A málenkij robotra elhurcolt embereknek semmiféle bűnük nem volt, bűn nélkül kellett büntetést elszenvedniük – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke a vasárnap Zebegényben rendezett megemlékezésen.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke beszédet mond a német ajkúak málenkij robotra - szovjet kényszermunka-táborokba - hurcolásának 73. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a zebegényi Havas Boldogasszony-templomban 2018. január 14-én. (MTI Fotó: Mohai Balázs)
A Pest megyei község önkormányzata, Zebegény Német Nemzetiségi Önkormányzata és a Sonnenblumen Hagyományőrző Alapítvány közös megemlékezésén Rétvári Bence azt mondta: a málenkij robot annak a küzdelemnek a része volt, amely a náci Németország mielőbbi legyőzéséért folyt a szövetségesek és a sztálini Szovjetunió között, amikor nem lehetett tudni, „ki ér előbb Berlinbe".
Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke és frakcióvezetője feleségével, Csilla asszonnyal (Fotó: Váli Miklós)
Az államtitkár a megemlékezésen arról beszélt, hogy a második világháború végén Németország ellen vonuló szovjet és szövetséges hadseregek mindegyike elsőként akart eljutni Berlinbe, és a katonai versengést Sztálin szovjet diktátor olyan fontos kérdésnek tekintette, hogy annak mindent alárendelt. Ezért katonai parancsnokai, hogy bizonyítsák rátermettségüket, illetve, hogy elkerüljék az esetleges retorziókat, mindent megtettek annak igazolására, hogy erős ellenállásba ütköztek. Emiatt is törekedtek arra, hogy minél több embert hurcoljanak a Szovjetunióba – mondta.
Zoltai Jenő, a 93 éves utolsó, élő zebegényi túlélő (Fotó: Váli Miklós)
Ha nem volt elég ember a városokban, akkor összeszedték őket vidéken, a falvakban is; fontos volt, hogy lehetőleg német nevű lakosokat gyűjtsenek össze, függetlenül attól, részt vettek-e a háborúban – fűzte hozzá.
(Fotó: Váli Miklós)
Megjegyezte: ha a mai lakosságszámokkal kellene érzékeltetni, hány embert hurcoltak el, akkor össze kellene adni Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs és Szeged teljes lakosságát.
(Fotó: Váli Miklós)
Rétvári Bence szerint Magyarországnak a 20. században a legnagyobb csapásokat mindig az „importideológiák" okozták, amelyek döntéseinek központja az ország határain kívül volt. Kifejtette: Bécsben döntötték el, hogy belépjen az ország az első világháborúba, amelynek következtében elveszítette területének kétharmadát, de határain kívül jött létre az a nemzetiszocialista ideológia is, amely miatt Magyarország elveszítette több százezer honfitársát, akár azért, mert zsidóként elhurcolták őket, akár mert a háború áldozatává váltak. Szintén kívülről jövő ideológia volt, amelyet Moszkvából irányítottak és „internacionalistává, istentelenné és kommunistává" akarta tenni az egész világot – tette hozzá.
Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke és frakcióvezetője, Beer Milkós váci megyés püspök és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke (Fotó: Váli Miklós)
Hangsúlyozta: a 21. században le kell számolni a kívülről jövő „importdöntésekkel", és a magyar embereknek a sorsukról maguknak kell dönteniük Magyarországon.
Beer Miklós váci megyés püspök (k) szentmisét mutat be a német ajkúak málenkij robotra – szovjet kényszermunka-táborokba – hurcolásának 73. évfordulója alkalmából a zebegényi Havas Boldogasszony-templomban 2018. január 14-én. (MTI Fotó: Mohai Balázs)
A Havas Boldogasszony-templomban tartott szentmise után a program koszorúzással, filmvetítéssel és kiállítás-megnyitóval folytatódott.
(Fotó: Váli Miklós)
1944 őszétől csaknem 800 ezer embert hurcoltak el Magyarországról hadifogolyként vagy internáltként többéves kényszermunkára, akár negyedszázados száműzetésre a Szovjetunióba. A túlélők első csoportja csaknem egy évtizeddel később, 1953. november 25-én térhetett haza a táborokból.
Tekintse meg a megemlékezésen készült fotógalériánkat ide kattintva!
