Az aljasság abszolút világcsúcsa, amit Semjén Zsolttal művelnek svédországi vadászata kapcsán, másrészt az ostobaságé, a hülyeségé is, amelynek során a semmihez – így a vadászathoz sem - értő idióták ítélkeznek, tort ülnek valaki felett úgy, hogy semmit, de az égvilágon semmit sem tudnak semmiről, ismereteik, fogalmaik nincsenek, ráadásul a kész anyag, amit a szájukba rágnak a hazugságok és aljasságok címben idézett világcsúcsát állítják be.

És akkor most, hogy már a „svéd rendőrség is nyomoz az ügyben” (ez azért jó, mert ha komolyan nyomoz, akkor perceken belül kiderül minden!), szóval, ha már a svéd rendőrség is nyomoz, akkor lássuk a tényeket. (Még egy apró megjegyzés előtte: milyen jó, hogy a svéd rendőrségnek a világvégi vadászat ügyében van kapacitása nyomozni, csak a svéd nők elleni erőszaktevők ügyében nincs, ugye. Szép, új világ…)

Tehát a tények:

Semjén Zsolt egy meghívásnak eleget téve (meghívó: Farkas József) Svédországba utazik egy vadászatra. Semjén, mivel legközelebbi rokonai Svédországban élnek, amúgy is sűrűn jár oda.

A svédországi vadászatot Farkas József egy kifejezetten erre, vagyis vadászatok szervezésére specializálódott cégen keresztül intézi. E svédországi cég tulajdonosa egy magyar származású, ott élő házaspár, bizonyos Jankovicsék. Ők intézik a panziót egy jelentéktelen településen, a világ végén, ahová szinte csak turisták, vadászturisták járnak, és ők szervezik meg a vadászvendégek számára az egész vadászatot. (Erre még később visszatérünk, mert az egész „ügyben” ez a leglényegesebb momentum.)

Amúgy, már most szögezzük le, a vadászatról készült fényképek alapján a jelenlévők úgy nyilatkoznak, hogy a „botrányt” csak az érintettek valamelyike robbanthatta ki: tehát Semjén Zsolt, Farkas József és fia, Vajai László nyugalmazott vadászati főosztályvezető, vagy Jankovicsék. Semjén, Vajai és Farkasék nem voltak. Maradnak Jankovicsék…

És akkor nézzük a lényeget:

Tehát Semjén Zsolt Farkas József meghívására és kíséretében Svédországba érkezik vadászni, a vadászat megszervezésével Jankovicsék vannak megbízva. Ők a házigazdák, a szállásadók, valamint ők szervezik meg a vendégek számára a vadászatot magát.

Egy svédországi rénszarvas vadászat amúgy nagyjából ötödébe kerül annak az összegnek, ami a sajtóban megjelent. Ráadásul erre az összegre négyen voltak.

A világ végén, a zord északon zajlik a vadászat.

A Jankovics féle panzió minősége egy nyolcvanas évekbeli, csehszlovákiai síparadicsomban található panzió színvonalának felel meg. Nincs ezzel semmi baj, ha az ember vadászni megy, nem a Hiltonba vágyik.

Egy szó sem igaz abból az állításból, hogy Semjénék kibérelték a negyven fős panziót saját maguknak, hogy ne zavarják őket, a panzióban Semjénék ottlétekor is voltak svédek, a háziak például szintúgy vadászok.

A vadászat maga értelemszerűen a vadonban zajlik, a vendégeket mindig maguk Jankovicsék kísérték el egy darabig, majd vezetésüket átvette egy helyi számi vadász.

Semjén nem helikopterről vadászott, ez éppen olyan szemenszedett hazugság, mint minden más. Két nap kellett a vadászatra. A vendégek egy áram nélküli, egyetlen helyiségű kunyhóban töltötték az éjszakát, a számikkal, rénszarvas bőrökön.

A második napon végül sikerült elejteni a vadat. A magyar vadászvendégek kísérője, a számi vadászmester iránymutatása és engedélye alapján.

Az elejtett állatot pedig, mint más esetben is, a helyi számik helikopterrel szállították le a vadonból, ugyanis mással nem lehet leszállítani. Nem Semjén kedvéért „helikopterezett” a terítékre került vad, hanem azért, mert ott minden terítékre kerülő nagyvadat így szállítanak (és persze sokkal olcsóbban, mint az a cikkekben volt). Azon is rettenetesen fel voltak háborodva a „szakértők”, hogy a szarvas a nyakánál fogva volt felkötve a helikopterre.

