A földvagyon kezeléséről szóló törvényről, a NAV átalakításáról, nemzetközi egyezményekről, pénzügyi törvényekről, a rendvédelmi dolgozók bérének emeléséről és számos illeték eltörléséről is döntött a Ház a keddi ülésén. Módosították a szabálysértési törvényt, de a kéményseprő-ipari tevékenység újraszabályozásáról ugyancsak döntött az Országgyűlés. Elfogadták a KDNP csaló termékbemutatók visszaszorítását célzó javaslatát is.
Elhagyták az alaptörvény-ellenességet okozó rendelkezéseket a földvagyontörvényből
Elhagyta az alaptörvény-ellenességet okozó rendelkezéseket az állami földvagyon kezeléséről szóló törvényből az Országgyűlés. A képviselők 112 igen szavazattal, 67 ellenszavazat mellett döntöttek az április 28-án elfogadott jogszabály módosításáról, amelynek alaptörvény-ellenességével kapcsolatban Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt.
Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy alkotmányellenes a kétharmados többséget igénylő részek feles többséggel való elfogadása, továbbá az, hogy megszűnne egyes védett természeti területek esetében a nemzeti parki igazgatóságok által végzett természetvédelmi célú vagyonkezelés és azt a jövőben a Nemzeti Földalap gyakorolná, mely elsődlegesen nem természetvédelmi, hanem gazdasági elvek alapján működik. Ezen rendelkezéseket a Ház elhagyta a törvény szövegéből. A jogszabályban ugyanakkor megmaradt az a rendelkezés, amely szerint egyes, magántulajdonba került védett természeti területek kisajátításának határidejét 3 évvel meghosszabbítják. A törvénnyel lehetővé válik egyes, a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek esetében a haszonbérleti szerződések felmondása, illetve előhaszonbérleti jogok megszüntetése. Utóbbi azokra is vonatkozik, amelyeket még a korábbi földtörvény hatálya alatt kötöttek.
Döntöttek a NAV átalakításáról
Döntött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezeti átalakításáról az Országgyűlés, a hétfőn kezdeményezett és kedden elfogadott változtatás nyomán a szervezet a háromszintű kormányhivatalból kétszintű központi hivatallá alakul. A felső szinten lesz a központi irányítás, az alsó szinten pedig az állampolgárokkal, vállalkozásokkal közvetlen kapcsolatban álló megyei igazgatóságok. A NAV a továbbiakban a Nemzetgazdasági Minisztérium alatti központi hivatalként működik és továbbviszi a rendvédelmi feladatokat, vezetője feladat és hatásköreit az NGM államtitkára és helyettes államtitkárai látják el.
Megvalósul az adó- és vámigazgatási szerv integrációja, megszűnnek a regionális szervek, s összeolvad a 19-19 megyei, 3-3 fővárosi és 1-1 kiemelt adó- és vámigazgatóság. A másodfokú hatósági feladatkör ellátására fellebbviteli igazgatóság jön létre, a képzési intézet és a bűnügyi főigazgatóság pedig megszűnik önálló költségvetési szervként, a továbbiakban a NAV fejezetében szerepel. A területi szervek megnevezését, hatáskörét, illetékességét kormányrendelet szabályozza. A módosítás érinti a költségvetés tervezésére vonatkozó rendelkezéseket és a közalkalmazottak fizetési fokozatának szabályosát és új elem, hogy a népegészségügyi termékadó fizetésére kötelezettek 10 százalékkal csökkenthetik kötelezettségüket egészségügyi témájú programok finanszírozásával.
A kivételes eljárásban tárgyalt jogszabály-módosítást 119 igen szavazattal, 62 nem ellenében fogadta el a Ház.
Átlagosan 5 százalékkal emelik a rendvédelmi dolgozók bérét jövőre
Átlagosan 5 százalékkal emelkedik a rendvédelmi dolgozók bére 2016-ban a parlament keddi döntése értelmében. A Ház 138 igen szavazattal, 15 ellenében, 28 tartózkodással fogadta el a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény módosítását, amely meghatározza a 2016. január 1-jétől érvényes illetményfejlesztés szabályait. A jogszabály-módosítás lehetővé teszi a teljesítményjuttatás kifizetését is már jövőre.
