A baloldal célkeresztet rajzolt a kárpátaljai magyarok homlokára - Szászfalvi László interjúja a Mandinernek

„Politikánk középpontjában a közösségek segítése, a családok támogatása, a vidék felemelése és a nemzetegyesítés áll” – vallja Somogy 2. számú egyéni választókerületének kormánypárti képviselője. Szászfalvi László (KDNP) a választások után bizakodóan állt a belpolitikai konszolidáció kérdéséhez, azonban egy idő után rájött, hogy az ellenzék ott folytatja, ahol abbahagyta. A Mandiner interjújában szó esik az egyházi törvényről, nemzetpolitikáról és hitről, valamint a Dráva-medence jövőjéről.

Történelmi győzelmet aratott a jobboldal az országgyűlési választásokon. Az ellenzéki összefogás Budapesten kívül mindössze kettő egyéni választókerületben tudott mandátumot szerezni. Minek tudja be ezt a sikert: a Fidesz-KDNP teljesített ennyire jól vagy a baloldal teljesített alul?

A Fidesz-KDNP hosszú évek óta koherens politikát folytat. A nemzeti érdekek védelme, a gazdaság erősítése, a családok, a közösségek és a vállalkozások segítése, a vidék felemelése és a nemzetegyesítés áll a politikánk középpontjában. Ennek látható és kézzelfogható eredményeit és gyümölcseit a magyar emberek és családok megtapasztalták. Ráadásul mindezeket az eredményeket a legnehezebb helyzetekben, válságok közepette értük el. Egységesek, fegyelmezettek voltunk a kampányban is és – a Covid-járvány ellenére – az emberekkel való kapcsolatunkat megőriztük, sőt tovább tudtuk erősíteni. Az orosz-ukrán háború kitörése után pedig egyértelmű és világos álláspontot foglaltunk el, amelyet azóta is következetesen képviselünk:

ki kell maradnunk ebből a háborús konfliktusból és meg kell védenünk Magyarország, a magyar emberek békéjét és biztonságát.

Egyben tudtuk tartani a támogatóinkat, a mozgósításunk nagyszerűen sikerült. A baloldali ellenzék pontosan ennek az ellenkezőjét „teljesítette”, élén a miniszterelnök-jelöltjükkel. A magyar emberek egyértelműen Orbán Viktor miniszterelnök úrban és a kormánypártokban bíznak meg.

Lát rá esélyt, hogy a jövőben konszolidálódnak a belpolitikai viszonyok, és a két politikai oldal között létrejjöjön egyfajta konstruktív együttműködés a nemzeti érdekek mentén?

Április 3-a után néhány napon keresztül még volt bennem egy kis bizakodás ezt illetően. Ekkora Fidesz-KDNP győzelem után, amikor jóval több mint 3 millió ember egységesen sorakozott fel a nemzeti-konzervatív-keresztény politikánk mögött, joggal reménykedhettem, hogy a baloldal végre megpróbál magába nézni. Levonja a konzekvenciákat és egy teljesen új, konstruktív ellenzéki szerepet próbál betölteni az Országgyűlésben és azon kívül is. De ezek a remények nagyon gyorsan szertefoszlottak. A baloldali ellenzék ott folytatja, ahol a választás előtt abbahagyta. Lelkük rajta, ez a politika csak őket fogja tovább gyengíteni.

Államtitkárként jelentős szerepet vállalt a 2010-es kormányváltást követően az új egyházi törvény kidolgozásában. Voltak körülötte bonyodalmak.

Az új, általunk koordinált egyházi törvény tervezete a kormány döntéséig eljutott. Miután a kormány elfogadta, támogatta, az Országgyűlés elé a beterjesztése is megtörtént. A parlamenti vita megkezdődött, ugyanakkor módosító indítványokkal jelentős változáson ment keresztül a javaslat. De annak szellemisége és alapkoncepciója nem változott.

Mind az általunk előkészített és beterjesztett, mind a véglegesen elfogadott egyházi törvényünk Európában közepesen szigorú szabályozást jelent.

Amikor bármelyik változatot durva kritika érte vagy éri, egyértelmű, hogy szakmailag alultájékozott, politikai és provokatív véleménnyel van dolgunk. Arról nem is beszélve, hogy ha valóban mélységében megvizsgálná az EU az egyházak státuszát szabályozó törvényeket, kiderülne, hogy a magyarországi szabályozás nagyon is európai tradíciókon alapuló. Hiába közepesen szigorú, a szó legnemesebb értelmében liberális szabályozás. 

A törvénnyel kapcsolatban több jogi vita is zajlott, itthon és nemzetközi szinten egyaránt, valamint igen heves politikai konfliktus tárgyává is vált.

Az volt a célunk, hogy megszüntessük az úgynevezett bizniszegyházakat, teremtsünk rendet és kiszámíthatóságot ezen a területen. Továbbá: az új Alaptörvény fundamentumán állva az állam és egyházak minőségi együttműködésének korszakát nyissuk meg, valamint az egyházak közcélú tevékenységének teremtsük meg a stabilitását, s ezek meg is valósultak. Az általunk előkészített törvényjavaslattal kapcsolatban a népszámlálási adatokat figyelembe véve vizsgáltuk, hogy mennyire fedi le a magyar vallási közösségeket. Nos, az eredmény több mint 95 százalék volt. Úgy gondolom, a felsorolt tények kielégítő választ adnak a vitákban felvetett kérdésekre.

Az elmúlt években számtalan támadás érte a történelmi egyházakat. A DK_s Vadai Ágnes odáig ment, hogy 2021-ben javaslatot nyújtott be a gyónási titkok eltörlésével kapcsolatban. Mit gondol, ez a fajta baloldali attitűd puszta hangulatkeltés, vagy a másik oldal valóban így gondolkodik az egyházakról?

Ez komoly jelzés volt arra nézve, hogy a kommunisták semmit nem változtak. Ahogy a közmondás fogalmaz: „Kutyából nem lesz szalonna.” Sokkal többről van szó, mint puszta hangulatkeltésről.

Ez már világos provokáció a keresztény egyházakkal szemben, amit nem hagyhatunk szó nélkül.

Hol van az általuk képviselt politikából a baloldal által rengeteget emlegetett liberalizmus, tolerancia, demokrata gondolkodás és a rajtunk folyamatosan számon kért jogállamiság? Sehol. Egy nagy hazugság. Egész egyszerűen gyűlölik az egyházakat, a hívő embereket és az általunk képviselt kereszténydemokrata alapokon nyugvó értékeket, amelyek nemzetmegtartó erőt jelentenek számunkra. Ezzel a fajta gyűlöletpolitikával nincs lehetőség még a dialógusra sem.

Az interjú folytatásáért kattintson...