Miért fontos a kútamnesztia?

Elsődlegesen azért, mert az 1995-ös vízgazdálkodási törvény módosításával egyszerre válaszolni akartunk az éghajlatváltozás okozta kihívásokra és a fenntartható fejlődési célok megvalósítására, mindezt úgy, hogy hazánk gazdag ívóvízbázisát érintetlenül hagyva megőrizzük azt a következő nemzedékek számára.

Ennek a módosításnak a legfontosabb üzenete, hogy egyszerre környezettudatos, hiszen nem érinti sem az ivóvízbázisunkat, sem a karsztvízbázisunkat, ugyanakkor mérsékli a vezetékes ivóvíz felhasználását, ezért gazdaságos is egyben. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hazánk adottságainak köszönhetően ötven méter mélységig, az első vízzáró rétegig, úgy tudjuk használni a talajvizet - ráadásul ingyen -, hogy az nem érinti az ivóvízbázisunkat. Szemmel látható, hogy az aszályos időszak most már nemcsak a mezőgazdasági területeket, hanem a háztartások kertjeit is érinti. A kormány átgondolta, hogyan tudjuk ezt a talajvizet hatékonyan úgy használni, hogy Magyarország ivóvízkészlet-bázisát megóvjuk, annak a mennyiségi és minőségi állapota ne romoljon. Az ivóvízbázis-védelmi szempont, mint garanciális elem biztosítja, hogy a vízbázist jelentő rétegbe a kútból ne jusson szennyeződés, ne csökkenjen az ivóvízbázis, valamint a vízkivitel mennyiségi keretek között maradjon. Emiatt fontos és időszerű a mostani intézkedés. 

Szeretném megjegyezni, hogy 1964-ig Magyarországon háztartási kutat magántulajdonú telken gyakorlatilag mindenféle engedély nélkül lehetett létesíteni. Volt egy időszak, 1964 és 1992 között, amikor meghatározott feltételekhez kötötték, majd 1992-től - bizonyos vízmennyiség felhasználása esetén - ez jegyzői engedélyeztetés alá került. Most vált aktuálissá, hogy a fenntartható fejlődési célok mellett, 21. századi választ tudjunk adni a kihívásokra. Ezzel a típusú kútszabályozással tovább erősítjük a magyar társadalom környezettudatosságát, gyakorlatilag a vezetékes vízhasználatot csökkentve tehermentesítjük és védjük Magyarország vízkészlet-bázisát. 

Emberi fogyasztásra, gondolom, ez a víz nem alkalmas.

Természetesen nem, ezt elsősorban a háztartásban felmerülő vízszükségletek kielégítésére, locsolásra lehet használni. A magyar háztartások kertjei számára azért jó, mert ez egy rendkívül természetes víz, nem vegykezelt, ráadásul nincs vízdíja, ami kiemelt szempont. Fontos megjegyezni, hogy a háztartási kutakból (bejelentésmentes létesítéssel) éves szinten ötszáz köbméter vizet lehet felhasználni. 

A mostani lépéssel tehermentesítjük a magyar családokat, ugyanis ha valaki egy ilyen kutat létesít, csak a szivattyú árát és az általa felhasznált áramot kell kifizetnie, a vízfogyasztás így díjtalan, de az éves 500 köbméter felhasználást be kell tartania. A legaszályosabb időszak, ami a legtöbb locsolással jár, az a június-augusztusi hónapok, mely időtartam a felmérések alapján egy család esetében hozzávetőlegesen 1000 köbméter vízfelhasználást jelent. A rezsicsökkentés mellett ezek azok a lépések, amelyek egy ilyen nehéz, háborús és gazdasági helyzetben hatékony segítséget nyújtanak a magyar családoknak.

Nagy István agrárminiszter pár napja azt mondta a jelenlegi bejelentési kötelezettségre és egyéb szabályokra, hogy abba kell hagyni a lakosságvegzáló intézkedéseket. Ennyire rossz volt a helyzet?