Erről annyit tudok mondani, hogy a szarvas szállítását a helyi számik intézték, ők kötözték fel a vadat, ők biztosan jobban tudják, miért ez a módja. Semjén már ott sem volt, amikor a vad elindult lefelé.

Ezek a szikár tények.

És ezek a szikár tények mindenhol a világon szikár tények lennének. Ugyanis Semjén ominózus svédországi vadászata is éppen úgy zajlott, mint minden más szervezett vendégvadászat, legyen szó Svédországról, a világ bármely részéről vagy Magyarországról. Mivel magam is vadászom, így én is tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy amikor a 444 és a többi szennyportál össze-vissza ír mindent Semjén vadászatáról, akkor hazudnak.

Nézzünk csak néhány címet:

„A svédországi számik szerint illegális lehetett Semjén Zsolt vadászata”

„Semjén Zsolt valójában háziállatokra vadászott helikopterről Svédországban”

„A svéd rendőrség már vizsgálja Semjén vadászatát”

„Jelentkezett a legnagyobb svéd lapban a Semjén által agyonlőtt rénszarvas gazdája”

„Magyar Nemzet: Több milliós, titkos luxusvadászatok állandó vendége Semjén Zsolt”

Nos, a fenti hangzatos és minden elemükben hazug címekből egy, a vadászathoz kicsit is értő ember számára világos, hogy ezeket hülyék írták.

Ugyanis, hogy mindjárt a lényeggel kezdjük, az utolsóként idézett cím, miszerint „több milliós, titkos luxusvadászatok állandó vendége Semjén Zsolt”, kizárja az összes többit.

Lássuk, miért!

Először is, már ez a cím is hazugság, és a cím után közölt „cikk” is az, ugyanis – ismételjük – egy svédországi vadászat legfeljebb ötöde annak, mint amit írtak, nem volt szó semmilyen luxusról, semmilyen kibérelt negyven fős luxus szállodáról, a vadászok pedig nem titokban járnak vadászni, viszont soha nem adják fel apróhirdetésben, hogy mikor és hová mennek vadászni. Ennyit a „titokról”.

És akkor arról, miért zárja ki ez a hazugság az összes többit.

Azért, mert kétségtelen tény, hogy Semjén Zsolt szervezett, hivatalos vadászaton vett részt Svédországban, amelyre meghívták. A lényeg pedig a szervezett és a hivatalos fogalmakon van, és azon, hogy e vadászatokért a meghívó fél kifizette a szervezők által meghatározott árat.

És ettől a pillanattól fogva az, hogy a meghívott vendégvadász hol, mikor és milyen vadat ejt el, az kizárólag a vadászatot megszervező, azt lebonyolító fél kompetenciája és felelőssége. Hogy világos legyen: engem is meghívtak már számos helyre vadászni Magyarországon.

Már a meghívás pillanatában egyértelműen meghatározzák, hogy a meghívás milyen vadra, vadakra vonatkozik. A meghívó fél az általa kijelölt vadászterületen szervezi a vadászatot, és minden esetben kíséri a meghívott vadászt egy helybeli, hivatásos vadász, aki egyértelműen megmondja, hogy a cserkelés során becserkészett, vagy a lesről látott vadak közül melyik példányt ejtheti el a vendég.

Mivel tehát Semjén Zsolt vendégvadászként egy fizetett, hivatalos és szervezett vadászaton vett részt, így a fent idézett hangzatos címek és leleplező anyagok mindegyike hazugság, ostobaság és baromság. Ugyanis ezek mindegyike gyakorlatilag orvvadászattal vádolja meg Semjént, ráadásul úgy, hogy nem egyszerűen orvvadászott (engedély nélkül, feketén lőtt ki vadat), de állítólag valakinek a háziállatát ejtette el.

