Azbej Tristan: Világszerte tudják, Magyarország segít

Számításaink és humanitárius gyakorlatunk tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy a helyben való segítségnyújtás alapelve nemcsak hogy józan és praktikus, de egyszerre gazdaságilag és szociálisan is hatékony – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Azbej Tristan.

Azbej Tristan (KDNP), a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára (Fotó: Azbej Tristan Facebook profilja)

Az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárság vezetője szerint mindez számszerűsítve úgy néz ki, hogy abból a pénzből, amelyből Európában egy betelepített migránscsaládnak fel lehet építeni egy házat, a Közel-Keleten négy-öt, Afrika egyes vidékein pedig akár tíz házat is lehet építeni.

– A mi módszereinket igazolja az az elképesztő számadat is, miszerint Olaszországnak mindössze 120 bevándorlót sikerült a munkaerőpiacra integrálni 2016 és 2019 között a több mint 300 ezer migránsból, 15 millió eurót (4,9 milliárd forintot) felemésztve. Hogy érzékeltessem, ez azt jelenti, hogy arányai­ban százezer bevándorlóból 37 tudott belépni az olasz munkaerőpiacra. Ez a migráció menedzselésének, az erőltetett integrációnak a csúfos kudarca, aminek az emberek isszák meg a levét – magyarázta az államtitkár, aki a keresztényüldözések kapcsán arról beszélt, hogy a világ legüldözöttebb vallása a kereszténység. – A legóvatosabb becslések szerint is mintegy 245 millió ember szenved valamilyen mértékű elnyomástól pusztán keresztény hite miatt, a vallásuk miatt üldözött emberek 80 százaléka keresztény, tavaly naponta átlagosan 11 keresztényt öltek meg – sorolta.

A politikus külön kitért Szíriára, ahol a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt két és fél millió keresztény élt, ma ez a szám egymillióra csökkent. Azbej Tristan arra hívta fel a figyelmet, hogy az Iszlám Állam keresztény falvakat rombolt le. – Ilyen volt például a Hábúr folyó völgye, ahol az asszír keresztények ősei már évezredek óta éltek. Az Iszlám Állam 2015-ben rohanta le a településeiket, százakat raboltak el és gyilkoltak meg, a templomokat pedig a földdel tették egyenlővé – idézte fel a politikus, hozzátéve, hogy Irakban sem jobb a helyzet. – Az ezredforduló környékén ott még 1,5 millió keresztény élt, ám ez a szám röpke húsz év alatt 200 ezerre esett vissza – vont mérleget. Kiemelte: a Magyarország segít program kiemelt figyelmet fordít az iraki keresztény közösségekre.

– Az egyik legsikeresebb projektünk is itt valósult meg. Az Iszlám Állam által feldúlt Tell-Aszkufból 1300 keresztény családnak kellett elmenekülnie 2014-ben. A település 2016-os visszafoglalása után magyar segítséggel kezdődhetett meg az újjáépítés, ami lehetővé tette, hogy az elűzött keresztény családok döntő többsége visszatérhessen az otthonába. Tell-Aszkufot a helyiek, tiszteletük jeleként, azóta csak Magyarország leánya névvel emlegetik – emlékeztetett az államtitkár, akinek a számításai szerint a Hungary Helps program 2016. végi megalakulása óta mintegy hetvenezer ember szülőföldön való megmaradását tette lehetővé. A projektek elsősorban Európa közvetlen biztonsági környezetére, a Közel-Keletre, illetve a szubszaharai régióra összpontosítanak.

– Eddig Irakban, Szíriában, Libanonban, Jordániában, Nigériában, Etió­piában és Kongóban nyújtottunk segítséget a helyieknek. A Hungary Helps program egy egyedi módszert vezetett be a nemzetközi segítségnyújtás rendszerébe. Mi nem a budapesti irodáinkból próbáljuk meg eldönteni, hogy mi a jó a bajbajutottaknak, hanem elmegyünk a helyszínre, és megkérdezzük őket, hogy mire van szükségük – magyarázta a politikus. Kiemelte: szintén magyar sajátosság, hogy a segítségnyújtás során szorosan együttműködnek a helyi egyházakkal és vallási szervezetekkel, amelyekkel az évek során szoros kapcsolatot építenek ki.