A jogszabály esetén kétféle kutat kell megkülönböztetni: van a háztartási és van a mezőgazdasági öntözési kút. A vízgazdálkodási törvény értelmében valóban bonyolult volt a folyamat. Ha valaki pusztán környezetvédelmi okból talajvizet akart használni az öntözésre, annak engedélyezési, bejelentési kötelezettsége volt, ráadásul illetékdíjat is kellett fizetnie. Ez egy adminisztratív teher volt azok számára, akik környezettudatos gondolkodást képviselnek. Az új szabályozás értelmében, aki 2024. január 1-je előtt engedély nélkül létesítette ezeket a háztartási kutakat, melyek ötven méternél nem mélyebbek és az első vízzáró réteget nem érik el, valamint a vízfelhasználásuk éves szinten az 500 köbmétert nem haladja meg, azok mentesülnek az engedélyeztetési kötelezettség alól.

Jövő évtől azok esetében, akik újonnan szeretnének háztartási kutakat, vagy mezőgazdasági öntözési célú kutakat létrehozni ötven méter mélységig, bejelentés és engedélymentes lesz a kutak létesítése, amennyiben azok vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentes területeken létesülnek. A vízkészletvédelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területeket a 2023. augusztus 31-ig közzétett országtérkép fogja tartalmazni.

Hogyan lehet ellenőrizni, hogy a kutakat kiépítő háztartásokban minden szabályt betartottak-e?

Háztartási kutak esetében a vízügyi hatóság végezhet ellenőrzést hivatalból. Másrészt a szabályozás egyértelmű garanciális elemeket tartalmaz, pontosan követhető, milyen szabályoknak és feltételeknek kell teljesülniük. Ezeket a szabályokat, nemcsak a saját érdekünkben, hanem hazánk ivóvíz és karsztvízbázisának megóvása érdekében be kell tartanunk, ez nemzeti ügy.

Köze van a tavalyi rendkívüli aszálynak a mostani döntéshez?

Igazodnunk kell az éghajlatváltozás okozta kihívásokra és egyben teljesíthető és reális válaszokkal kell reagálnunk, ezt nevezem konzervatív környezetvédelemnek. Az egyre gyakoribb aszályok, valamint a növekvő társadalmi igényekre is reagálnunk kell. Úgy gondolom, hogy ez egyrészt össztársadalmi érdek, másrészt pedig a jövő nemzedékek számára történő ivóvízbázis-készlet megőrzés üzenetét hordozza magában. Ezek a fenntartható fejlődéssel mind összekapcsolódnak. 

Honnan tudja valaki, hogy a telkén van-e például víz?

A könnyített szabályozáshoz lesz egy nagyon stabil alap, ez az úgynevezett országtérkép, amit már említettem. Magyarországnak a földtani adottságai olyanok, hogy a felszín alatti talajvizek folyamatos mozgásban vannak. Ezért kell elkészíteni egy tudományos és monitoring alapú, úgynevezett országtérképet, ami két típusú ivóvízbázis készletet fog mutatni. Kiderülnek belőle, hogy mik a kockázatos és mik a kockázatmentes területek. 

A mezőgazdasági öntözési célú kutak esetében, ha kockázatmentes területről van szó, akkor is van egyfajta bejelentési kötelezettség az úgynevezett Nemzeti Földügyi Központhoz, de csak ennél a kategóriában.

Miért csak januártól lép életbe? Előttünk a nyár. 

Az előbb említett országtérképet tudományos módszerekkel lehet elkészíteni, melynek 2023. augusztus 31. a határideje. Szükséges az átmeneti időszak, amíg az országtérkép alapján a lakosság fel tudja mérni a lehetőségeit, és ezek alapján látjuk, hogy melyek azok a területek, ahol van igény ilyen kutak létrehozására. Ennek a szabályozásnak kell egy átfutási idő. 

A mostani változás azért is nagy lépés, mert szerintünk azt a mentalitást kell erősíteni a magyar lakosságban, hogy a természettudatos, a teremtett környezet megóvását és megőrzését célzó szabályozás irányába kell mennünk! Ami adottságunk van, azt használjuk, és ez azért fontos, mert ahogy említettem is, az ivóvízkészletünket e tekintetben is mentesíteni tudjuk, hiszen így nem az ivóvízkészletünk terhére biztosítanánk a háztáji kertek vízellátást.

Ez az említett térkép hol lesz megtekinthető?

A Hivatalos Értesítőben fent lesz a jogszabály, amelynek mint említettem, augusztus végéig meg kell történnie. Ha valaki ránéz a térképre, látni fogja telekre lebontva, hogy az ő területe kockázatos vagy kockázatmentesnek van-e minősítve. Ha utóbbi, semmi dolga nincs, nyugodtan kiépítheti a kutat a feltételek alapján. Két dolgot kérünk, ne legyen ötven méternél mélyebb és éves szinten ne használjon ötszáz köbméter víznél többet. 