Nos, akkor még egyszer: ha valaki fizet egy vadászatért, s akinek fizetett, az hivatalosan vadásztatja azt, akitől ezért a pénzt elfogadta, akkor a vendégvadász nem követhet el orvvadászatot. Minden felelősség a vadásztatót terheli. Hiszen a vendégvadásznak nem kell ismernie az ottani nyelvet, az ottani területet, az ottani speciális szabályokat. Ha egy vadász meghívottként egy idegen vadászterületen, az előre megbeszélt vadat, a vendéglátó által biztosított hivatásos kísérő vadász útmutatása alapján elejt, akkor az a vadász mindent a lehető legszabályosabban, legtörvényesebben és legetikusabban tett.

És pontosan ez történt Svédországban, Semjén rénszarvas vadászatán.

Semjént meghívták a vadászatra. A vadászatot kifizették. A vadászatot hivatalosan, szervezetten intézték azok, akik ezért a pénzt elfogadták, s akiknek ez a fő tevékenységük. Esetünkben ezek a bizonyos Jankovicsék.

A vadászaton Semjén Zsolt kísérő vadásszal, értelemszerűen egy helyi, számi kísérő vadásszal vett részt.

Semjén nem helikopterről vadászott, gyalogosan cserkészték be a vadat.

Semjén hivatásos kísérő vadászának, egy számi vadásznak engedélyével és útmutatása alapján ejtette el a kijelölt vadat. Amelynek elejtésére a helyi vadász neki engedélyt adott. Más vadat nem is ejthetett volna el.

Semjén részéről minden szabályosan, törvényesen és etikusan történt. Ugyanis ez a vadászat rendje.

Ha Semjén tiltott helyen, tiltott vadat, sőt, állítólag egyenesen „háziállatot” hozott terítékre, az kizárólag a vadászatot szervező, azért pénzt elfogadó vadásztatók és/vagy a vendégvadász kíséretével megbízott hivatásos helyi vadász felelőssége.

„Jelentkezett a legnagyobb svéd lapban a Semjén által agyonlőtt rénszarvas gazdája

Niklas Jonsson szerint biztosan övé volt az állat, ezért feljelentést tesz. Szerinte az, amit a miniszterelnök-helyettes tett, olyan, mint bemenni valakinek a farmjára, és lelőni a tehenét.”

Ezt írja a 444. Rendben, egy pillanatra tételezzük fel, hogy ez igaz. És akkor mi következik ebből, mármint Semjén Zsoltra vonatkozóan? Vagy tényleg életszerű, hogy Semjén, meghívott vadászként, valahol a világ végén, a vadonban cserkelve, a helyi számi hivatásos vadász kíséretében végre ráakad egy rénszarvas bikára, a számi hivatásos vadász rámutat az állatra és közli, hogy Semjén úr, azt ott lője ki, ám ekkor Semjén némi összehúzott szemű vizsgálódás után így szól: „nem, barátom, hagyjuk, ez a rénszarvas a Jonsson gazdáé…”

Vagy – miképpen ezt a semmilyen aljasságtól és hazugságtól nem visszariadó szennysajtó, és a nyomukban lihegő gazember ellenzéki politikusok sulykolják – Semjén némi összehúzott szemű vizsgálódás után így szól: „Hm, ez az állat a Jonsson gazdáé, de kit érdekel, lelövöm!”

Nos, ennyi a történet. És ennyi az igazság. Ha pedig a svéd rendőrség már nyomoz, akkor tegye!

És ha valami szabálytalanság, lopás, tiltott vad kilövése stb történt, akkor vizsgálódjanak Jankovicséknál és a számi kísérő vadásznál. Ugyanis övék minden felelősség.

Végezetül pedig álljon itt egy frissen kimásolt árajánlat a http://www.vadaszutak.hu honlapról, azért erről, mert amikor elkezdtem keresgélni a google-ban, ez jött ki először. Nevezett honlapon ez olvasható:

„Svédország – Jávorszarvas vadászati ajánlat

Programterv (7 nap – 5 vadásznap):

1. nap Indulás Budapestről Stockholmba, majd továbbutazás Stockholmon keresztül Lyksele-be vagy Vilhelminába

2-6. nap 5 teljes vadásznap

7. nap Hazautazás

Terminusok: szeptember – október – november eleje (kivéve: szeptember 25 – október 10.)

