Nem választotta meg a Legfelsőbb Bíróság elnökévé az Országgyűlés Havasiné Orbán Máriát. Az államfő jelöltje ezúttal 230 igen szavazat ellenében 123 nem szavazatot kapott, és 12 érvénytelen voks volt. A főbírójelölt megválasztásához a hétfői ülésen az országgyűlési képviselők kétharmadának - 256 főnek - a szavazatára lett volna szükség. Havasiné Orbán Mária megválasztását decemberben egyszer már elutasította a parlament, az államfő azonban január 20-án ismételten őt jelölte a főbírói posztra.

A határozathozatalok sorában a Ház 365 igen szavazattal - ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással - fogadta el a Magyar Köztársaság és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történt csatlakozás 10. évfordulója alkalmából benyújtott politikai nyilatkozatot.

A parlament 366 igen szavazattal - ellenszavazat nélkül, két tartózkodással - fogadta el az Európai Közösség és tagállamai valamint a Kínai Népköztársaság kormánya közötti, a tengeri közlekedésről szóló megállapodás és az azt módosító jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.
   
A képviselők 367 igen szavazattal - ellenszavazat nélkül, két tartózkodással - fogadták el a Magyar Köztársaság kormánya és az Egyiptomi Arab köztársaság kormánya között a diplomata útlevéllel rendelkező állampolgáraik kölcsönös vízummentességről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.
   
A Ház egyhangúlag támogatta a benyújtott két személyi változást is. Így az európai ügyek bizottságába a közelmúltban elhunyt Tasnádi Péter helyett Kőhegyi Istvánt (MSZP) választotta meg a parlament, míg az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottságba Varjú László helyett Balogh Lászlót (MSZP) választották alelnökké.

Az Országgyűlés hétfőn folytatta az egyes iparjogvédelmi törvények módosításának általános vitáját, megkezdte a teljes hiteldíj mutató (thm) szabályozásának szigorításáról, és a szükséges törvényi szabályozások előkészítéséről szóló határozati javaslat tárgyalását, lefolytatta az egyes agrártárgyú törvények módosításának részletes vitáját, valamint lezárta a fogyasztóvédelemmel foglalkozó országgyűlési határozati javaslat részletes vitáját is.

Konstruktív bizalmatlansági indítvány elindítását javasolja az MDF Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen - jelentette be Dávid Ibolya, a párt elnöke a parlament hétfői ülésén napirend előtti felszólalásában. Az SZDSZ szerint nincs itt az ideje a személyi találgatásoknak, a Fidesz egy létéért küzdő párt kétségbeesett erőfeszítéséről beszél. A KDNP az előre hozott választásokat tartja megoldásnak, Bokros Lajosra pedig nem bízná az országot.
A témát elemző cikk itt, a KDNP közleménye itt olvasható.

Puskás Tivadar arról beszélt az azonnali kérdések és válaszok órájában hétfőn, hogy újabb 30 milliárd forintot von ki a kormány az egészségügyből, amelynek következménye az egészségügyi ellátás színvonalának csökkenése lesz. A teljesítményvolumen-korlát eltörlése szerinte a felelősség áttolása az egészségügyi dolgozókra. Válaszában Vojnik Mária, a szaktárca államtitkára közölte: a jelenlegi helyzetben nem maradhat érintetlenül az egészségügy kasszája. A gyógyszertámogatási és a kórházi kassza átalakításával olyan rendszert próbálnak bevezetni, amelyben a legkisebb veszteséget szenvedik el az ellátók és a betegek.

Napirend előtti felszólalásában Harrach Péter is az egy évvel ezelőtti, a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről szóló népszavazásról beszélt. Szavai szerint egy évvel ezelőtt meg volt a lehetőség a változásra, az illetékesek mégis kihátráltak ez alól. A KDNP-s politikus szerint azóta is folytatódik az ügyefogyott kormányzás és átgondolatlan ötletelés, ennek pedig az a következménye, hogy az ország tovább csúszik a lejtőn, nőtt az államadóság, a munkanélküliség, a magyar emberek között pedig általános reményvesztettség van. Kinek a felelőssége ez? - kérdezte a kormánypárthoz fordulva.
Részletesen itt.
   
Soltész Miklós a családi pótlék megadóztatásáról, a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről és az általános forgalmi adó emeléséről interpellálta a pénzügyminisztert. Szavai szerint a kabinet most megkésett kényszerintézkedésekkel adó- és járulékátrendezést hajt végre, kapkodnak, és újra a legszegényebbeket veszik célba. Utalt arra, hogy az áfa megemelése a legszegényebbeket sújtja, megsanyargatják a nyugdíjasokat, mert a 62 év alatti nyugdíjba vonulóktól elveszik a 13. havi juttatást. Veres János válaszában közölte: a családi pótlék univerzális juttatás marad továbbra is, csak azoknak kell utána adót fizetni, akiknek megemeli az adóalapját. Elmondta, hogy az áfa általában az alacsony jövedelműek számára nehezebben elviselhető adóteher.

A KDNP-s politikus azt mondta: gesztust gyakorol, és jubileumi jutalomként nem kéri, hogy szavazzanak a válaszról, de azt kéri, hogy a miniszter fizettesse vissza az ilyen címen kiosztott jutalmakat a tárcájával, illetve Szűcs Erika miniszterrel. Szili Katalin házelnök közölte: a képviselő szavait csak úgy lehet értelmezni, hogy a képviselő elfogadta a választ, így arról nem is szavaztak.
Részletesen itt.

Kétszer is leszavazták Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára interpellációra adott válaszát hétfőn a parlamentben. Mikola István (Fidesz) a teljesítményvolumen-korlát eltörléséről, Horváth Zsolt (Fidesz) a gyógyszerkasszát érintő pénzelvonásról interpellált. Mikola István bírálta az Egészségügyi Minisztériumot, kijelentve: valójában nem szüntetik meg a teljesítményvolumen-korlátot, sőt azt jóval alacsonyabbra szabják. Horváth Zsolt (Fidesz) szerint újabb 30 milliárd forintos megszorító csomagot jelentettek be az egészségügyben, ebből 15-20 milliárd forint a gyógyszerkasszát érinti.

Pokorni Zoltán (Fidesz), a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj ügyében tavaly márciusban tartott népszavazásra emlékeztetett napirend előtti felszólalásában. Mint fogalmazott, az emberek egy éve a társadalmi összetartozásra, a szolidaritásra szavaztak. Az ellenzéki képviselő azt mondta: a válság nem a népszavazás eredménye miatt alakult ki, az lényegében már öt-hat éve itt van a nyakunkon.