A múltra emlékezni kell, abból merítkezni kell – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a KDNP politikusa a Békés megyei Csorváson hétfőn, a szlovák tájház és közösségi ház átadóján.
Soltész Miklós rámutatott arra, felelősség és kötelesség is a napokban zajló népszámlálás során megjelölni a nemzetiséghez, valamint az egyházhoz való hovatartozást, mert azzal üzenni lehet Európának is, hogy Magyarországon fontosak a nemzetiségek és a keresztény felekezetek jelenléte.
Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, Herczeg Tamás, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Paulik Antal, az Országgyűlés szlovák szószólója, Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke és Baráth Lajos polgármester átvágják a nemzeti színű szalagot a megújult szlovák nemzetiségi tájház átadásán Csorváson 2022. október 10-én. MTI/Rosta Tibor
Kifejtette, a világban most – a nagyhatalmak miatt – rossz irányba mennek a dolgok. Így volt ez a 20. század folyamán is többször: az első és a második világháború, vagy a szlovák-magyar lakosságcsere idején, amely „sokkal inkább elűzetés volt”. Ezeket béketeremtéssel, imádsággal és az összetartozás őrzésével tudjuk befolyásolni – jelentette ki.
Soltész Miklós elmondta,
csak az idén több mint hatvan helyen, több mint egymilliárd forint értékben zajlottak vagy zajlanak a nemzetiségeket érintő fejlesztések: óvodák, bölcsődék, közösségi terek, emlékházak, tájházak, templomok és útmenti keresztek újultak, újulnak meg. "Sokat tettek ezért a szlovák nemzetiségek is – jegyezte meg.
Az államtitkár szólt arról, hogy kedden jelenik meg egy 450 millió forintos keretösszegű pályázati kiírás, amelyre nemzetiségi civil szervezetek jelentkezhetnek. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy amennyiben a háborús és a gazdasági helyzet rosszabbra fordul, ezek a pályázatok nem tudnak megvalósulni.
A mintegy ötezer lakosú, Békéscsabához közeli városban - több ütemben - öt év alatt, összesen 30,2 millió forintból újult meg a szlovák nemzetiségi tájház és a mellette álló közösségi ház.
Herczeg Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke emlékeztetett, Békés megyébe 300 éve, a török kiűzése után, több hullámban érkeztek szlovákok, akik új életet adtak az akkor elnéptelenedett vidéknek, és egyebek mellett a csabai kolbásszal gazdagították értékeit.
Hozzátette: a megújult csorvási tájházban be tudják mutatni az elmúlt 150 évben felgyűlt tárgyi emlékeket; a közösségi ház pedig ’bármely nemzetiségből, felekezetből vagy etnikumból érkező embert képes ide csábítani’.
Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke szerint Békés megye „kicsiben leképezi az egész Kárpát-medencét”, csak az itt élő nemzetiségek békében tudtak élni egymással - mutatott rá.
Mint mondta, fontosnak tartja, hogy a rendszerváltás után magukra tudtak találni a Magyarországon élő nemzetiségek, őrizni tudják hagyományaikat és kultúrájukat, amelyhez nagyon sok támogatást kaptak az utóbbi évtizedben a magyar kormánytól.
Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke köszöntőjében kiemelte, Békés megyében mintegy tíz helyen, Csabaszabaditól, Medgyesegyházán keresztül Békéscsabáig újultak meg szlovák közösségi terek és tájházak. „Az elmúlt évek kormányzati támogatásainak köszönhetően nem hajléktalanok már az itteni szlovák szervezetek” – húzta alá.
Hugyik Erzsébet, a Csorvási Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke terveikről szólva elmondta: a közösségi házban kiépítenék a fűtési rendszert, a tájházat pedig egy pajta felhúzásával gazdagítanák. Táborok, rendezvények szervezésében is gondolkodnak.
Baráth Lajos, a település független polgármestere örömét fejezte ki, hogy egy ilyen épületkomplexszummal gazdagodott Csorvás.