Árak: 1:1 vadászat: 3050 €; 2:1 vadászat: 2250 €; 3:1 vadászat: 2000 €; 4:1 vadászat: 1750 €

Kísérő (nem vadász) díja: 795 € / fő”

Vegyük a legdrágábbat, az 3050 euró, a kísérő kerekítve 800 euró, vagyis egy hetes jávorszarvas vadászat díja 3800 euró. Most, hogy a cikket írom, egy euró 312 forint, vagyis ma egy hét napos svédországi jávorszarvas vadászat 1 185 600 forint. Ám a jávorszarvas lényegesen értékesebb vad a rénszarvasnál, ezért utóbbi vadászata valószínűleg sokkal olcsóbb, és akkor még nem is beszéltünk az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökének feltehetőleg járó kedvezményről, mert a szervező-lebonyolító fél számára ez jó reklám (lehetett volna). Tehát Semjén vadászata semmiképpen sem haladhatta meg az egymillió forintot. Ehhez képest a Magyar Nemzet (ugyan már!) ötmillió forintos luxusvadászatokról delilál. S hogy ez valójában miért érdekes egyáltalán? Azért, mert a sakálfalka egyebek mellett azért vonyít, hogy Semjén „törvénytelenül” fogadta el a vadászatra a meghívást, mert nem fogadhatna el nagyobb összegű ajándékot, mint egy havi bére.

Az egy hetes svédországi vadászat sem haladja meg Semjén egy havi bérét.

Különben a vonatkozó jogszabály azt mondja, hogy képviselői munkájával összefüggésben nem fogadhat el és van vagyonnyilatkozati kötelezettsége. Rénszarvasra Semjén vadászként vadászott, aligha képviselői munkájával összefüggésben.

És akkor, ha megengedik, ezzel a magam részéről le is zárnám ezt az ügyet is. Nincs már kedvem újra és újra elmagyarázni, hogy miért és hogyan hazudoznak ezek a gazemberek. És időm sincs. Megyek vadászni.

(p.s.: Ja! Ha nekem nem hisznek, kérdezzék már meg a Simicskát. Ő is vadászik, már ha éppen nincs berúgva. Vagy a Stohl Andrást, neki is ez a szenvedélye. Érdeklődjenek nála, hogyan is zajlanak a vadászatok, vendégvadászatok, s ki miért és hogyan felelős ezen alkalmakkor.)

(p.s 2.: Ó, megint kiderült, hogy a Jóisten a legnagyobb rendező! Hát mit nem olvas az ember a „’botrányt” kirobbantó Magyar Nemzet (ugyan már!) online változatában:

„(…) A 444.hu kiszúrta, hogy vélhetően ez már meg is történt, ugyanis a Norran című lap azt írja, hogy az észak-svédországi Västerbotten rendőrségének sajtósa, Tina Häggmark közölte: feljelentés érkezett hozzájuk, előzetes, vizsgálati szakaszban van a nyomozás. A cikk szerint egyelőre a felvételek alapján nem tudják, hol és hogy történt az eset. Tina Häggmark azt mondta, jelenleg lopás ügyében vizsgálódnak, és lesznek az ügyben meghallgatások is.

Csakhogy a Magyar Nemzetnek nyilatkozó vadászatszervezők – akik Semjén útjait bonyolították – cáfolták Niklas Jonsson állításait. Elmondták, hogy a magyar politikus minden alkalommal előre jól megszervezett módon, ellenőrzött körülmények között ejtette el a zsákmányát. Közölték, a lelőtt szarvasok tulajdonosának felügyelete mellett történt a szintén általa felderített állatoknak a becserkészése, tehát kizárt, hogy Niklas Jonsson szarvasát ejtette volna el Semjén. Hozzátették, hogy a kilőtt rénszarvasok árát minden alkalommal kifizették, legálisan zajlott minden. Egyben jelezték, nem ismerik a svéd lapnak nyilatkozó férfit, de szerintük félreértésről van szó.”

Nahát! És jó, ha tudjuk, ezek a nyilatkozók, akik elmondják, hogy minden rendben, törvényesen, legálisan zajlott, nem mások, mint Jankovicsék. Akik hamar rájöttek, kár volt elfogadni valakitől a júdáspénzt, és belemenni Semjén gusztustalan és hazug lejáratásába, ugyanis sikerült túltolni a dolgot.

És ha hagyják magukra égni ezt az egész ocsmányságot, akkor hiába volt minden, bezárhatják a boltot. Bár, azt hiszem, így is bezárhatják…)