ez a szervezet, amely – a szlovákkal együtt – a második hullámban aktiválódott Európában. Az eddig eltelt napokban szerzett tapasztalatokat értékelik, jövőre pedig hivatalosan is felmérik a szervezet felkészültségét. A szakmai munka minősége kiemelkedően magas szintű – közölte.

Fidesz: mit jelent a gazdaságnak a felminősítés?

Witzmann Mihály (Fidesz) arról érdeklődött a kormány képviselőjétől, mit jelent az ország gazdaságának, hogy szeptember 16-án a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő felminősítette a magyar államadós-osztályzatot, befektetésre ajánlott kategóriába emelve azt. A felminősítés megerősíti, hogy Magyarország valóban jó úton halad – mondta. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a felminősítések birtokában kedvezőbb feltételek mellett meríthet forrást az államháztartás. Emellett tovább mérséklődhet a költségvetés kamatkiadása, és a lépés ösztönözheti a reálgazdasági befektetőket is - mondta, hozzátéve, hogy a felminősítés már hosszú ideje időszerű volt.

KDNP: kiemelkedően jó a magyar dió


Móring József Attila, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő (Fotó: KDNP)

Móring József Attila (KDNP) arról beszélt, hogy tavaly kiemelkedő volt a hazai diótermés. A kormány hogyan tudja segíteni a hazai gazdákat abban, hogy nőjön a termelés és bővüljön az export? – kérdezte. Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára azt felelte, hogy az ültetvénytelepítést támogató pályázat kerestében eddig mintegy 300 millió forintra érkezett igény, és várják a további kérelmeket is. A kertészeti munkagépek beszerzésére kiírt pályázat várhatóan októberben jelenik meg, miközben újra lehetőség lesz az agrár-környezetgazdálkodási támogatás elnyerésére is – tette hozzá.