A protestáns hittudományok terén, valamint a protestáns egyházakért végzett kiemelkedő teljesítményért odaítélhető állami kitüntetést Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át kedden Budapesten.

Az államtitkár köszöntőjében kiemelte: a díjazottak hűségesek voltak hitükhöz nemcsak az elmúlt három évtizedben, hanem az azt megelőző évtizedekben, a kommunista diktatúra idején is. Hitük és kereszténységük meghatározta életüket és munkásságukat is – mondta.

Soltész Miklós szerint a mai, értékvesztett világban különösen nagy szükség van az ilyen emberekre, akik készek felemelni a szavukat mindazért ami érték, ami „megtart minket” és a következő generációkat is. Ezért „önökre mint pillérekre számítunk” a következő időszakban is – fogalmazott az államtitkár.

Soltész Miklós kitért arra: a kommunizmus látványos, pusztító diktatúráját mára felváltotta az „alattomos”, liberális diktatúra, amely nyíltan ugyan nem üldözi a keresztényeket, de számos eszközzel, a médián és oktatási intézményeken keresztül igyekszik lerombolni a több ezer éves hagyományokat és tanítást. Ez ellen pedig minden keresztény embernek kötelessége felemelnie a szavát – mondta.

Reuss András az Evangélikus Hittudományi Egyetem rendszeres teológiai tanszékén végzett több évtizedes oktatói munkája, sokrétű lelkészi szolgálata, kiemelkedő szerzői, fordítói és szaklektori tevékenysége, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház külföldi és ökumenikus kapcsolatainak építésében vállalt szerepe elismeréseként vehette át az elismerést.

Reuss Andrást Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, a díjat odaítélő kuratórium tagja méltatta. Ismertetése szerint Reuss András 1938-ban született Budapesten. Az Evangélikus Teológiai Akadémián 1961-ben végzett. Lelkészként szolgált Sopronban, Ózdon, Rudabányán, Csöglén és Budapesten. 1973 és 1984 között a Magyarországi Evangélikus Egyház külügyi titkára, a Lutheránus Világszövetség 1984-es budapesti világgyűlésének helyi szervezője.

1984-ben védte meg Pál apostol etikájáról írt doktori értekezését. 1989-től az Evangélikus Teológiai Akadémia, majd az intézmény névváltoztatása után az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzora. 1992 és 1998 között az intézmény rektora, 1998 és 2006 között rektorhelyettese volt. 2003 és 2006 között a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetem szociáletikai és ökumenikus kutatócsoportjának vezetője volt. 2009-től professor emeritus - hangzott el.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (balra) és Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár átadta (jobbra) a Károli Gáspár-díjat Imre László Széchenyi-díjas egyetemi tanárnak a budapesti Károlyi-Csekonics Palota dísztermében 2022. január 25-én (Fotók: MTI / Illyés Tibor)

Imre László az irodalomtörténet, a műfajelmélet, az összehasonlító irodalomtudomány és kritika területén egyaránt kimagasló életműve, valamint a magyar protestáns műveltséget érintő tudományos munkája elismeréseként vehette át a díjat. Imre László méltatását Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke olvasta fel.

Imre László 1944-ben született Csornán, Hódmezővásárhelyen érettségizett, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett magyar szakos diplomát 1968-ban. Miután ugyanitt végigjárta az egyetemi ranglétra lépcsőit, 1998-tól nyugalomba vonulásáig egyetemi tanárként tevékenykedett. Volt tanszékvezető, doktori iskolai programvezető, kari dékán és rektorhelyettes – ismertette.

Az egyesített Debreceni Egyetemnek 2000 és 2003 között rektorhelyettese, majd 2004-ig rektora volt.  Vendégprofesszorként tanított a többi között a helsinki, a kijevi, a szentpétervári és a kolozsvári egyetemen. Imre László 1997-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia doktora, 2007 óta az akadémia levelező, 2013 óta rendes tagja. Jelenleg a Debreceni Egyetem professor emeritusa – hangzott el.

Imre László a XIX. század magyar irodalma mellett egyetemi előadásokat tarott a korszak világirodalmáról is. Továbbá irodalomelméleti, esztétikai, filológiai kurzusokat is vezetett. A magyar irodalomtörténet-írásban egyedülálló három műfajmonográfiája, az Arany János balladái, A magyar verses regény és a Műfajok létformája XIX. századi epikánkban című. Jelentősek a XIX. és XX. századi orosz klasszikusokról írt tanulmányai és a kortárs magyar irodalomról írt kritikái – tette hozzá Fekete Károly.

A Károli Gáspár-díjat 1997-ben alapította az akkori kulturális minisztérium, és azóta évente egyszer adják át olyan embereknek, akik a hittudományok területén maradandót alkotva gazdagították a magyar vallásos és szellemi életet, valamint kimagasló eredményeket
értek el a biblikus tudományok terén