Emellett rendezi a más szervhez vezényeltekre alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat és a rendfokozat kérdéseit, továbbá rögzíti az illetményre és szabadságra vonatkozó garanciális rendelkezéseket külföldre vezénylés esetén. Nem került bele a törvénybe az eredeti javaslat azon szövegrésze, amely lehetővé tette volna a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, hogy munkatársait a tartalomszolgáltatók, médiavállalkozások munkavállalói között foglalkoztassa.
Módosították a szabálysértési törvényt
Az Országgyűlés 142 igen szavazattal, 6 ellenében, 26 tartózkodással elfogadta a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényt, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvényeket is. A jogszabály értelmében már a csekély mennyiségű, 10 grammot meg nem haladó új pszichoaktív szer birtoklása is szabálysértésnek minősül a jövőben. Rendelkezik arról is, hogy a jövőben a járművezetéstől eltiltás idejébe beleszámít a vezetői engedély helyszíni elvételétől, vagy a hatóságnál történő leadása napjától eltelt idő is.
Újdonság az is, hogy a büntetőjoghoz hasonlóan a fiatalkorúak esetében lehetőség lesz a szabálysértési elzárás végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére. A felfüggesztés tartama egy hónaptól hat hónapig terjedhet. Új jogintézmény a szabálysértések területén a megkeresés, amellyel a bíróság és a rendőrség arra kap felhatalmazást, hogy egy ismeretlen ember miatt - az elzárással is sújtható szabálysértés miatt indult eljárásban - a tényállás tisztázása érdekében állami vagy önkormányzati szervet, hatóságot megkeressen, és tőlük tájékoztatást kérjen.
Új szabályok a kéményseprő-ipari szolgáltatásban
A kéményseprő-ipari tevékenység újraszabályozásáról döntött az Országgyűlés, 112 igen szavazattal, 39 ellenében, 25 tartózkodással. A Pintér Sándor belügyminiszter által kezdeményezett jogszabály-módosítás szerint az önkormányzatok a törvény hatályba lépésétől számított huszonegy napon belül dönthetnek, hogy a hatályos közszolgáltatási szerződésük alapján, annak lejártáig biztosítják a szolgáltatást, vagy 2016. július 1-től felmondják azt, a tevékenységet pedig a kormány által kijelölt szerv, szolgáltató látja el. A helyhatóság a hatályos közszolgáltatási szerződést nem hosszabbíthatja meg és nem köthet helyette újat.
A szabályozás rögzíti azt is, hogy magánszemély tulajdonában lévő ingatlan esetében a szolgáltató az előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi feladatait, a harmadik időpontban viszont a közszolgáltatási díj harminc százalékát meg kell fizetnie az ügyfélnek kiszállási díjként. Nem természetes személy esetében díjköteles a közszolgáltatás. A díjakat a településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A módosítások 2016. július 1-jétől hatályosak.
Számos igazgatási eljárás válik illetékmentessé
A többi között az erkölcsi bizonyítvány kiállítása, és több esetben a személyazonosító okmányok pótlásának eljárása is ingyenessé válik az illetéktörvény módosítása által. A változtatásokat 167 igen szavazattal, 1 ellenében, 6 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Ugyancsak illetékmentesen állítják ki a jövőben a cégkivonatokat, a cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokat, de térítésmentes lesz a vállalkozói igazolvány kiadása vagy az üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárás. A személyi igazolvány és lakcímkártya kiállításának illetéke is megszűnik, valamint az az eljárás, amely a családi állapot megváltozása miatti névváltozás okán indul, de az ellopott okmányokat is ingyenesen állítják ki újra, ahogy a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványát is. Első alkalommal a jogosítványt is illetékmentesen kaphatja mindenki.
Szabályok születtek a kulturális javak európai visszaszolgáltatására
Magyarországnak december 18-ig kell átültetnie a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásával kapcsolatos uniós irányelvet, ezt a célt szolgálja az azonos című magyar törvény módosítása is, amelyet kedden 164 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett fogadott el a Ház. A törvény által szabályozott ügyekben a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ járhat el.
Hat jogszabályt módosítana az energetikai törvénycsomag
Egységes sugárvédelmi hatóság jön létre azáltal, hogy január 1-jétől egyes sugárvédelmi feladatok az Országos Atomenergia Hivatalhoz kerülnek - ezt is tartalmazz az energetikai tárgyú törvények módosítása, amelyet kedden 111 igen szavazattal, 33 ellenében, 29 tartózkodással fogadott el a Ház. Eszerint változik a bányászati, a távhő-szolgáltatási, az energiahatékonysági, továbbá az atomenergia-, a villamosenergia- és a földgáztörvény is.