Online nem lehet utánajárni ennek?

Természetesen igen! A vízkészlet-védelmi országtérkép vonatkozásában a vízügyi hatóság központi szervének honlapján történő közzétételről a vízgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörében eljárva gondoskodik a jogszabály értelmében.

Van még olyan terület, amelyet hasonlóan fontosnak tart?

Természetesen, ilyen például a csapadéktárolás fontossága, a szürkevíz felhasználásának elősegítése, a geotermikus energia hatékony kihasználásának kérdésköre. Például az április és a május hagyományosan csapadékos hónapok, a hirtelen lezúduló esők után láthatjuk, hogy a felszín felett megáll az esővíz, majd a csatornákon keresztül elszivárog, amire nyáron az aszályos időszakban létszükség lenne. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ezt a vízmennyiséget össze tudjuk gyűjteni, hiszen öntözésre például tökéletesen alkalmas lenne a maga idejében. Arra fogok törekedni, hogy a KDNP részéről a fentiekre vonatkozó hatékony javaslatokkal élhessünk. 

Vannak olyan elképzeléseink, bár ez csak javaslati szinten van, hogy azoknál a családoknál, akik állami támogatásban részesülnek és családi otthonteremtési kedvezményt vesznek igénybe, a jogszabályi keretek között például feltételként szabhatnánk a csapadékvíz tárolását. Ha emlékeznek még, nagyszüleink hordókban tárolták a csapadékvizet, amit később hasznosítottak. Ez benne van a magyar lakosság tradicionális tudatában, ezt kell visszahozni. Ezt kell csinálni, nem globális egyezményeket újból és újból aláírni és ígérgetni, hanem lépésről lépésre, racionális vállalásokkal kell teljesíteni a 2030-as és ‘50-es klímacélokat. A balliberális zöldpolitikát alapvetően egy politikai terméknek tekintem, ahol nem érzem azt, hogy valós társadalmi igényeket tükröződő megoldások születnek, a mi javaslataink a reális vállalások és teljesíthetőség talaján állnak.

Vannak számítások arra nézve, hogy hány családnak tudnak majd segíteni a mostani intézkedéssel?

Nagyjából ötszázezer magyar háztartás van, ahol locsolják a kertet, ez a locsolásra szánt vízdíj jelentős mértékű megspórolását jelenti e háztartások számára, ha a nyári, hagyományosan aszályos hónapokat nézzük. Ugyancsak könnyebbség, hogy nem szükséges minden háztartásban külön kialakítani a fúrt kutat, amennyiben a szomszédok meg tudnak állapodni, akkor közösen is használhatják. A célunk, hogy a háztartási kutak száma a jövőben növekedjen és ezzel arányosan minél több magyar család vízdíja csökkenjen.

Vannak ezen a téren államközi megállapodások akár uniós, akár V4-es szinten?

Az éghajlatváltozás nemcsak hazánkat, de ugyanúgy a szomszédos országainkat is érinti. Ezt azért fontos kiemelnünk, mert a megelőzésben együtt hatékonyabban léphetünk fel, hiszen ugyanazzal a kihívással nézünk szembe a régió adottságai miatt. Ha például V4 országait vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy az éves csapadékmennyiség nagyon hasonló a miénkhez, ez éves szinten 600-800 mm jelent, amely gyorsan zúdul le, főleg a tavaszi időszakban és ezt általában egy aszályos időszak követi. Ezért a jövőben a csapadéktárolásnak kulcsszerepe lesz, amely kiemelten fontos a KDNP és a magyar kormány számára is. Erre fel kell készülnünk, előre kell gondolkodnunk. Ez az igazi konzervatív szemlélet, hogy mit érdemes megőrizni, megtartani, nem hangzatos zöld propagandára van szüksége a magyar társadalomnak, hanem kézzel fogható, hatékony megoldásokra.

Ebbe az irányba szeretnénk a lakosságot vinni. A másik üzenete az egész szabályozásnak, hogy ne terheljük felesleges adminisztrációval az embereket, hanem könnyítsünk az életükön. Ez a titka annak, hogy minél hamarabb környezettudatossá váljon a következő generáció is, hiszen ez az egyik fő célunk.