Három ütemben 2,6 milliárd forintból újul meg a cigányság hitéletében is jelentős szerepet betöltő csatkai zarándokhely – jelentette be a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kedden a Komárom-Esztergom megyei településen.
Soltész Miklós elmondta: a Veszprémi Érsekség beruházásában megvalósuló fejlesztésre idén 700 millió, jövőre egymilliárd, 2023-ban pedig további 900 millió forintot biztosít a kormány.
Magyarországon az egyházak is részt vállalnak a gazdaság újraindításában, legyen akár szó a magyar templomfelújítási program 26 milliárd forintos fejlesztéseiről, vagy más nagyberuházásokról – emelte ki. Hozzátette: a közeli Vértessomlón egy másik kegyhely 1,1 milliárd forintból újulhat meg. Soltész Miklós megjegyezte: a csatkai zarándokhely jelentős, szinte első számú kegyhelye a magyar és a határon túlról érkező cigányságnak.
Székely János, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációért felelős tagja kiemelte: a csatkai kegyhelyre 1862 óta járnak zarándokok, jelenleg 80-90 százalékuk roma. Elmondta, hogy a cigányok a csatkai Kisboldogasszony-búcsún szeretnek gyerekeket is keresztelni.
Udvardy György veszprémi érsek kiemelte: a kegyhelyeknek fontos szerepe van a hit megélésében. A csatkai beruházás része lesz a kápolna rekonstrukciója mellett a kültéri oltár, a forrás és környéke, a kiszolgáló létesítmények, valamint a kegyhelyre vezető út megújítása. Szintén része a projektnek a település ősi templomának rekonstrukciója – tette hozzá.
Az érsek közölte: az egyházmegyében 76 templom újul meg több mint egymilliárd forintból.
Czunyiné Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta: a felújítás célja, hogy az évszázados kegyhely alkalmas legyen a megnyugvást és lelki békét keresők méltó fogadására. A csatkai zarándokhely ma is kedvelt, gyalogosan és autóval is megközelíthető, nemcsak a vallási turizmus, hanem a csendre vágyók számára is – tette hozzá.