Azbej Tristan a segítségnyújtással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem csak a keresztényeknek igyekeznek segíteni. – Mi úgy tartjuk, hogy a szenvedésnek nincsen keresztlevele. A Hungary Helps program dedikált célja az üldözött keresztények megsegítése, de egy olyan társadalomban, ahol a keresztények kisebbségben vannak, komoly visszatetszést keltene, és csak felerősítené az üldöztetésüket, ha kivételezett helyzetet élveznének. Projektjeinkkel ezért is igyekszünk a különböző vallási felekezetek közötti békés együttélést előmozdítani. Ha például egy keresztények által működtetett iskolába vagy klinikára bekerül egy muzulmán, és ott emberségesen bánnak vele, akkor nagy valószínűséggel ő is így fog viszonyulni a keresztényekhez, és a békés együttélés hírnökévé válik – vélekedett.

Az államtitkár közölte, hogy a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel közös projekteket indítanak az Iszlám Állam miatt népirtással fenyegetett iraki jazidi kisebbség megsegítése érdekében. – Támogatásunk kiterjed a heves harcok sújtotta Szindzsár régió újjáépítési munkálataira és az Irakban belső menekültként élő jazidik társadalmi reintegrációjának előmozdítására, a háború által különösen sújtott gyermekek és asszonyok rehabilitációjára.

Az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárság október 24-én megállapodást kötött a máltai lovagrenddel. Az Azbej Tristan vezette államtitkárság a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal már korábban is együttműködött, például a szír–jordán határ mentén fekvő menekülttáboroknak nyújtott magyar kormányzati támogatás, a szíriai Homszból elmenekült családok visszatelepülésének lehetővé tétele vagy az ellátási infra­struktúra fejlesztésre irányuló projektek támogatása kapcsán Aleppóban.

A lovagrenddel azonban most kezdődik kooperáció. – A cél, hogy a válságövezetekben újra tudjuk indítani az oktatási és ellátórendszert, de külön prioritás, hogy megfelelő tudást adjunk át a mezőgazdálkodás terén, hogy hatékonyabban léphessenek fel a gyorsuló ütemben melegedő éghajlat okozta természeti és élelmiszer-ellátási problémák ellen – emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy a célterületeken összehangolják humanitárius tevékenységeiket, amivel javítani lehet a háborúk, terrorizmus, klímaváltozás és vallási üldöztetés miatt szenvedők életkörülményein.

Azbej Tristan arra hívta fel a figyelmet, hogy a dél-afrikai régióban is indítanának programokat. Ez ugyan messze van Európától, ám mint mondta, az insta­bilitás és a válságok nagyon könnyen átgyűrűznek egyik országból a másikba. – Különösen igaz ez a szubszaharai Afrikában, ahol az államok gyakran nem képesek kontroll alatt tartani a társadalmi folyamatokat. Egy Afrika déli részén keletkező probléma könnyedén és viszonylag gyorsan kiválthat akár nagyobb népmozgásokat is a Száhel-övezetben, amely az Európába induló migráció legjelentősebb kiindulópontja – figyelmeztetett.

A tervek szerint a Hungary Helps programot kiterjesztik olyan területekre is, mint Burkina Faso, ahol a kezdet az lenne, hogy felmérnék, hogy mi módon lehet segíteni a helyi üldözött keresztényeket. – Célunk, hogy a lehetőségeinkhez mérten minél több embernek tudjunk segíteni abban, hogy a szülőföldjén tudjon emberhez méltó életet élni. Mi nemcsak puszta számként, hanem felebarátainkként tekintünk a bajbajutottakra – zárta az interjút Azbej Tristan.