– Az országgyűlési választások után a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá került az Üldözött Keresztényeket Segítő Programokért Felelős Államtitkárság és a Hungary Helps non profit szervezet. Visszatekintve az elmúlt időszakra, milyen változást hozott ez a váltás?

– A válasznak a fontosabb része az, hogy mi nem változott. Nem változott, hogy Magyarország elkötelezett az üldözött keresztények megsegítésének az irányába. A választások előtt, a kormány számvetésének az időszakát éltük. Jómagam is több mint 60 közösség előtt tudtam beszámolni arról, hogy a magyar kormány miért indította el a Hungary Helps Programot, és milyen jelentőségű eredményeket értünk el a válságba jutott közösségek megsegítése terén. Egyértelműen támogatást tapasztaltam minden ilyen előadás és találkozás után. Ez is megerősítette a kormányt abban, hogy ez egy fontos ügy, sőt, ez egy nemzeti üggyé vált.

A Hungary Helps Program küldetése voltaképpen azt is jelzi, hogy a magyarságnak, mint nemzetnek mi a szerepe, vagy legalábbis mi az egyik szerepe a világon. Éppen ezért a kormány úgy döntött, hogy folytatjuk ezt a programot, mert egyrészt szükség van rá a nagyvilágban, ahol a humanitárius válságok szaporodnak, és a keresztényeket egyre nagyobb mértékben üldözik.

Másrészt pedig közvetíti az értékeinket, közvetíti a magyar kormánynak és a magyar embereknek a keresztényi elköteleződését, a keresztényi szolidaritását.

 

Államigazgatási szempontból pedig azt a változást hozta, hogy a magyar diplomáciába, a magyar külpolitikába még mélyebben integráltuk ezt a programot. Eddig is a magyar diplomácia és a külügyi apparátus is szolgálta az üldözött keresztények megsegítésének az ügyét, de így még jobban együtt tudunk dolgozni. Az elmúlt időszakban a magyar külképviseletek is jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy ezt a küldetést sikeresen tudjuk végezni.

– A Hungary Helps Programnak a fő célkitűzése, hogy helybe vigye a segítséget. 2022-ben hol, és miben segítették az üldözött keresztény közösségeket?

– Valóban helybe visszük a segítséget olyan közösségek számára, akik konfliktusokkal, vagy éppen terrorista szervezetek támadásával néznek szembe. Kiemelten az üldözött keresztényekkel foglalkozunk, de nem csak velük. A helyi közösségek ragaszkodnak a szülőföldjükhöz és keresik annak a lehetőségét, hogy ne kelljen a migrációt választaniuk, mi ebben segítjük őket a személyes találkozásokkor megismert igényeiket figyelembe véve.

A keresztények üldözése sajnos egyre erősödik a világban. Éppen ezért a támogatási területeket földrajzilag kiszélesítettük. A Közel-Keleten például azt tapasztaltuk az elmúlt egy-két évben, hogy az Iszlám Államnak az összeomlásával a keresztényeknek a fizikai üldöztetése majdnem teljesen megszűnt. Ugyanakkor azt is láttuk, hogy a keresztény közösségek lélekszáma a töredékére zsugorodott az évek alatt. A Közel-Keleten 2022-ben is az volt a célunk, hogy a megmaradó kereszténységnek az intézményeit tudjuk megerősíteni.

– Mit jelent számszerűsítve, hogy a töredékére zsugorodott?

– Egészen drámai számokkal kell szembesülnünk. Szíriában két évtizeddel ezelőtt még 2,3 millió keresztény élt, mostanra ez a szám az optimista becslések szerint is csak 800 ezer fő, tehát majdnem egyharmadára zsugorodott a keresztény közösség. Irak esetében pedig még drámaibb a helyzet. 2004-ben még másfél millió keresztény volt az országban, mostanra viszont 200 ezerre csökkent a létszámuk.

Jelenleg a küzdelem azért folyik, hogy egyáltalán maradjanak keresztények a tágabb értelemben vett Szentföldön.

Nagyon örömteli esemény volt, amikor Novák Katalin köztársasági elnök asszonynak az iraki látogatásához csatlakozhattam, aki a protokolláris diplomáciai találkozók mellett időt és energiát fordított arra, hogy az üldözött keresztény közösségekhez is ellátogasson. Több újjáépített helyszínt is megtekintettünk és örömmel láttuk, hogy a törekvéseink beértek.

