Sürgős választ kell adni az európai népesedési problémára, de a népességfogyást nem migrációval, hanem a családpolitika erősítésével kell megoldani – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális bizottsága négynapos budapesti ülésének nyitónapján. A demográfiai programmal a népességcsökkenés lassítását, megállítását, majd a népességszám növelését, a biológiai reprodukciót akarja elérni a kormány.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) etióp főigazgatóját az Országházban 2017. szeptember 11-én. (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)
A tömeges migrációval kapcsolatban Magyarország álláspontja az, hogy a bajt ott kell megfékezni, ahol keletkezett, „nem a bajt kell a nyakunkba venni, azzal csak tetéznénk azt”. Európának mindene megvan ahhoz, hogy célzott egészségügyi programokat indítson az arra leginkább rászoruló térségekben – fejtette ki.
A kormányfő ismertette a résztvevőkkel a Magyarországon jelenleg futó munkahelyvédelmi, demográfiai és népegészségügyi akciótervet. Előbbi célja a munkanélküliség felszámolása, mert ha nincs munka, akkor nincs önbecsülés, nincs jövőkép, nincs gyermekvállalás, és akkor nincs értelme egészséges életmódra törekedni sem – mondta, rámutatva ugyanakkor, hogy mára kézzel fogható közelségben van a teljes foglalkoztatottság.
A demográfiai programmal a népességcsökkenés lassítását, megállítását, majd a népességszám növelését, a biológiai reprodukciót akarja elérni a kormány, amelynek gazdaságpolitikája középpontjában ezért a demográfiapolitika áll – közölte Orbán Viktor.
A népegészségügyi akcióterv keretében pedig küzdelem folyik a dohányzás és az egészségtelen élelmiszerek ellen, továbbá része a közétkeztetés reformja – részletezte a miniszterelnök. Az eredmények közül kiemelte, hogy – 2014-ben publikált adatok szerint – 2012-2013 között 28-ról 19 százalékra csökkent a rendszeresen dohányzók száma. Megjegyezte azt is, hogy az egészségtelen élelmiszerekre kirótt chipsadóból befolyt összeg az egészségügyi rendszeren belül maradt, az adó hatálya alá eső termékek forgalma pedig csökkent. Jelezte ugyanakkor, hogy a közétkeztetési reform eredményei egyelőre felemásak.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) etióp főigazgatóját az Országházban 2017. szeptember 11-én. (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)
Beszámolt emellett az általános iskolákban bevezetett mindennapos kötelező testnevelésről, a következő népegészségügyi feladatként pedig azt jelölte meg, hogy csökkenjen a daganatos megbetegedések okozta halálesetek magas száma.
Orbán Viktor Magyarország tiszteletét fejezte ki a WHO iránt, hangsúlyozva, hogy a globális intézményeket érő kritikák közepette az Egészségügyi Világszervezetről sosem hallani egyetlen bíráló hangot sem, ez ugyanis egy olyan szervezet, amelyre mindig szükség volt, van és lesz is.
Magyarország is úgy érzi – folytatta – , hogy meg kell védeni a szabadságát „birodalmi politikai törekvésekkel” szemben, ám ez az álláspont nem a globális intézmények szükségességét tagadja, sokkal inkább megpróbálja összehangolni a nemzetek feletti szintet a nemzeti szuverenitással.
„Önök a globális intézményeket gyakran bíráló ország vendégei ma, de ez a bírálat nem terjed ki a WHO-ra, sőt éppen fordítva: a WHO iránti nagyrabecsülés és tisztelet országában vannak” – összegezte a kormányfő, úgy fogalmazva: Magyarország – mint a szervezet elkötelezett tagja – a WHO mellett áll, „számíthatnak ránk, és mi is szeretnénk számítani a jövőben önökre”.