Törvénymódosítás a csaló termékbemutatók ellen
Ügyfélszolgálatot kell fenntartaniuk a jövőben az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést folytató vállalkozásoknak, és az ilyen cégek a fogyasztóknak nem nyújthatnának fogyasztói hitelt - többek között ezt tartalmazza a Kereszténydemokrata Néppárt csaló termékbemutatók visszaszorítását célzó javaslata, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés. A képviselők a változtatásokat 171 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett hagyták jóvá. A törvényjavaslat három törvényt érint, módosult a kereskedelemről szóló szabályozás, a gazdasági reklámtevékenységről, valamint a hitelintézetekről szóló jogszabályok. A változások értelmében az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést folytató vállalkozások ügyfélszolgálatot lesznek kötelesek fenntartani, és telefonos elérhetőséget is biztosítaniuk kell.
Jövőre már nem fizethetnek magasabb kgfb-díjat a meglévő ügyfelek
Az Országgyűlés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény módosításával arra kötelezte a biztosítókat, hogy meglévő ügyfeleiknek jövőre már nem kínálhatnak az új ügyfeleknek kínáltnál hátrányosabb díjtarifát. A képviselők 136 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 34 tartózkodás mellett fogadták el a Fidesz változtatási javaslatát, amely a kihirdetést követő kilencvenedik napon lép hatályba.
A parancsnokok válsághelyzetben felülbírálhatják a szolgálatteljesítés szabályait
Az Országgyűlés hétfőn lehetővé tette, hogy a katonai szolgálat megszervezéséért felelős elöljárók felfüggesszék a vezénylésre, a szolgálatteljesítési időre, valamint az ezekhez kapcsolódó illetményelemekre vonatkozó rendelkezéseket a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben, illetve a katasztrófavédelemmel összefüggésben feladatot vállaló állománynál. A képviselők 114 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadták el a honvédelmi miniszter ezt tartalmazó módosítási javaslatát. A változtatások a kihirdetést követő napon lépnek hatályba.
Nagyobb szerepet kap az MMA az NKA döntéshozatalában
Az Országgyűlés kedden módosította a Nemzeti Kulturális Alapról (NKA) szóló törvényt, amely alapján az NKA szakmai bizottságai tagjainak egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jelölheti majd. A törvényjavaslatot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kezdeményezte, az előterjesztést 134 igen szavazattal, 41 nem ellenében, tartózkodás mellett hagyta jóvá a parlament. A tárcavezető indoklása szerint az MMA kulturális életben elfoglalt helyére tekintettel indokolt, hogy a NKA-val mint elkülönített állami pénzalappal szorosabban együttműködjön, így az alap forrásainak felosztásáról - pályáztatással - döntő testületekben, a szakmai kollégiumi munkában, a művészeti területet érintő döntéshozatalban részt vegyen. Balog Zoltán szerint a törvénymódosítás megerősíti az MMA-nak a művészeti életben elfoglalt kultúrstratégiai szerepét.
Módosultak az oktatási törvények
Megteremtődik a felsőoktatási bérek emelésének törvényi háttere, módosulnak a doktori képzés feltételei és jövő július 1-től a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával létrejön a Pallasz Athéné Egyetem - többek között ezt tartalmazza az oktatási törvények módosítása, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés. A változtatásokat az Országgyűlés 109 igen szavazattal, 9 ellenében, 51 tartózkodás mellett.
A módosítás javaslatot tesz a felsőoktatási oktatói illetmények garantált emelésére. Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábbi közlése alapján januártól 15 százalékkal, majd 2017-től és 2018-tól 5-5 százalékkal emelkednek a bérek.
A megváltoztatott törvény rögzíti, hogy a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola összeolvadásával létrejön a Pallasz Athéné Egyetem 2016. július 1-től. Szintén ettől az időponttól a Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola összeolvadásával az Eszterházy Károly Egyetem. Mindkét intézmény alkalmazott tudományok egyeteme lesz. A Szent István Egyetemből kiváló Állatorvos-tudományi Kar, Állatorvostudományi Egyetemként alakul meg július 1-től.
A változtatás kitér arra, hogy az Országos Doktori Tanács határozza meg a doktori képzésre biztosított magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám felsőoktatási intézmények közötti, minőség- és teljesítményalapú elosztásának elveit.