A Közel-Keleten támogatunk olyan keresztény közösségeket is, akik bár vallásszabadságot élveznek, nem üldözik őket és nem csorbítják a jogaikat, ennek ellenére olyan gazdasági, demográfiai kihívásokkal néznek szembe, melyek által fogyatkozik a lélekszámuk. Ezért fontosak például a Szentföldre érkező támogatások. Támogatjuk a libanoni keresztény közösséget, Izraelben pedig egy ferences rendi iskolát adhattunk át.

Novák Katalin köztársasági elnök asszony és Azbej Tristan államtitkár a Szentföldön egyházi vezetőkkel is találkozott.

Novák Katalin köztársasági elnök asszony delegációjával a Szentföldön egyházi vezetőkkel is találkoztunk. Az egyházak képviselői kifejezték hálájukat, amiért Magyarország támogatja őket a jeruzsálemi és betlehemi kegyhelyek megóvásában és általában a közel-keleti keresztény jelenlét megőrzésében. Elnök asszonnyal hitet tettünk amellett, hogy Magyarországra mindig számíthatnak a szentföldi keresztények.

A Közel-Kelettel szemben Afrikában a keresztények olyan erőszakos cselekményeknek vannak kitéve, ami közelíti a népirtás szintjét.

 

Éppen ezért Afrikában több helyszínen, Nigériától egészen Dél-Afrikáig, Mozambikig kellett életmentő humanitárius segítséget nyújtanunk.

– Nigériában szinte hetente rabolnak el, vagy gyilkolnak meg papokat. Mit jelent pontosan az életmentő humanitárius segítség?

– A Hungary Helps Programnak szakmai szemmel nézve az egyik legfontosabb erénye az, hogy rugalmasan tudunk alkalmazkodni a támogatásra szoruló közösségnek az igényeihez, és utána közvetlenül adjuk ezt a támogatást. A legkülönbözőbb ilyen típusú támogatásokról tudok beszámolni, de hadd emeljek ki a 2022-es évből két különböző fajta humanitárius életmentő típusú segítséget. Az egyik egy kisebb mértékű, de annál fontosabb életmentő támogatás volt. Amint arról a Vasarnap.hu is beszámolt még júniusban, pünkösd ünnepén, a nigériai Owo városában egy katolikus templomba dzsihadisták rontottak be és közel ötven keresztényt gyilkoltak meg.

Majd kiderült, hogy a legtöbb család olyan szegénységben él, hogy nem tudja eltemetni a meggyilkolt hozzátartozóit, így az említett célokra küldtünk gyorssegélyt.

Míg a világ a koronavírus-járványra figyelt, addig Mozambikban szintén egy dzsihadista terror szervezet követett el tömeggyilkosságokat. Keresztény falvakban tömeges lefejezéseket tartottak. Rengeteg keresztényt elüldöztek. Mozambikban mi a katolikus egyházon keresztül egy nagyobb léptékű segítséggel a menekülteknek az országon belüli ellátását támogattuk.

Ha visszatekintünk az előző évre, természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a humanitárius válsághelyzet egészen közel jött Magyarországhoz. Ukrajnában számos civil esett áldozatául a háborúnak és egy általános humanitárius válsághelyzet alakult ki. Nagy tömegek indultak menekültként az országunk irányába is, ami nemzetközi összefogást igényelt, hogy ne változzon a válság katasztrófahelyzetté.

Bár ennek a konfliktusnak nincs vallási üldöztetési aspektusa, ugyanakkor a Hungary Helps Program hat éve során azt tapasztaltuk, hogy humanitárius válsághelyzetben a karitatív és az egyházi szereplők, azok nagyon hasznos szövetségesek, ezért a program keretében több mint 3000 tonna adományt vittünk Ukrajna területére a szervezetekkel együttműködve.

– Közvetett segítségnyújtás esetén mely szervezetekkel dolgozik együtt a Hungary Helps?

– Mi arra törekszünk, hogy a lehető legközvetlenebb legyen a segítségnyújtás. Vagy úgy dolgozunk, hogy például helyi egyházaknak adjuk a támogatást, vagy pedig olyan magyar karitatív szervezetekkel dolgozunk együtt, akiknek van közvetlen helyi tapasztalata és jelenléte, illetve partnersége ezekben a válságövezetekben. Méltatlan lenne bármilyen felsorolás, mert félő, hogy kihagynék valakiket, de például kiemelt stratégiai partnere a Hungary Helps Programnak a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet vagy éppen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Emellett most épül ki a stratégiai együttműködés a Baptista Szeretetszolgálattal, de több tucatnyi olyan magyar karitatív szervezet van, akik valamilyen szinten csatlakoznak a Hungary Helps Programhoz.

– Egy komoly diplomáciai siker is született az előző évben. Tíz év után helyreállt Magyarország kapcsolata Örményországgal, aminek az ön esetében személyes vonatkozása is van. Hogy látta belülről a békülési folyamatot?

– Majdnem pontosan tíz évvel ezelőtt szakította meg Örményország Magyarországgal a kapcsolatait, ami egy méltatlan állapot volt az elmúlt tíz évben, hiszen a magyarság és az örmény nemzet közötti keresztény értékrendi, és történelmi kapcsolat megkívánja, hogy a két ország között rendezett viszony legyen. Magyarország egy büszke keresztény nemzet, az örménység pedig a világ első keresztény nemzete, ez az első nemzet, amelyik fölvette a kereszténységet államvallásnak, és a további nagyon fontos összetartó kapocs a magyarországi örmény nemzetiségű közösség. A magyarországi örmény nemzetiségnek olyan történelmi alakjai voltak, akik sokat tettek hozzá Magyarországhoz, a magyar nemzeti ügyhöz. Például Kiss Ernő és Lázár Vilmos örmény származású magyar aradi vértanúk. Ezért nagyon örömteli, hogy a kapcsolatok felvételében a Hungary Helps Program kulcsszerepet tudott játszani.

Ennek az indító eleme az volt, hogy Irakban és Szíriában a jelentős lélekszámú örmény keresztény közösségnek a tagjait, az Iszlám Államnak a terroristái nagy erőkkel üldözték. Így a Hungary Helps Program támogatásába vonta ezeken a területeken az örmény apostoli egyháznak a tagjait, az örmény katolikus egyház tagjait és az örmény protestáns felekezetnek a tagjait is. Az elmúlt években többször jártak Magyarországon ezeknek az egyházaknak a képviselői, hogy beszámoljanak a lerombolt templomokról, az elvesztett életekről. Magyarország Damaszkuszban hozzájárult egy rakétatalálattal lerombolt örmény iskolának az újjáépítéséhez. Irakban jelenleg is egy templomnak az újjáépítését támogatjuk, Libanonban pedig az örmény katolikus egyház munkateremtő programjait segítjük.

Ezen kívül Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak a vezetésével még 2021-ben egy egyházdiplomáciai látogatást tettünk Örményországba, ahol II. Karekin pátriárka, az Örmény Apostoli Egyház feje fogadott minket, aki megköszönte, hogy humanitárius segítségnyújtással segítjük az örmény embereket a legnagyobb bajban a Közel-Keleten.

Tavaly november elején pedig Orbán Viktor miniszterelnök hazánkban fogadta XXI. Rafael Péter örmény katolikus pátriárkát, aki nagyrabecsülése jeléül átadta neki a Szent Kereszt Hálaérem kitüntetést.

Nem telt el néhány óra és kapcsolatba tudtam lépni az egyházmegyét vezető katolikus püspökkel, hogy beszámoljon a helyzetről és a szükségeikről. Sok olyan sérültje volt a támadásnak, aki nem jutott orvosi ellátáshoz, ehhez kértek azonnali segítséget.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j2) fogadja XXI. Rafael Péter örmény katolikus pátriárkát (b) a Karmelita kolostorban 2022. november 2-án. Mellettük Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (j) és Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítõ programokért felelõs államtitkára (j3). A pátriárka a Szent Kereszt Hálaérem kitüntetést adta át a kormányfõnek. Az indoklás szerint Magyarország és személyesen Orbán Viktor értékes támogatást nyújt az elnyomott és üldözött keresztényeknek világszerte. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Mindezek jelezték a magyar részről a jó szándékot és a szándékot a kapcsolataink helyreállításához, ami megtörtént decemberben. Nagy öröm személyesen is nekem, hogy helyreállt a két nép barátsága hivatalosan is, miután származásomat tekintve én is az örmény gyökerekkel bíró emberek közé tartozom.

– Miért fontos egy Hungary Helps jellegű program?

– A különböző támogatott közösségeink közül, ha az üldözött keresztényekre összpontosítunk, akkor elmondható, hogy a kálváriájukat az teszi igazán súlyossá, hogy magukra hagyva érzik magukat. Magukra hagyva a nyugati országok által, azon országok által, akiket ők a kereszténységhez tartozónak éreznek, és azt gondolták, hogy segítséget kapnak tőlük.

Emberjogi kérdéseket büszkén felvállaló nemzetközi szervezetek sok esetben teljes közömbösséget mutatnak az üldözött keresztények irányába. Éppen ezért, amikor a magyar segítségnyújtás jelentőségéről kérdezem a támogatottjainkat, a támogatások hasznosulása mellett nagyon szemléletesen szokták összefoglalni azt, hogy amit tőlünk kapnak, az a remény.

Sok esetben a Magyarország által életre hívott Hungary Helps Program az utolsó reményük a megmaradásra. A remény arra, hogy még vannak barátaik és szövetségeseik. Éppen ezért ennek elterjedt a híre, és nagyon sokan keresnek meg minket Ázsiából és Afrikából, olyan közösségeknek a vezetői, akik úgy gondolják, hogy a szülőföldjükön, ha nem kapnak valamilyen segítséget, akkor az üldöztetés és a nehézségek miatt nincs jövőjük.

Mi – ahogy azt a magyar kormány részéről az elmúlt időszakban többen is elmondták – még a jelenlegi nehéz helyzetünk ellenére is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy folytassuk a segítségnyújtást az üldözött keresztények számára. Ugyanakkor az erőforrásaink végesek, és olyan mértéket kezd ölteni a keresztényüldözés a világban, hogy nem is gondolhatunk arra, hogy mi fogjuk egyedül felszámolni ezt a súlyos humanitárius válságot. Éppen ezért most az a küldetésünk, hogy az ártatlanul diszkrimináltak hangját felhangosítsuk.

A segítségnyújtás mellett meggyőzzük a világnak a tehetősebb nyugati felét, és a nemzetközi szervezeteket, hogy ők is álljanak ki a hitük miatt az üldözött keresztények mellett és jöjjön létre az EU vagy az ENSZ részéről is egy hasonló program, ami az üldözött keresztényeket segíti.

– Decemberben találkozott Ursula von der Leyennel is. Felhívta erre a figyelmét?

– Az Európai Unió elkötelezettnek mutatkozik arra, hogy mind a humanitárius területen, mind a gazdasági fejlesztési területen fontosabb szerepet vállaljon a világ fejlődő részeiben vagy a konfliktus övezetekben. Ehhez az Európai Unió nagy forrásokat is hozzárendelt. Nekünk Brüsszelben az a missziónk, hogy meggyőzzük arról az Európai Uniónak a döntéshozóit, hogy ezekben a különböző segélyezési és fejlesztési programjaikba vegyék bele az egyházakat és a hitelvű karitatív szervezeteket. Ettől sokan ódzkodnak, egy szélsőséges, liberális magatartást felvéve. Úgy gondolják, hogy ez politikailag nem korrekt. Mi – jószolgálati nagykövetünk, Hölvényi György európai parlamenti képviselő vezetésével – arról próbáljuk meggyőzni őket, hogy a humanitárius alapelveknek megfelelően pont az egyházak és a karitatív szervezetek azok, akik a legsérülékenyebb, a legnagyobb fenyegetésnek kitett emberekhez tudják közvetlenül eljuttatni a segítséget.

– 300 millió embert üldöznek azért, mert keresztény. Megállítható ez a folyamat?

– Sajnos a tendencia azt mutatja, hogy évről évre egyre több keresztény szenved valamilyen diszkriminációt vagy éppen üldöztetést a hite miatt. Ennek oka lehet az is, hogy a konfliktusoknak a száma és a súlyossága, az folyamatosan növekszik, a szélsőséges mozgalmak is erősödnek, és egyre több területen jelennek meg. A fegyveres konfliktusok és a humanitárius válsághelyzet fel szokta erősíteni a vallási ellentéteket és a szembenállást is.

A nyugati világ közömbössége és cinikus hozzáállása sem segíti a keresztényüldözés visszaszorítását. Jelentős számú kisebbségi csoportot a védelmükbe vesznek a nyugati szervezetek, de valahogy az üldözött keresztények kimaradnak ebből, ezzel is bátorítva az elkövetőket.

Tehát a tendencia pont rossz irányba mutat, de ettől függetlenül sokszor táplálkozhatunk az üldözött keresztényeknek a hitéből, és így mi sem csüggedhetünk. Mi sem adhatjuk föl ezt a küzdelmet.

A Hungary Helps Programnak így kettős lett a missziója. Az első és a legfontosabb, hogy életeket mentsünk a humanitárius segítségnyújtás eszközével, másrészt viszont nem alkuszunk abban, hogy a nyugati világ tovább ne tudja tagadni a keresztényüldözésnek a tényét.

Első lépésként el akarjuk ismertetni az üldözött keresztények helyzetének súlyosságát és a megsegítésük fontosságát, másrészt pedig be szeretnénk mutatni a magyar példát, ami valóban hatékony, hiszen

már közel egymillió ember életének a megmentéséhez, vagy a tragikus sorsának jobbá tételéhez járulhattunk hozzá.