Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az eseményen azt hangsúlyozta: a beruházás egyszerre értékmentés, értékmegőrzés és értékfelmutatás, továbbá jól rávilágít a vadgazdálkodási, valamint a vadászati kultúra egységére, a természeti és kulturális értékek megőrzésének fontosságára.

Vadászat, vadgazdálkodás nélkül a Gemenc Zrt. területén élő, világhírű szarvasállományt nem lehetne egyensúlyban tartani az erdővel és a mezőgazdasággal, mert az állatok túlszaporodása tönkretenné az erdőt, kezelhetetlen konfliktust okozna a gazdákkal, a szarvasállomány mennyiségileg és minőségileg sem lenne fenntartható - jegyezte meg.

Hozzátette: mindez vadászati érték és a vadászati turizmus szempontjából is súlyos következményekkel járna, rontaná Magyarország, a magyar vadgazdálkodás hírnevét, veszélyeztetné a vadgazdálkodásból élők megélhetését.

Semjén Zsolt a millenniumi pavilonra utalva azt hangoztatta, hogy az építményből sufni, vagy tűzifa lett volna, ha nem lenne a megmentésének anyagi fedezetét biztosító Gemenc Zrt. és a vadászati világkiállítás.

Sok ezer ember jön ide megnézni épített örökségünket, és a kiállításon keresztül vadgazdálkodási eredményeinket - mondta.

Hozzátette,

az épület történelmi dicsőségünket is mutatja, rávilágít, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia mekkora fejlődést jelentett a birodalom népeinek, továbbá mennyivel természetesebb és szervesebb egység volt a monarchia, mint az Európai Unió.

A mentalitást, a történelmet, vagy a kultúrát tekintve nem sok közünk van egy göröghöz, vagy egy baltihoz, de aki megnézi ezt az épületet, pontosan érteni fogja, hogy egy csehvel, szlovákkal, horváttal, osztrákkal félszavakból is értjük egymást, s ez minden értelemben vett örökségünkre, a vadászati örökségre is igaz - fogalmazott a politikus.

Semjén Zsolt szólt arról is, hogy a teremtett világot, a természetet két szélsőségtől kell védeni. Az ipari lobbitól, amely a profitot mindenek fölé helyezve kizsákmányolná, és attól, amely a sorsára hagyná azt.

Ami a kertész kezében a metszőolló, a vadász vállán a puska"

- utalt Semjén Zsolt a vadászat fontosságára.

Nagy István agrárminiszter arra mutatott rá, hogy a vadászkastélyt mintázó pavilon az egyetlen, amely teljes egészében fennmaradt az ezredéves kiállítás több száz épülete közül, és mostantól a gímszarvasok életét, három gemenci kötődésű világrekord trófea másolatát is bemutató, valamint híres vadászoknak emléket állító Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas elnevezésű kiállításnak ad otthont.

A tárcavezető kitért rá, hogy a teremtett világ védelme napjainkban a keresztény gazdálkodás fontos eleme, ezért az agrártárca irányítása alatt működő erdőgazdaságok és nemzeti parkok ennek a szolgálatába állítják szakértelmüket.

Ez a hozzáállás jellemzi a Gemenc Zrt. munkáját is, ez emelte a gemenci erdőt Magyarország egyik legértékesebb és a kirándulók által legkedveltebb erdei élőhelyévé - jelezte.

Kiemelte, a Gemenc Zrt. küldetése, hogy a rábízott értékekkel fenntarthatóan gazdálkodjon, megőrizze, ápolja a kulturális értékeket is, így méltó és igazságos, hogy a pavilon, mint egyedülálló műemlék mostantól a cég ökoturisztikai központjában látható.

Kovács Zoltán, a 2021-es Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos közölte, hogy az épület maga az élő történelem, faanyagának 68 százaléka még a korabeli készítők keze munkáját dicséri.

A pavilon számos megpróbáltatáson ment keresztül, mire visszanyerte eredeti funkcióját: volt millenniumi pavilon, hadikórház, vegyszerraktár is, s azzal, hogy a múltunk egy meghatározó darabját méltó formájában sikerült újra felállítani és olyan helyszínhez kötni, ahol évente közel százezren láthatják, jó programelem jött létre a világkiállításhoz kapcsolódóan - közölte.

Az eseményen kiosztott háttéranyagban szerepel, hogy a millenniumi pavilon 1894-ben Habsburg-Tescheni Albrecht főherceg megrendelésére vörösfenyőből készült és először Lembergben (Lviv - Ukrajna) állították fel a Lengyel Nemzeti Kiállításon, hogy lengyel területek kulturális, gazdasági eredményeivel ismertesse meg a látogatókat.

Albrecht főherceg halála után unokaöccse és örököse, Habsburg Frigyes neve fémjelezte a pavilont, amely Budapestre, az ezredéves kiállításra, majd Szekszárdra, Keselyűsre, Bárányfokra került. A közelmúltban már elhagyatottan álló építményt 2019-ben a Gemenc Zrt. vásárolta meg és Pörbölyön építette, újította fel.

A kivitelezés során kicserélték a pavilon korhadt vörösfenyő elemeit, palatetejének helyére az eredetinek megfelelő fazsindelyes tető került, elvégezték a faanyagvédelmi, festési és épületgépészeti munkákat, s biztosították, hogy fűthető és hűthető falakkal, hőszigetelő nyílászárókkal megfeleljen a 21. századi elvárásoknak.

Az épület átadásával egyidejűleg az ökoturisztikai központban nyílt meg a Gemenc egykori fővadászáról, Party Istvánról elnevezett vadászattörténeti tanösvény.

A helyszínen az erdészet keresztet állított az 52. Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére.